Műsorújság
HU
EN
RO
#Jónak lenni jó! 2024 #nemzeti konzultáció #Amerikai elnökválasztás 2024 #Ukrán válság #Közel-keleti konfliktusok

Aktuális

Robbanás történt Hágában, kigyulladt és részben összeomlott egy háromemeletes épület

Akkora krízis lehet a francia kormánybuktatásból, mint annak idején a görög válság volt

lead_image
Szerző: Udvardy Zoltán
2024.12.07. 11:47

Főoldal / Külföld

| Szerző: Udvardy Zoltán
Miközben Franciaországban egy 1962 óta példátlan belpolitikai válság, bizalmatlansági indítvány általi kormánybuktatás akadályozza a költségvetés elfogadását, a francia gazdaság a GDP 112 százalékát kitevő államadóssággal küzd. Az európai gazdaságot is fenyegető görög válság 107,2 százalékról ugrott az egekbe. A kötvénypiacok közben úgy döntöttek, hogy a francia adósság kockázatosabb, mint Görögországé – különösen a július óta tartó kormányválság kiújulását követően.

Elkeseredett gazdák megtámadták a bizalmatlansági indítványt megszavazó képviselők több irodáját csütörtök este a franciaországi Új-Aquitaine-ban, pénteken pedig további hasonló akciók várhatók – számolt be pénteken a Le Figaro.

A konzervatív lap hozzáteszi: a demonstrációk célja, hogy így

tiltakozzanak egy új számukra már „elfogadhatatlan” kormányzati vákuum ellen.

Ezek a fejlemények is aláhúzzák: a különféle társadalmi csoportok vagy fásultan, vagy kifejezetten ellenségesen fogadták Michel Barnier kormányának bizalmatlansági indítvánnyal történő megbuktatását – leginkább azért, mert egyre inkább a bőrükön érzik az elfogadott költségvetés és különösebb koncepció nélküli sodródás gazdasági következményeit.

Kapcsolódó tartalom

Hasonlóra 1962 óta nem volt példa: ekkor Georges Pompidou miniszterelnök kormányát buktatták meg, még a legendás De Gaulle tábornok elnöki mandátuma idején.

Ponty és nyúl, görög és francia

Nem véletlen, hogy a francia gazdák most a Nemzeti Tömörülés (RN) és az Engedetlen Franciaország (LFI) irodáira támadnak rá: a szélsőbaloldali LFI-t vezető Jean-Luc Mélenchon bizalmatlansági indítványát nem más, mint a konzervatív RN támogatta.

Kapcsolódó tartalom

Marine Le Pennek a trockista Jean-Luc Mélenchonnal kötött alkalmi szövetségét a lapok és több vezető politikus is

„a ponty és a nyúl házassága”-ként emelgették,

ami a képtelen dolgok, fogalmak párosítását jelöli a francia hagyományban.


Barnier kormányának bukása a gazdasági válság mélyüléséhez vezet a L’Hexagone-ban, a hatszögletű országban, ahogy a franciák saját államukat nevezik.

A francia statisztikai hivatal 2024. szeptember végén publikált adatai szerint

az államadósság 3228,4 milliárd euró volt, ami a GDP 112 százalékát teszi ki.

Összehasonlításképpen: a görög gazdaság csökkenő bruttó hazai termékhez viszonyított adóssága 2007 és 2014 között 107,2 százalékról 177,1 százalékra emelkedett minden intézkedés és segítség ellenére.

Más ez a súlycsoport? 

„Az aggodalomnak vannak fokozatai, és ez még nem pánik” – fogalmazott az akkor még hivatalban levő Antoine Armand francia gazdasági és pénzügyminiszter csütörtökön a BFMTV-ben. „Franciaország nem Görögország!” – hangsúlyozta a politikus a francia hírtelevízióban , miközben a francia tízéves kötvény kamatlába nemrég rövid időre meghaladta a görögét. Armand azzal érvelt: Franciaország foglalkoztatási helyzete, vonzereje, gazdasági és demográfiai potenciálja messze felülmúlja Görögországét.

Szerinte szigorúan makrogazdasági szempontból a két ország nincs egy súlycsoportban.

Franciaország 6,5-szer népesebb Görögországnál, az egy főre jutó GDP a görög adat kétszerese,

a nemzetgazdaság vagyona pedig meghaladja a 20 ezer milliárd eurót (ebből 14 800 a háztartásoké), ami rekordösszeg jelent Európában. Ami az államadósságot illeti, Franciaország jobban vagy rosszabbul áll, mint Görögország. Franciaország kötelezettségei a GDP 110 százalék teszik ki, míg Görögországé ma is közel 160 százalék, ami a legmagasabb szint Európában.

A francia adósság kockázatosabb

Csakhogy

Görögország az adósságcsökkentés felé tesz lépéseket

(2020 óta 40 százalékponttal kevesebb adósság, 1,5 százalékos, enyhe hiányt mutató költségvetés), míg

Franciaország folyamatosan növeli

adósságát.

Az eurózóna stabilitása szempontjából a legaggasztóbb tényező nem a Görögországgal való összehasonlítás, hanem a Németországgal szembeni „spread”, azaz a két ország hitelkamatlábai közötti különbség. (Minél nagyobb a spread, annál nagyobb a kockázat, és ezért annál magasabb a hitelfelvétel költsége.)

Jelenleg egy stresszes időszak jellemző, 90 bázispontos különbséggel – jelezte Alexandre Barade, a francia IG-csoport elemzője.

A The Spectator című brit politikai magazin borúsabban látja a helyzetet, rámutatva, hogy

Franciaország hitelfelvételi költségei most először emelkedtek Görögországé fölé.

„Mára a kötvénypiacok úgy döntöttek, hogy a francia adósság kockázatosabb tétet jelent, mint Görögország, amely 15 évvel ezelőtt kis híján összeomlott az egész eurózóna fiskális extravaganciájával és felelőtlenségével. Ez bizonyos mértékig Görögország helyzetének javulását, valamint Franciaország helyzetének hanyatlását tükrözi. A rideg valóság azonban, hogy Franciaország sajnálatos állapotban van, és Emmanuel Macron elnök küzdeni fog a hiány befoltozásáért” – véli a brit konzervatív lap.

A kötvénypiacok úgy döntöttek, hogy a francia adósság kockázatosabb, mint Görögországé – szögezi le a The Spectator.

Macron eljutott a falig

Ennek a válságos pillanatnak végül be kellett következnie. Amióta Macron tavasszal

káoszba sodorta Franciaország politikai rendszerét a kormánypártja számára rosszul sikerült előre hozott választásokkal,

a kötvénypiacok egyre magasabb árakat követelnek a francia adósság megtartása érdekében – véli a brit lap.


Antoine Armand korábbi pénzügyminiszter optimizmusát Spectator nem látta megnyugtatónak: „Franciaország a GDP 6 százalékának megfelelő hiányt produkál, s ez a szám, még akkor is, ha azonnali válságkezelés következne be, a gazdaság stagnálása okán magasabb is lehet.

Az állam már most is a GDP 45 százalékát szedi be adóként,

ami a legmagasabbak közé tartozik az OECD-ben. Emiatt Macron kormánya nehezen tud több pénzt kicsikarni a rendszerből.”

November végén Franciaország hitelkamata rövid időre meghaladta Görögországét a piacokon, ami tükrözi a befektetők félelmeit a francia politikai helyzettel kapcsolatban.

Szaporodó csődeljárások

Növekszik a csődök és a felszámolási eljárások száma – írta szerdán a Le Monde három nagy franciaországi cég, a Michelin, az Auchan és a Vencorex beszámolói alapján. Számos cég alkalmazottjai aggódnak, tartanak az elbocsátásoktól. A nagy multicégeknél már megkezdődtek a sorozatos elbocsátások a rossz gazdasági helyzet és a súlyos ipari válság miatt, és a kis- és középvállalkozásoknál is csendesen szaporodnak az elbocsátások országszerte.

A kollektív elbocsátások számait nézve az elmúlt 15 évben az eddigi legmagasabb adat a 2024 végén várható 65 ezres szám,

a csődeljárásoké pedig 20 százalékkal ugrott meg: január óta egy év alatt 52 214 ilyen eljárás indult.

Utóbbiak közül egyetlen ágazat sem marad el: az építőipari cégek, a kereskedelem, a szálláshely-vendéglátás is beleesik a szórásba. Az egyik igazságügyi hatóság becslése szerint jelenleg több mint 160 ezer munkahely van veszélyben, míg a CGT szakszervezet számításai szerint ez a szám meghaladhatja a 200 ezret.

Kilencmillió szegény ember?

Mindeközben az Egyenlőtlenségek Megfigyelőközpontja a szegénység lassú növekedését dokumentálta. A független szervezet által kétévente kiadott jelentés szerint, amelyet parlamentnek nyújt be, 5,1 millió szegényt számolnak Franciaországban.


A pénzszegénységi küszöböt a mediánjövedelem 50 százalékában, vagyis havi nettó 1014 euróban határozzák meg egy-egy vizsgált állampolgár esetében. A Le Monde hozzáteszi: ezt a küszöböt a francia statisztikai hivatal más európai országokhoz hasonlóan a létminimum medián szintjének 60 százalékára teszi, ez 1216 euró – ez a küszöbérték 9,1 millió szegény ember azonosításához vezet Franciaországban.

Kiemelt kép: Párizs, 2024. december 5.
Sztrájkoló közszolgálati dolgozók Párizsban 2024. december 5-én. Országos sztrájkjukkal a dolgozók több költségvetési forrást követelnek az ágazat számára.
MTI/EPA/Yoan Valat

Franciaország

Ajánljuk még