Aktuális

Szelvényeket elő, kihúzták az ötös lottó nyerőszámait

Kelemen Hunor: A dühös emberek zöme nem magyarellenes

| Szerző: Juhári Andrea
Nem szabad még egyszer elkövetni azt a hibát, hogy az elkövetkező kormánykoalíció több jelöltet indítson a tavaszi elnökválasztáson, hiszen az taktikai és stratégiai vakság lenne – hangsúlyozta a hirado.hu-nak adott interjúban Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnökével a román közoktatás által is terjesztett hamis történelmi elméletek magyarellenességet erősítő hatásairól is beszélgettünk.

– Érvénytelenítette az elnökválasztást az alkotmánybíróság. Volt már példa ilyesmire Romániában?

– Ez teljesen szokatlan. Nem volt hasonlóra példa az országban az elmúlt 35 évben, sőt az elmúlt évtizedek során az Európai Unióban is csak egyetlenegyszer fordult elő hasonló, mikor technikai okok miatt érvénytelenítették az elnökválasztás második fordulójának eredményeit Ausztriában.

– Mi állhat a szokatlan döntés hátterében?

– Az állami intézmények közleményei szerint egy külső szereplő beavatkozását vélik fölfedni abban a befolyásolási kísérletben, amelyet aztán a TikTokhoz kötnek, de egyelőre ennél többet nem hoztak nyilvánosságra. Ezzel viszont senki sem fog megelégedni. Ezért mondtam – az alkotmánybíróság döntése után –, olyan mélyen megrendült a bizalom az állami intézményekben, hogy a közvélemény felé sokkal több információt és érvet kell adnia az államelnöki hivatalnak, az ügyészségnek, rendőrségnek, a hírszerzésnek. A bizalom helyreállítására van szükség, ezért fontos, hogy sokkal átláthatóbb módon hozzák nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyek elvezettek az alkotmánybírósági döntéshez.

– Néhány politikus még a parlamenti választás megismétlését is szorgalmazza. Azt a szép eredményt, amelyet az RMDSZ elért, ugye nem vehetik már el?

– A parlamenti mandátumokat pénteken szétosztotta az országos választási iroda. A következő napokban pedig hivatalosan is kiosztják a mandátumokat a megyei törvényszékek, és várhatóan december 18-19. körül összehívja az új parlamentet az államfő. Ebben a politikai káoszban az imént említett transzparencia mellett fontos, hogy egy stabil parlamenti többség mielőbb hivatalba iktasson egy stabil kormánykoalíciót, amely elkezd dolgozni. Az elnökválasztásra pedig a törvényes határidők alapján március közepén vagy végén kerülhet sor.

– A romániai magyar sajtónak adott nyilatkozataiban arra utalt, hogy a koalíciós partnereknek egy jelöltet célszerű támogatniuk. Ezek szerint nem indul a következő elnökválasztáson?

– A mostani kormánykoalíciónak rengeteg téves döntése volt, többek között az, hogy két nem különösebben meggyőző államfőjelölttel futott neki a választásnak, közülük egyik sem került be a második fordulóba, hiszen a polgárok nagyon nagy mértékben a most kormányzó pártok ellen, tehát a mainstream ellen szavaztak. Eltűntek a nagy pártok, a legnagyobb politikai erő is csak 22 százalékkal van a parlamentben. Azt a hibát nem lehet még egyszer elkövetni, hogy az elkövetkező kormánykoalíció több jelöltet indítson a tavaszi elnökválasztáson, hiszen az taktikai és stratégiai vakság lenne. Úgy vélem, közös jelöltet kell majd indítani, de túl korai még erről beszélni.

– Milyen lehet majd az ideális jelölt?

– Az látszik, hogy akik igen sok szavazatot kaptak, nagyon rendszerellenes üzeneteket fogalmaztak meg, ide tartozik Calin Georgescu, aki függetlenként mérette meg magát, az USR színeiben induló Elena Lasconi, aki a pártjánál több szavazatot szerzett az elnökválasztáson. Ebből minden túlzás nélkül lehet arra következtetni, hogy a társadalom nagy része egy pártoktól független államelnökelnök-jelöltnek szavazna bizalmat. Aki el tudja magáról hitetni, hogy független, az jó eséllyel nyerni tud.

– Mennyire tekinthető függetlennek Georgescu?

– Nem független, hiszen ő a régi, ’89 előtti rendszernek is tagja volt, és különböző állami intézményekben dolgozott a 2013-2014-es esztendőig, de róla elhitte a társadalom, hogy függetlenként bírálja a rendszert. Ezért komoly kérdés lesz az elnökjelölt személye, nagyon nagy bölcsességre és önmérsékletre lesz szükség, ehhez az kell, hogy államférfiak üljenek majd az asztalnál, ne csupán feltörekvő politikusok.

– Az egyik erdélyi publicista szerint azért is erősödhettek meg ennyire a nacionalisták, mert hamis elméleteket emeltek Romániában a történelemoktatás szintjére.

