– Mit érdemes tudunk a nemrég bekövetkezett orosz rakétacsapás körülményeiről és az új bevetett fegyverről? Sajtóértesülések szerint a kilőtt rakéták nem voltak felszerelve robbanótöltettel, mindez azt is jelenti, hogy nem okoztak jelentős pusztítást a célponton?
– A rakéta robbanófejek nélkül is károkat okozott, de a kilövés inkább politikai üzenetként értelmezhető. Az új, közepes hatótávolságú Oresnyik típusú, hat robbanófejjel rendelkező, de robbanótöltet nélküli rakétát vetették be, és a kilövést előre jelezték az Egyesült Államoknak, amely továbbította az információt Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Ukrajnának. A rakéta a Juzsmas nevű üzem területére zuhant.
– A kommunikációs hatáson túl okozhat a hadszíntéren tényleges változást az Oresnyik használata? Hozzáad ez az eszköz Moszkva eddigi képességeihez, vagy inkább egy olyan fegyverrendszerről beszélünk, amely hasonló képességekkel bír, mint az eddig használt rendszerek?
– Mivel ez egy új típusú rakéta, amelynek sorozatgyártását Vlagyimir Putyin orosz elnök csak most rendelte, s egyelőre korlátozott számban áll rendelkezésre – jelenlegi állapotában nem változtatja meg a stratégiai viszonyokat. Ennek a rakétának a mostani feladata az volt, hogy lebeszélje a nyugati országokat Ukrajna támogatásáról. Az oroszok egyébként sikeres, de igen lassú és jelentős áldozatokkal járó előrenyomulása közepette az Oresnyik bevetése is a tárgyalási pozíciók erősítését szolgálta.
Az Oresnyik rakétához hasonló rendszert korábban még nem vetettek be semmilyen konfliktusban, így használata nagy riadalmat keltett.
Dieses Video zeigt die Einschläge der Untersprengköpfe der mutmaßlichen RS-26-Rakete nach ihrem Wiedereintritt in die Atmosphäre.
Von den Einschlagstellen gibt es aus offensichtlichen Gründen bislang keine Aufnahmen. pic.twitter.com/Uj07B4Nckn— Julian Röpcke🇺🇦 (@JulianRoepcke) November 21, 2024
– Egyre többet hallhatjuk a konfliktussal kapcsolatban, hogy a háború napjainkra már egyértelműen a felőrlő szakaszába jutott, ahol hosszú távon a felek gazdasági súlya és népesség mérete a döntő. Az eddigi trendek folytatódása esetén meddig bírhatják az oroszok és meddig az ukránok?
– Nem kérdés, hogy Oroszországnak ebben a tekintetben jelentősen jobb a helyzete, de ez nem jelenti azt, hogy korlátlanok lennének a lehetőségei, és azt sem, hogy mindent be tud vállalni a győzelem érdekében. Oroszországnak is komoly nehézségei vannak például a kiképzett katonák biztosításában, azok felszerelésében, a lőszerek és drónok terén, ezért is kényszerült Észak-Koreából és Iránból erősítést szerezni. A másik oldalon a nyugati fegyverszállítások lassúsága az ukránokat akadályozza, egyes elemzők szerint az eddigi összesítésekből azt látszik, hogy a beígért eszközöknek csak nagyjából a fele érkezett meg valójában meg. A konfliktus régóta felőrlő jellegű, most csak annyi változott, hogy mind a két fél erőltetett ütemben próbál előnyös pozíciókat szerezni, mindketten arra készülnek, hogy mi történik Trump elnök hivatalba lépésével. Most egyébként főleg Oroszország diktál erőltetett menetet, aminek az a következménye, hogy óriási áldozatai vannak.
– Az ősz folyamán észak-koreai csapatok jelentek meg a kurszki frontvonal mentén, létszámuk meghaladja a tízezer főt. Elképzelhetőnek tartja, hogy a létszámuk jelentősen növekedjen, vagy hogy Ukrajna nemzetközi jogi határain belül bukkanjanak fel? Miképpen befolyásolná ez a háború menetét?
– Minimális esélyét látom annak, hogy Észak-Korea katonái Ukrajna területén is megjelennének, mert ezzel az ország – agresszorként – közvetlenül is belépne a konfliktusba, ez pedig ellentmondana a Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin között kötött megállapodásnak, amely csak akkor ír elő segítségnyújtást, ha a másikat megtámadják. Phenjan belépése az ukrajnai fegyveres harcokba pedig egyértelmű eszkalációja lenne a háborúnak. Ráadásul az eddigi észak-koreai jelenlét sem mutatott különösebb katonai sikert vagy eredményt, inkább csak a katonák gyakorlati tapasztalatszerzését szolgálta. Az észak-koreai vezetés által kommunikált konfliktusokban ugyanis Észak-Korea eddig főként virtuális konfliktusokat vívott az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával. Fontos az is, hogy Kim Dzsongun számára a kurszki harcokban való részvétel anyagi előnyökkel is jár, hiszen a koreai katonák után járó fizetség egy része valószínűleg a vezetés kasszájába kerül. Fontos megjegyezni azt is, hogy Észak-Koreából nem zsoldosok érkeztek, mint néhány más országból, hanem az állam küldte el a katonáit. Ezért sokkal valószínűbb, hogy jelenlétük továbbra is korlátozott marad, és inkább a saját katonai képességeik tesztelésére összpontosítanak.
