Az embercsempészek becslések szerint 4 millió euró (1,6 milliárd forint) bevételre tettek szert. A banda 30 tagját vették őrizetbe, többeket közülük már elítéltek, illetve vizsgálati őrizetben vannak, de szökésben is vannak még tagok.

„Ilyen sikerek által mutatjuk meg, hogy képesek vagyunk fellépni a szervezett embercsempészettel szemben” – jelentette ki Gerald Tatzgern. A sajtótájékoztatón Thomas Eberl, a müncheni repülőtér rendőrségi részlegének vezetője, valamint Erwin Pilgerstorfer, a felső-ausztriai Urfahr és térségének kerületi rendőrfőkapitánya is részt vett.

A szakemberek méltatták a szoros együttműködést Magyarország, Szerbia, Svédország Dánia és Hollandia rendvédelmi szerveivel.

Pilgerstorfer elmondta, hogy a nyomozás 2023. október 17-én vette kezdetét két csempészjármű feltartóztatásával a határ osztrák, illetve német oldalán. A Bajorország területén feltartóztatott, svéd rendszámú járműben négy török állampolgár, köztük egy csecsemő és két szíriai embercsempész volt, míg a Felső-Ausztriában feltartóztatott járműben 17 személy – 12 gyerek és öt felnőtt – volt „áruként bezsúfolva” az iraki sofőr mellett.

A legalább 30 gyanúsított többsége szíriai állampolgár, menedékkérők Dániából, illetve Svédországból. A hatóságok kezére került bandatagok közül 17-en sofőrök, 7-en úgynevezett havala-bankárok, akik az összegek kifizetését titkos közvetítőkkel működő – az iszlám világban megszokott – informális utalványozással intézték, de két lakásközvetítő is akadt.

A banda fejét a passaui tartományi büntetőbíróságon novemberben marasztalták el, öt év és hét hónap szabadságvesztést kapott.

A nyomozók különös hangsúlyt fektettek a banda brutalitására, illetve kíméletlenségére, ami Tatzgernék beszámolója szerint nemcsak a csempészett emberekkel, de a saját tagjaikkal, illetve a közúti közlekedés veszélybe sodort más résztvevőivel szemben is megnyilvánult. Kiemelték, hogy a bűnözők mobiltelefonjainak kiértékelése felbecsülhetetlennek bizonyult; a banda a közösségi médiában saját logóval hirdette „szolgáltatásait”.

Pilgerstorfer rávilágított, hogy az embercsempészethez használt járművek „roncshalmaznak minősíthetők”, s nem volt forgalmi engedélyük sem. A sofőrök pedig kristályos metamfetamint, illetve más szintetikus drogokat kaptak, hogy nehéz helyzetekben vállaljanak minél nagyobb kockázatot, ahogy az az egyik rendőrségi hajszáról készült videón is látható volt.

A kiemelt kép illusztráció.