– Ismét kormányalkotó tényező az RMDSZ, önökhöz került a pénzügyminisztérium, a fejlesztésekésekért felelős tárca és a miniszterelnök-helyettesi pozíció is. Sajtónyilatkozataiban történelmi jelentőségűnek nevezte ezeket az eredményeket.

– A kommunista diktatúra bukása óta magyar ember még nem volt pénzügyminiszteri pozícióban. Ezt a szintet meg kellett lépnünk. Most jött el a pillanat. Olyan tárcát vállaltunk el, amire még nem volt példa az elmúlt 35 év során egyetlen alkalommal sem, amikor kormányon voltunk. Mi eddig nem láttuk a teljes képet, de ez olyan tárca, ahonnan rálátása nyílik az embernek az egészre. A pénzügyminisztériumban minden kormányzati előterjesztésnek meg kell fordulnia, hiszen pénzügyminisztériumi ellenjegyzés nélkül nem kerülhet a kormány asztalára. Az egészre való rálátás pedig teljesen új mozgásteret jelent számunkra. Emellett a miniszterelnök-helyettes politikai tisztséget is megszereztük a tárgyalásokon.

– Milyen kihívások várnak Tánczos Barnára, az új pénzügyminiszterre?

– Előre tervezhető pénzügyi adókörnyezetet kell megteremteni ahhoz, hogy a gazdaság növekedni és fejlődni tudjon. Az elmúlt 3- 4 évben, de különösen az elmúlt 10-12 évben nem volt stabil adópolitika, a pénzügyminisztérium kapkodott, hol itt, hol ott nyúlt hozzá a fiskális politikához is. Ez kiszámíthatatlanságot okozott a gazdasági szereplők életében. Szeretnénk visszahozni a tervezhetőséget. Az előző kormány túlköltekezte magát 2023 szeptemberétől, októberétől kezdődően. A költségvetést rendbe kell tenni, nagy felelősséget vállaltunk. Most szembesültünk a valódi számokkal a pénzügyminisztériumnál, ahol rosszabb a helyzet, mint amire számítottunk. Brutálisan nagy a közel 9 százalékos költségvetési hiány, és a román állam adóssága is megugrott az elmúlt években, igaz, messze van még a 60 százalékos kritikus határtól, de már 52 százalék felett jár. Ezzel a megnövekedett államadóssággal is szembe kell nézni, viszonylag nagy kamatokkal lehet csak kölcsönhöz jutni, drága a költségvetési deficit újrafinanszírozása.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Tánczos Barna a kampányzáró rendezvényen a csíkszeredai Mikó-vár elõtti téren 2024. június 7-én. (Fotó: MTI/Veres Nándor)

– Hogy fogják kivezetni ebből az országot?

– A kormány vállalta, hogy 2025- ben 7 százalékra csökkenti a költségvetési deficitet. Lesznek a kiadások visszafogására irányuló intézkedések, de a fejlesztéseket nem szeretnénk visszafogni, maradnánk az éves 150 milliárd lejes beruházási szinten. A költségvetés elfogadásáig befagyasztjuk a béreket és a nyugdíjakat. A közszférában, ahol 2023 októberétől 2024 novemberéig az inflációt követő, sőt sok esetben meghaladó 40 százalékos bérnövekedés volt, év végéig a 2024. novemberi szinten tartjuk a fizetéseket. Létszámbővítést sem tervezünk, de kivételt képeznek ez alól a főleg az oktatás és az egészségügy területén lévő egyedi pozíciók. Az osztalékadót 8- ról 10 százalékra emeljük, mert itt az egységes adókulcs 10 százalék, az osztalékadó viszont kevesebb volt, mi a tőkét és a munkát egyformán adóztatjuk. Más adónövelést nem kívánunk bevezetni 2025-ben.

– Ezek szerint nem a lakosságot akarják megsarcolni.

– Nem kell sokkterápiát alkalmazni, mert hét éve van Romániának arra, hogy a mostani 8.9 százalékos költségvetési deficitről lejöjjön 3 százalékra. Nem kell brutálisan lefaragni a költségeket vagy adókat emelni, mert ennyi idő alatt olyan ütemben lehet csökkenteni a költségvetési kiadásokat, amit a lakosság kevésbé érez meg. Őszintén beszélünk a társadalommal, elmondjuk, milyen helyzetben vagyunk, hol tartunk és hová akarunk eljutni, racionálisan elmagyarázzuk az embereknek, hogy nem lehet a végtelenségig többet költeni, mint amennyi a bevételünk, mert így a következő nemzedékek számára halmozzuk az adósságot, a számlát viszont előbb-utóbb valakinek ki kell fizetnie. A megszorításokat az állami szektorban, önmagunknál kezdjük. Úgy vélem, ezt, a tisztességes felelősségvállalást a polgárok nagy többsége elfogadja. Persze ettől az ember nem lesz népszerűbb.