Egyrészt hozza magával a román oktatási rendszer azt a fajta nacionálkommunista szemléletet, amely  Nicolae Ceausescu idejében is jellemezte a történelemoktatást, és amelynek a gyökerei visszavezetnek a vasgárdához és a múlt század 30-as éveihez. A Ceausescu-rezsim is hirdette az ősi román föld eszméjét, és Calin Georgescu is, aki szerint itt a kisebbségeknek, köztük a magyaroknak, nincs helyük. Az ideológia követői azt mondják, elégedjenek meg a magyarok azzal, hogy a románok nekik földet és vizet adnak, egyebet ne kérjenek, ne akarjanak. Sajnos ez a román történelemoktatásban még mélyen ott van, de érzékelhető különböző intézményeknek a szemléletében is. Ez az egyik baj.

– És mi a másik?

– Az, hogy Romániának szinte zéró a demokratikus politikai hagyománya. A múlt században volt egy kevéske egészen a királyi diktatúra bevezetéséig, de az a néhány év nem volt elegendő ahhoz, hogy a román társadalom kollektív tudatában gyökeret eresszen a demokratikus politikai szemlélet. Az elmúlt 35 év pedig sokak számára csalódást, kiábrándultságot hozott, ezek az emberek dühösek, ezért könnyen megszólíthatók buta, leegyszerűsített hamis történelemszemléletből kiemelt egybites üzenetekkel. A tetszetős mondatokkal szinte mindenki egyetért, ám emellett misztikus ködbe burkolt történelemszemléletet és konspirációs elméletek sorát hirdetik. Például azt, hogy a víz nem H2O, hanem információ, és hogy a Pepsiben mikrochipek vannak. Eszméletlen butaságokat hangoztatnak olykor, mégis milliók szavaznak rájuk.

– A társadalom szintjén is erősödött a magyarellenesség vagy csak a politika szítja a tüzet?

– Ennek a nagyon magyarellenes tábornak, amely a parlamentben most már 33 százalékos arányt alkot – ami brutálisan sok –, a szavazói nem mind magyarellenesek, sokkal inkább rendszerellenesek, a politikai rendszer iránti elégedetlenségüket fejezték ki a voksukkal. Vannak köztük legionáriusok, vasgárdisták, fasiszták, magyarellenesek, antiszemiták, holokauszttagadók, de a többségük szerintem olyan dühös ember, aki a szociális, gazdasági, társadalmi körülmények viszonyok miatt a rendszerváltásnak és az utána következő évtizedeknek a vesztese. Több mint ötmillióan vannak külföldön, akiknek nagy része nyugaton olyan munkát végez, amit más nem vállal el, tehát nem professzorok vagy idegsebészek. Nehéz körülmények között élnek, itthon kellett hagyniuk a családjuk egy részét, gyerekeket, házat. Dühösek, akik külföldi munkára kényszerültek, és azok is, akik itthon maradtak. A kohéziós politikák sem érték el a céljukat, nem sikerült felszámolni a regionális különbségeknek. A dühös emberek zöme nem magyarellenes, ők a rendszer ellenségeire akartak szavazni, viszont, azok a politikusok, akiket bejuttattak a parlamentbe, sajnos magyarellenesek. Ezért nekünk fontos, hogy van erős frakciónk, mert csak így tudjuk megvédeni a közösségünket a magyarellenes ideológiát hirdetőktől.

– Mi várható a következő ciklusban?

– Sok feszültség. A 33 százalékkal bíró magyarellenes parlamenti erő azt fogja mondani, hogy ellopták és elcsalták tőlük a választást, erre fogja építeni a saját politikai üzeneteit a következő években. A kormány nem lesz könnyű helyzetben, hiszen 8 százalékos költségvetési hiány és jelentős eladósodás mellett kell majd úgy gazdálkodni, hogy ne a polgárok fizessék meg a költségvetést rendbetételének a költségeit, mert nem ők tehetnek róla, hogy a mostani kormánykoalíció szétbarmolta a költségvetést.

– Nem lehet könnyű magyar politikai vezetőként ebben a miliőben lavírozni.

– Mindig meg kell találni azokat a román partnereket, akikkel kompromisszumok mentén meg lehet egyezni, mert a parlamenti 6,4 százalékunkkal mi önmagunkban nem tudunk többségi döntéseket hozni, csak akkor, ha még oda tudunk tenni mellé még 43-44 százalékot. Ez a helyzet állandóan megkívánja a politikai párbeszédet és a kompromisszumkeresést. Nagy tapasztalatunk van már ebben. A mi munkánknak ez az egyik nagy kihívása, hogy talpon kell mindig maradni.

Kiemelt kép: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke leadja szavazatát az erdélyi Csíkkarcfalván, a polgármesteri hivatalban kialakított szavazókörzetben 2024. december 1-jén a romániai parlamenti választásokon, amelyen a kétkamarás parlament összetételéről döntenek a választópolgárok (Fotó: MTI/Veres Nándor)

Ajánljuk még