A csatorna Koszovó két szénerőművét látja el vízzel, ezek az erőművek pedig az ország elektromosenergia-ellátásának mintegy 90 százalékát biztosítják. A robbanás miatt a térség ivóvízellátása is veszélybe került.
Albin Kurti szombaton közölte: a rendőrség több helyen razziát tartott, és több embert őrizetbe vett az üggyel összefüggésben.
Azt is állította, hogy a hatóságok találtak bizonyítékokat, és felelősségre fogják vonni mindazokat, akiknek közük volt a robbanáshoz.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy valójában mi történt, mi okozta a robbanást, illetve azt sem, hogy szándékos robbantásról van-e szó, Kurti szerint viszont Szerbia a felelős, a cél pedig az volt, hogy ezzel a „bűncselekménnyel és terrorista támadással” megsemmisítsék Koszovó kulcsfontosságú infrastruktúrájának egy részét.
„Szerb részről megvan az érdekeltség, a készség és a képesség is arra, hogy ilyen támadást végrehajtsanak és ekkora kárt okozzanak, erre utal a felhasznált robbanóanyag nagy mennyisége is” – fogalmazott a koszovói kormányfő, aki azonban egyelőre semmilyen konkrét bizonyítékkal nem szolgált arra, hogy valóban szerbek állnak-e a robbantás mögött.
Aleksandar Vucic szerb elnök „alaptalannak” minősítette a feltevést, hogy Belgrád állhat a robbanás hátterében,
és felelőtlennek nevezte a vádaskodást, amely szerinte veszélybe sodorja a térség békéjét és stabilitását. Az államfő pártatlan vizsgálatot követelt a nemzetközi partnerek részvételével.
Marko Djuric szerb külügyminiszter visszautasította a Szerbia elleni vádakat, amelyeket megalapozatlanoknak nevezett. Elítélte az esetet, de arra is utalt, hogy esetleg Pristina állhat a robbantás mögött. Bizonyítékokat ő sem közölt. A szerb külügyi tárca vezetője a közösségi médiában arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy kezdjenek alapos és átlátható vizsgálatba annak érdekében, hogy azonosítsák és felelősségre vonják azokat, akik a bűncselekményt elkövették.
Kapcsolódó tartalom
A csatornarobbanás után fokozták a rendőri jelenlétet a stratégiai fontosságú építményeknél. Koszovó biztonsági tanácsa rendkívüli ülést tartott hajnalban, és mozgósították a fegyveres erőket.
A robbanáshoz közeli Zubin Potok városban tartott a rendőrség nagyszabású razziát.
Zvecan településen is fokozták a rendőri jelenlétet, miután ismeretlenek kézigránátokat hajítottak a helyi rendőrőrsre és egy közösségi épületre.
A koszovói szerbek pártja, a Szerb Lista (Srpska Lista) elítélte a csatorna megrongálását, és azt szorgalmazta, hogy a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó misszió (KFOR) és az Európai Unió koszovói igazságügyi és rendőri missziója (EULEX) indítson vizsgálatot az ügyben.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a viszony rendezését célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt, annak ellenére, hogy a kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.
Kapcsolódó tartalom
A robbanás csak tovább fokozta a feszültséget Szerbia és Koszovó között, különösen azért, mert Észak-Koszovóban jelentős számú szerb kisebbség él, amelynek jogait Belgrád szerint a pristinai vezetés csorbítja, és a brüsszeli megállapodások ellenére nem hajlandó biztosítani számukra az önkormányzatiságot.
Kiemelt kép: A koszovói rendőrség különleges egysége biztosítja a területet egy robbanás helyszínének közelében Varage faluban, Zubin Potok város közelében, 2024. november 30-án. Koszovó fokozta a biztonsági intézkedéseket a „kritikus” infrastruktúra körül, miután robbanás történt egy kulcsfontosságú csatornánál, amely az ország két fő erőművét táplálja (Fotó: Armend Nimani/AFP)