– Vékony mezsgye ez a népszerűség szempontjából. Lehet, hogy ezért is adták oda a magyar pártnak a román pénzügyminisztériumot?

– Nem, sőt! Nagyon kemény tárgyalásokat folytattunk, minden részletre nem térnék ki, mert nem illik, de nem könnyed egyeztetéseken vagyunk túl. Nem akarták párban átengedni nekünk a két minisztériumot, de nélkülünk nem lett volna meg a többség, ezért muszáj volt mindenkinek elfogadnia a javaslatunkat. Leszögeztük, hogy vállaljuk a felelősséget a pénzügyminisztériumon keresztül, de kell mellé a fejlesztési minisztérium is, hisz a kettőt párban vállalva tudunk valóban tenni a közösségünkért. Ők is ismernek bennünket, mi is őket, mindannyian tudjuk, hol vannak a határok, és hogy honnan nem lehet már visszajönni, ez volt az egyik legnehezebb és egyben leggyorsabb tárgyalás is, amelyen részt vettem.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nyilatkozik a sajtónak a romániai parlamenti választások eredményváróján Kolozsváron 2024. december 1-jén.  (Fotó:  MTI/Kiss Gábor)

– Ezt hogy érti?

– Bennünket az idő nem szorított annyira, mint az ügyvivő kormányt. Voltak olyan pillanatok, amikor azt mondtam, ha nem tudunk megegyezni, marad az ügyvivő kormány, mi meg majd találkozunk január közepén. Siettek azért, hogy év végéig megalakuljon kormány, hogy meglehessen határozni a 2025-ös költségvetési kereteket. Ha nem lennének lefektetve a pénzügyi keretek, számos olyan irreális intézkedés életbe lépne, amelyeket ők 2024-ben teljesen demagóg és elfogadhatatlan módon a választási kampány hevében meghoztak. De a fedezetlen ígéretek nem válthatók mindig szavazatokra, fűt-fát beígérve futottak a kampánynak, mégis kevesebb voksot kaptak mint korábban, így a nagypárti státuszukat is elveszítették. 2023 júniusában volt nélkülünk is többségük, most nincs. Akkor kinyomtak bennünket a kormányból, politikai értelemben másfél évre visszamenőleg voltak rendezetlen számláink, most ezeket is rendeznünk kellett.

– Ügyesen taktikáztak, két tárcát is megszereztek, hogy válhat ez a magyar közösség javára?

– A fejlesztési és közigazgatási önkormányzati minisztériumhoz tartozik az összes olyan jelentős fejlesztés, amelynek nagyobb része európai uniós alapokból, kisebb része pedig hazai költségvetésből a következő években elindítható. Természetesen a már megkezdett beruházások is folytathatók, ezeken keresztül segíteni tudjuk a mi közösségünket is. Korábban láttuk, hogy ezen a tárcán keresztül jó kormányzással, jó projektekkel, az életminőségen jelentősen lehet javítani. Ezért tettem egy csomagba ezt a két tárcát a tárgyalásokon. Azzal szembesültünk, hogy 2023 szeptemberétől 2024 novemberéig elfogadtak 94 olyan új nagy fejlesztést, amelyek csak az általuk vezetett önkormányzatokat érintették, bennünket teljesen kihagyták belőle.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Az Andreanum és öröksége címmel rendezett nemzetközi konferencián az Országház Delegációs termében 2024. december 4-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

– Milyen fejlesztésekről van szó?

– Ezek között vannak igen komoly volumenű beruházások uszodák, sportcsarnokok, új iskolák, kórházak és vannak kisebbek is például a kultúrházak renoválása. Ehhez a tárcához tartoznak a víz – és csatornahálózatok, az infrastruktúra, az összes helyi út és számos olyan fejlesztés, amely az emberek életminőségét emeli, amelyekkel a közösségünknek tudunk segíteni. Nem játszóterek, vagy épületek homlokzatának a felújításáról beszélünk, hanem olyan fajsúlyos infrastrukturális beruházásokról, mint például a gáthálózat bővítése. Ide tartozik a korábban általunk indított bölcsőde program is, amit később leállítottak. Cseke Attila, amint átvette a minisztériumot, újraindította ezt a fontos programot. Ez a tárca foglalkozhat olyan nagy projektekkel is, amelyek illeszkednek a családpolitikánkhoz, amely azt szolgálja, hogy a fiatalok itthon maradjanak, itt vállaljanak gyermeket.

– Felborzolta a kedélyeket, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást. Látszik már a kiút ebből az áldatlan állapotból?

– Azt kértem a koalícióban is, hogy tavasszal még a húsvéti ünnepek előtt tartsuk meg az elnökválasztást. Március 23-án vagy 30-án lehet majd az első forduló, így a másodikat április 7-én vagy 14-én lehet tartani. Bízom benne, hogy napokon belül megszületik a kormányhatározat a lehetséges dátumok valamelyikéről.  Ezt le kell zárni a húsvéti ünnepek előtt, mert nagyon nagy a társadalomban a feszültség, nem szabad ezt fokozni. A dühös és mérges emberek majd a pecséttel a kezükben fognak igazságot tenni.

Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke 2024. december 4-én a 48 perc című műsor felvételén. (Fotó: hirado.hu / Horváth Péter Gyula)

– Már körvonalazódik az indulók névsora.

– Crin Antonescu személyében próbálunk jelöltet állítani. Ezt a választások érvénytelenítését követően magam javasoltam elsők között. Úgy vélem, a koalíciós pártok elnökei közül egyiknek sem kellene indulnia. Azt néztük, kinek van ismertsége, támogatottsága. Crin Antonescu egy korábbi elnökválasztás során 20 százalékkal jutott be a 2. fordulóba. Igaz, hogy 9 éve kivonult a közéletből, nem volt aktív az utóbbi időszakban, de kiváló szónok és jó politikus. Ezen az oldalon egyébként lesz még két-három jelölt, amit nem tartok problémának, mert a 2. fordulóban van tartalék. Nem biztos, hogy jó lenne, ha egy valaki indulna erről az oldalról Calin Georgescu-val szemben, ez polarizálná a társadalmat és nem látom, hogy tudnánk a 2. fordulóban tartalékot mozgósítani.

– Kit tart a legesélyesebb jelöltnek?

– Biztos, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) indítja Elena Lasconit, aki korábban bejutott a 2. fordulóba, rajta volt a szavazócédulán. A bukaresti főpolgármester is bejelentette, hogy megméreti magát, illetve Daniel Funeriu, az egykori oktatási miniszter kollégánk indulási szándéka is komolynak tűnik. Ő egyébként igen tehetséges és ismert közszereplő, egy rövid ideig EP képviselő is volt, sokat dolgozott külföldön, kutató ember a kémia tudományok doktora és nagyon jó oktatáspolitikus. Akár Crin Antonescu, akár Daniel Funeriu jut be a 2. fordulóba szerintem jó eséllyel meg tudja verni Georgescut. Nem látom azokat a jogi feltételeket, amelyekkel az ő indulását bárki megakaszthatná. Ahhoz büntető eljárás, per kellene és olyan ítélet, amely eltiltja az indulástól. Nem látok erre esélyt ebben a pillanatban.

– Mit gondol a decemberi tüntetésekről?

– Nem voltak nagy megmozdulások, nem volt nagy tömeg. Valószínűleg lesznek még ilyen tiltakozások, amelyen részt néhány száz vagy pár ezer ember. Úgy vélem, ennél több és nagyobb tüntetésre most nem kell számítani, de nem az a legfontosabb kérdés, hogy mekkorák a demonstrációk, hanem az, hogy mekkora a társadalmi feszültség, sokkal több a dühös és mérges ember, mint amennyien kimennek tüntetni.

Hármasban tárgyalt Bukarestben Orbán Viktor magyar kormányfő, Marcel Ciolacu román miniszterelnök és Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke 2024. december 20-án. (Kép forrása: Kelemen Hunor közösségi oldala)

– A magyar-román kapcsolatok tekintetében milyen korszak várható?

– Fontos üzenete van a schengeni csatlakozásnak. Orbán Viktor ezt jó ideje megígérte, a magyar elnökség napirenden tartotta, az osztrákok és a hollandok meggyőzésében is szerepet vállalt. Másrészt kiválóak a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok is. De látni kell, hogy az orosz-ukrán háború hatására felkorbácsolódtak az indulatok és az előítéletek a társadalomban. Időről-időre napvilágot látnak buta vagy tudományosnak tűnő köntösbe csomagolt „magyarveszélyt” vizionáló írások, amelyek azt hangoztatják, hogy a magyarok mindig is revizionisták voltak. A háborús pszichózis felszínre hozta az előítéleteket, de alapvetően az emberek és a két ország közötti kapcsolat ma sokkal jobb, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. Az elmúlt néhány esztendőben pedig komoly előrelépés történt, új perspektívák nyíltak, a miniszterelnökök rendszeresen találkoznak, kormányzati szinten a szaktárcák között is kiváló a kommunikáció. Előbb-utóbb eljön a nagy közös gazdasági projektek ideje is.

Kiemelt kép: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nyilatkozik a sajtónak a romániai parlamenti választások eredményváróján Kolozsváron, a szövetség székházában 2024. december 1-jén.  (Fotó: MTI/Kiss Gábor)