Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértőjeAz államfő feladatai közé tartozik a parlament összehívása és a leendő miniszterelnök felkérése a kormányalakításra, azonban elnökválasztási eredmények hiányában nem lesz új államfő, aki mindezt megtehetné. Hogyan kerülhető el a törvénytelen állapot ebben a helyzetben?
A román parlamentet a törvény szerint a választások után legkésőbb 20 napon belül össze kell hívni, így a december 1-jei választások alapján ez a határidő még teljesíthető. Klaus Johannis román elnök mandátuma 21-én, éjfélkor jár le, ami azt jelenti, hogy az elnök hivatalos mandátuma még lehetőséget ad arra, hogy összehívja a parlamentet. A probléma inkább az idő rövidségében rejlik, különösen a parlamenti konzultációk és a miniszterelnök-jelölés szempontjából. Az államfő alkotmányos kötelezettsége, hogy konzultáljon a parlamentbe bejutott pártokkal, majd miniszterelnök-jelöltet nevezzen meg. Az alkotmánybíróság korábbi döntései értelmében az elnök nem köteles figyelembe venni a konzultáció eredményét, a jelölés után viszont a parlamenti többség támogatására van szükség a miniszterelnök kinevezéséhez. Az időhiány miatt azonban kérdéses, hogy mindez megvalósítható-e még a jelenlegi elnök mandátuma alatt. A parlament összehívása egy több lépést igénylő folyamat, szükség van a képviselők eskütételére és a mandátumok átvételére is, amelyek szintén időigényesek. Bár mindez gyorsított eljárással is lebonyolítható lenne, jelenleg nem látszik különösebb sietség a politikai szereplők részéről. Ha a parlamentet a jövő héten összehívják, maradhat néhány nap a miniszterelnök-jelölés és a parlamenti döntés lebonyolítására. Politikai szempontból valószínű, hogy a most formálódó koalíció – amelyben részt vesz a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, és az RMDSZ – képes lesz egy közös jelöltet állítani, aki a parlamenti többség támogatását élvezheti. Összességében tehát elvileg a folyamat a határidőn belül végigvihető, de a siker nagyban múlik a következő napok politikai döntésein és gyorsaságán. Romániában azonban mindig számítani kell váratlan eseményekre, amelyek befolyásolhatják a helyzet alakulását.
Klaus Johannis – (Fotó: EPA/Robert Ghement)Hogyan foglalnak állást az egyes pártok az Alkotmánybíróság választást érvénytelenítő döntésével kapcsolatosan?
Az Alkotmánybíróság döntése, amely érvénytelenítette a választásokat, jelentős politikai hullámokat keltett Romániában. A pártok reakciói eltérőek voltak, és jól tükrözik a helyzet összetettségét. Például a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a döntés kihirdetése után éles bírálatot fogalmazott meg. Elena Lasconi pártelnök szerint ez a lépés sérti a demokrácia alapelveit, véleménye szerint esélye lett volna a második fordulóban győzni. Ugyanakkor az USR-n belül is feszültségeket szült az ügy, mivel egyre többen kérdőjelezik meg Lasconi jelölését a következő választásra. Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor kezdetben azt mondta, hogy a hatóságok részletesebb magyarázattal tartoznak a döntés kapcsán. Azóta azonban a párt csendesebb álláspontra helyezkedett, és láthatóan inkább a helyzet stabilizálására törekednek. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) más utat választott: a legfelsőbb bíróságon támadták meg az Alkotmánybíróság döntését. George Simion, az AUR vezetője reményét fejezte ki, hogy a bíróság igazságot szolgáltat. Ennek ellenére a legfelsőbb bíróság végül elutasította a keresetet, ezzel megerősítve az Alkotmánybíróság határozatát. A kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatják az alkotmánybíróság döntését. Összességében a pártok különböző módokon próbálnak alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Egyesek politikai üzeneteket fogalmaznak meg, mások pedig inkább a procedurális részletekre helyezik a hangsúlyt. Ugyanakkor a döntés háttere és függetlensége továbbra is kérdéseket vet fel, amelyek tovább növelhetik a bizonytalanságot. A jogi akadályok lezárultával most a parlament összehívása és a politikai stabilitás megteremtése a következő nagy feladat, amely a pártokat várja.
Várhatóan mikorra tűzhetik ki az új elnökválasztás időpontját?
Az új elnökválasztás időpontjának kitűzésére több forgatókönyv is felmerült, a legvalószínűbb időpontok március és május között mozognak. A legkorábbi dátum március, míg a legkésőbbi május végére tehető, attól függően, hogy miként oldódik meg az elnöki tisztség körüli jogi és politikai helyzet. Klaus Johannis jelenlegi elnök mandátuma hivatalosan december 21-én éjfélkor lejár, és az Alkotmány 83. paragrafusára hivatkozva azt állítja, hogy a mandátuma az új elnök eskütételéig tart. Azonban ugyanennek a cikkelynek egy másik pontja szerint a mandátum csak háború vagy katasztrófahelyzetben hosszabbítható meg. Ez a helyzet jogilag és politikailag is problémákat vet fel, mivel Johannis álláspontja szerint az elnöki tisztségben maradhat addig, amíg az új elnök hivatalba nem lép. Ugyanakkor az alkotmánybíróság döntésének hiányában ez a jogértelmezés vitatható, és a december 21-e után tett döntései – például egy új miniszterelnök kinevezése vagy törvények kihirdetése – akár alkotmányellenesnek is minősülhetnek. A jogi bizonytalanság jelentősen befolyásolja az új választás időpontjának meghatározását. A helyzet kezelése érdekében az Alkotmánybíróság állásfoglalása kulcsfontosságú lenne, hogy tisztázzák az elnöki mandátum meghosszabbításának jogalapját, és hogy az új választások pontos dátumát mielőbb ki lehessen tűzni.