– Milyen jelentőséggel bírna, ha az oroszok a következő hónapokban felszámolnák a kurszki betörést, vagy behatolnának Dnyipropetrovszk megye területére is?
– Jelenleg úgy tűnik, hogy az ukránok eddig a megszállt kurszki területek körülbelül 40 százalékát vesztették el, de a katonai elemzők szerint a maradék területek orosz visszaszerzése ez év végéig nem valószínű. Az arányok egyébként igen meglepőek. Az ukránok körülbelül 10-15 ezer katonával vannak jelen, amivel 60-70 ezer orosz és észak-koreai katonát kötnek le a másik oldalon. Az ukrán haderő krémje harcol itt, s ez biztosítja azt, hogy nem sikerült az oroszoknak visszaszereznie a teljes területet. Ha azonban az ukránok valami miatt visszavonulnának innen, az komoly fenyegetést jelentene például Szumi városára, aminek a védelme újabb ukrán erőforrások bevonását tenné szükségessé. A mostani ukrán cél, hogy amíg Trump nem kerül beiktatásra addig az ukrán erők megpróbálják megtartani a kurszki régiót, s ha jól érzékelem, akkor ebben a Nyugat is partnere Kijevnek. Miként abban is, hogy próbálják lelassítani az orosz előre nyomulást a front egyéb szakaszain. Vagyis e tekintetben is egy felkészülési fázisban vannak a felek, mindenki arra készül, hogy milyen feltételei lesznek, és milyen kártyáik lesznek majd a tárgyalásoknál.
– Akkor mondhatjuk azt, hogy a leköszönő amerikai adminisztrációnak a célja az utóbbi hetekben bejelentett támogató lépésekkel és a megadott engedélyekkel az az volt, hogy támogassák azt, hogy a hátra lévő rövid időszakban Ukrajna továbbra is tartsa magát?
– Azt gondolom, hogy igen. Az amerikai vezetés elsődleges jelenlegi célja, hogy Ukrajna képes legyen megtartani az elfoglalt kurszki területet, hogy sikerüljön lassítania az orosz előrenyomulást. Ezt katonai értelemben azzal támogatják, hogy engedélyezték az ATACMS, a Storm Shadow és a SCALP rakéták használatát főleg az orosz légvédelmi rendszerek ellen. Ezt azonban nem értékelném túl, hiszen az engedély későn jött, a rakétákból kevés van. Emellett kaptak aknákat is az ukránok, amivel lassíthatják az oroszok előre nyomulását. Mindezt annak érdekében, hogy előnyöket biztosítanak maguknak a jövőbeni tárgyalásokra. Bár a Trump-adminisztráció alatt várhatóan változások lesznek az amerikai politikában, de azért ne gondolja senki, hogy egyik napról a másikra hirtelen Ukrajna minden támogatása teljesen megszűnik majd, ez így egész biztosan nem fog bekövetkezni. A stratégiai döntések megvalósításának a módja szerintem még hosszabb átgondolást igényel.
– Ön szerint miért lehetett kulcsfontosságú, hogy a német kancellár a mostani időzítéssel ejtette meg az utazását és jelentette be Németország további támogatását Ukrajnának?
– Úgy vélem, hogy Olaf Scholz kancellár az Oresnyik rakéták bevetésére és az orosz eszkalációs fenyegetésekre reagált azzal, hogy kifejezte Németország álláspontjának változatlanságát. Scholz Putyin elnökkel folytatott telefonbeszélgetése is sok kritikát váltott ki, így Németország emiatt is üzenhette egyértelműen: nem engednek az orosz nyomásnak, még akkor sem, ha Putyin és környezete atomháborúval fenyeget. Ez a német politika válasza az orosz provokációkra: stabilitást kíván mutatni a nyugati szövetségeseknek és Ukrajnának.
– Hogyan kell értelmezni azt a döntést, hogy Németország a legfőbb NATO-szövetségeseivel szemben továbbra sem szállít a saját nagy hatótávolságú Taurus rakétarendszeréből, ellenben több ezer modern drónt szállít helyettük?
– Scholz kancellár úgy véli, hogy Ukrajnának jelenleg nem a Taurus rakétákra van a legnagyobb szüksége a védekezéshez, és ez bizonyos értelemben helytálló. Bár a Taurus rakéták nagyobb, 500 kilométeres hatótávolságot kínálnak a jelenleg használt 300 kilométeres Storm Shadow és ATACMS rendszerekkel szemben, ezek önmagukban nem változtatnák meg jelentősen a háború menetét. Ehelyett az ukrán védekezéshez alapvetően más eszközökre van szükség. Például légvédelmi eszközökre, rakétákra, s például olyan eszközökre, amelyek biztosítják Ukrajna energiaellátását a téli hónapokban. A német támogatás így más típusú katonai eszközök biztosításában mutatkozik meg, amelyek jobban szolgálják az ukrán haderő átfogó szükségleteit.
Kiemelt kép: A 2024. december 3-án közreadott videófelvételről készített képen orosz tüzérek 122 milliméteres Grad rakéta-sorozatvetővel tüzelnek az ukrán állásokra az ukrán határ térségében, a nyugat-oroszországi Kurszki területen (Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium)