– Lezajlottak a romániai parlamenti választások, a hírek szerint magas részvétel mellett. Volt már példa hasonlóra?
– Régóta nem volt ilyen magas, 52,5 százalékos a részvétel. Egészen pontosan 2004 óta, amikor egy napon rendezték az elnökválasztást és a parlamenti választást, ami természetesen megemelte az utóbbi részvételi arányát is. Az elmúlt húsz évben sokkal alacsonyabb értékeket mértek a mostanihoz képest.
– Hét párt jutott be a kétkamarás román parlamentbe, a legtöbb szavazatot a Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta. Milyen kormánykoalícióra lehet számítani?
– Korai még erről beszélni, hiszen éppen egy elnökválasztás két fordulója között vagyunk. A román alkotmánybíróság hétfő délután dönt a novemberi, bíróságon megóvott első forduló kérdésében, vagyis akkor tudjuk meg, hogy meg kell-e ismételni az elnökválasztás első fordulóját. Ezen a hétvégén, vasárnap lesz az elnökválasztás második fordulója, amelyre két jelölt – a függetlenként indult, de valójában nacionalista Calin Georgescu, illetve Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője maradt talpon. Mindez rányomja a bélyegét a koalíciós tárgyalásokra, ugyanis az, hogy hogy a pártok hogyan orientálódnak majd a két jelölt irányába, meghatározza a koalíciós tárgyalások alakulását is. A Szociáldemokrata Párt kapta a legtöbb szavazatot, de az elnökválasztáson a jelöltjük nem jutott be a második fordulóba. Ezért nagyon fontos, hogy ők mit fognak mondani a választóknak, a két államfőjelölt közül melyikre adják le a szavazatukat. Van egy szélsőséges pártok által dominált tömb, ami 31–33 százaléknyi szavazatot szerzett, ők Georgescu támogatására szólítják fel a híveiket. Aztán ott van Lasconi pártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Nemzeti Liberális Párt, amelynek a volt vezetője korábban házelnök is volt. És persze várjuk az RMDSZ nyilatkozatát, a pártszövetség ma (hétfőn) este hozza nyilvánosságra, hogy a két elnökjelölt közül melyik mellé áll.
– Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnap este még óvatosan azt mondta, hogy 5-5,5 százalék körüli támogatást ért el a romániai magyar szövetség. Ma reggelre aztán kiderült, hogy sokkal jobban, 6 százalék fölött szerepelt az RMDSZ. Meglepte a romániai magyar párt erős szereplése ilyen magas részvétel mellett?
– Nagyon fontos látni, hogy az elnökválasztás első fordulója után egy addig szinte ismeretlen jelölt – tulajdonképpen egy neofasiszta jelölt (Georgescu – a szerk.) – jutott be a második fordulóba. A nacionalista, neofasiszta felhangok nagy aggodalmat generáltak a romániai magyar közösség soraiban, ez vezetett a rendkívül magas részvételhez a magyarok lakta megyékben. A magyarok lakta városokban, falvakban jóval nagyobb arányban vettek részt a magyarok a választásokon, mint a románok, ennek köszönhető az RMDSZ jó eredménye. Országos szinten a magyarok az etnikai arányukon felülreprezentáltak. Ugyanakkor azért lehetett számítani erre, hiszen már a júniusi EP-választási eredmények is jók voltak. A romániai magyarok egységesen megmozdultak, nagyon is átérezték, hogy óriási a tét, ezért a korábbiaknál nagyobb arányban mentek el szavazni.
– Mennyire szokatlan ez az erős magyar reprezentáció a rendszerváltás utáni Romániában?
– Általában a magyarok által lakott megyék a választási részvételi rangsor közepén vagy a végén helyezkednek el. Most viszont Hargita megye országosan az első lett, 58 százalékkal, országosan pedig több magyarok lakta megye is az első tíz között végzett, például Kovászna, Bihar vagy Szilágy megye. Ez még a román hírtévében is hír! A magyar határhoz közeli Szatmár megye nincs az élmezőnyben a részvétel tekintetében, de ott is az a helyzet, hogy a főként magyarok lakta településeken magas volt a részvételi arány, míg a románok lakta térségek lemaradtak. Egyértelműen látszik, hogy a magyarok sokkal nagyobb arányban mentek el szavazni, ami a szélsőségesen magyarellenes, neofasiszta jelöltekkel, illetve pártokkal magyarázható.
– Korábban riasztó híreket lehetett hallani arról, hogy szeretnék úgy átalakítani a román közigazgatási rendszert, hogy a választásokon csökkenjen a magyarság hangja, befolyása. Mit gondol, az RMDSZ meg tudja akadályozni ezt az átalakítást?
– Ez egy olyan pártnak, az USR-nek volt az egyik törvénytervezete, amiről egyébként ők maguk sem nagyon beszéltek. A párt képviselői számára ez a tervezet nem volt annyira fontos vagy felépített. Viszont a választási kampány, a párt kommunikációja szempontjából fontosnak bizonyult, és végül 12 százalékot értek el vasárnap. Azt gondolom, még ha össze is jön egy négypárti koalíció, abban az USR súlya nem lesz túl nagy, még akkor sem, ha ők adják az államfőt (Elena Lasconi). Megítélésem szerint nemcsak a nemcsak az RMDSZ nem szeretné ezt az átszervezést, hanem a nagy román pártok, például a választásokon győztes szociáldemokraták sem. Az önkormányzatokban ugyanis most is a PSD-nek van a legtöbb polgármestere, illetve megyei közgyűlési elnöke. A jelenlegi, igen törékeny helyzetben egy ilyen törvénytervezet nem tud többséget szerezni.
Kiemelt kép: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nyilatkozik a sajtónak a romániai parlamenti választások eredményváróján Kolozsváron, 2024. december 1-jén (Fotó: MTI/Kiss Gábor)