Calin Georgescu, a romániai elnökválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot szerző jelölt szavaz a romániai parlamenti választásokon, 2024. december 1-jén. MTI/EPA/Robert GhementLehetséges, hogy politikai szempontokon múlhat Calin Georgescu, az elnökválasztás első fordulóját megnyerő jelölt kizárása az új választási folyamatból? Hogyan reagált eddig a közvélemény, erősítheti az Alkotmánybíróság döntése Georgescut?
Igen, Calin Georgescu kizárása az új választási folyamatból nagyrészt a politika szempontjain fog múlni. Az Alkotmánybíróság döntése ugyan látszólag az ő indulását akadályozza, de paradox módon akár erősítheti is a támogatottságát, különösen azok körében, akik az egész választási folyamatot tisztességtelennek érzik. Ha Georgescu nem indulhat, támogatóinak egy része más radikális vagy hasonló értékeket képviselő jelöltek mögött tömörülhetnek össze, ami tovább mélyítheti a válságot. A közvélemény reakciója megosztott: sokan nem feltétlenül Georgescu kizárása miatt háborodnak fel, hanem a választási folyamat átláthatatlansága és manipulálhatósága miatt. Az a több millió ember, akit a döntés elvileg megfosztott a választás lehetőségétől, frusztrált, és ez a feszültség a következő hónapokban is fennmaradhat. Ha a választásokat nem tudják tisztázni és a közvéleményt meggyőzni a döntés jogosságáról, az elégedetlenség tovább nőhet. Politikai szempontból az is valószínű, hogy a jelenlegi kormányzó erők szeretnék az első fordulóban eldönteni a választást, elkerülve egy második fordulót, amely növelné a bizonytalanságot. Ugyanakkor, ha ezek az intézkedések nem kezelik az alapvető társadalmi és gazdasági problémákat, a feszültségek akár az egész választási folyamatot destabilizálhatják. Ráadásul a jelenlegi politikai és gazdasági helyzet – amelyet a gazdasági stagnálás és visszaesés jellemez – tovább nehezíti a pártok mozgásterét. A kormánypártok nehéz döntés előtt állnak: ha a szükséges gazdasági reformokat meglépik, elveszíthetik támogatottságukat; ha halogatják ezeket, az elégedetlenség újabb radikális erőket erősíthet. Az is kérdés, hogy a titkosszolgálatok és más állami szervek miért nem léptek fel időben a helyzet kezelésére, vagy miért nem biztosítottak világos, mindenki számára elfogadható bizonyítékokat a választás körüli vádakkal kapcsolatban.
A Román Korrupcióellenes Főügyészség (DNA) nemrégiben őrizetbe vette Soós Zoltán Marosvásárhelyi polgármestert. Hogyan értékelhetjük a DNA eddigi tevékenységét, mennyire hatja át a szervezet működését a politika?
A Román Korrupcióellenes Főügyészség (DNA) tevékenysége körül már régóta viták és gyanúsítások zajlanak, amelyek szerint a szervezet működését gyakran áthatják politikai szempontok. Laura Codruta Kövesi korábbi vezetése alatt, aki jelenleg az Európai Ügyészség főügyésze, a DNA gyakran került reflektorfénybe titkos paktumok és visszaélések gyanúja miatt. Számos esetben felmerült, hogy együttműködött a titkosszolgálatokkal és a bíróságokkal, sőt, néha ezeknek alárendelt szerepet is betöltött. Olyan vádak is felmerültek, hogy politikai érdekeket szolgáló eljárásokat indítottak, amelyek akár ártatlan emberek életét is tönkretették. Egyik legismertebb példaként említhető Markó Attila RMDSZ-es politikus esete, akit a bíróság elítélt, ám utólag minden vád alól felmentettek. Ez azt jelenti, hogy teljesen ártatlanul ülhetett volna éveket börtönben, mielőtt igazságot szolgáltattak neki. Hasonlóképpen sok más esetben, különösen székelyföldi polgármestereknél, például Borboly Csaba ügyében, a DNA által indított perek évekig elhúzódtak, mintha politikai nyomásgyakorlás eszközei lettek volna. Gyakran előfordult, hogy a gyanúsítottak ügyét damoklészi kardként lebegtették a fejük fölött, és a bizonyítékok hiánya vagy kétes tanúvallomások alapján indultak eljárások.
Soós Zoltán Marosvásárhely polgármestere, 2023. december 14-én. (Fotó: MTI/Kiss Gábor)A mostani, Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester elleni ügy is hasonló kérdéseket vet fel?
Igen, feltétlen. Egyes megfigyelők szerint nehezen magyarázható, hogyan válhatott valaki egy nap alatt tanúból gyanúsítottá, különösen egy olyan ügyben, amely évek óta húzódik. Ez erősíti azt a vélekedést, hogy a DNA gyakran politikailag motivált döntéseket hoz, és időnként a magyar közösség ellen irányuló elfogultsággal vádolják. Fontos megjegyezni, hogy a DNA működése kapcsán nem lehet általánosítani: nem minden vádlott ártatlan, és nem minden eset politikai manipuláció eredménye. Ugyanakkor a múltban történt visszaélések, a később hamisnak bizonyult vádak és a politikailag hasznosnak tűnő döntések erodálták a közvélemény bizalmát a szervezet iránt. Emiatt ma már sokan fenntartással kezelik a DNA még jogos döntéseit is, mivel a szervezet hitelessége számos esetben megkérdőjeleződött. A jelenlegi helyzet is a szkepticizmust erősítheti, és azt sugallja, hogy az ügyészség működését továbbra is alaposan áthatják politikai érdekek.