EU-kirgiz-megállapodás

Az unió, valamint a Kirgiz Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a partnerségi megállapodások az EU és tagállamai, valamint harmadik országok közötti intézményesített politikai párbeszéd jogi alapjául szolgálnak. Hozzátette, a közép-ázsiai térségben Kirgizisztán a második állam, amellyel ilyen megállapodást kötnek, az EU korábban Kazahsztánnal írt alá hasonlót.

Ismertetése szerint a megállapodás átfogóbb alapokra helyezi az EU és Kirgizisztán közötti kapcsolatokat, valamint fokozza a párbeszédet számos olyan szakpolitikai területen, mint a környezetvédelem, az energia, az éghajlatváltozás, a közlekedés, a kereskedelem, az emberi jogok, oktatás, mezőgazdaság, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a migráció.

Közölte, a megállapodásban megfogalmazott célok szorosan összhangban állnak Magyarország érdekeivel, a keleti nyitás politikájával.

A megállapodás egyik legmeghatározóbb elemének az államtitkár a gazdasági együttműködést nevezte, amely szerinte közvetlenül szolgálja Magyarország érdekeit, az elmúlt években ugyanis a kétoldalú kereskedelem dinamikusan növekedett, 2023-ban meghaladta a 26 millió eurót.

Hozzátette, a megállapodás elősegíti a kereskedelmi akadályok lebontását, így megkönnyítve a magyar termékek és szolgáltatások piacra jutását.

Magyar Levente úgy összegzett, a megállapodás elfogadása nem csupán az EU és Kirgizisztán kapcsolatainak új dimenzióját nyitja meg, hanem Magyarország számára is stratégiai jelentőségű.

Herczeg Tamás (Fidesz) frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést. Értékelése szerint a megállapodás alapot biztosít az EU és tagállamai Kirgizisztánnal folytatott hatékonyabb együttműködésére, a politikai párbeszéd megerősítésére és a számos területen folytatott együttműködés fokozására.

Közölte, Közép-Ázsiának egyre jelentősebb szerepe van a világgazdaságban, a világ egyik leggyorsabban fejlődő térsége, a magyar kormány pedig minden európai kormányt megelőzve hangsúlyozta a keleti világgal történő stratégiai kapcsolatok építésének fontosságát.

Szólt arról is, hogy tavaly rekordot döntöttek a magyar-kirgiz kereskedelmi kapcsolatok, és működik egy közös magyar-kirgiz fejlesztési alap is.

Hollik István a KDNP-frakció támogatásáról biztosítva a javaslatot azt mondta, Magyarországnak sok vitája van az EU-val, de most egy olyan megállapodásról van szó, amelyben egyetértenek az unióval. Nem elzárkózni kell Európának, hanem kihasználnia geopolitikai helyzetét, hogy a másik két nagy világgazdasági pólus, Kína és Amerika között helyezkedik el – mondta.

Magyar-bahreini megállapodás

A Magyarország és a Bahrein közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Magyar Levente államtitkár azt mondta, a megállapodás célja a két ország beruházási kapcsolatainak előmozdítása, valamint a beruházási környezet biztonságosabbá és kedvezőbbé tétele.

Elmondta, a szerződést az Európai Unió iránymutatása alapján és jóváhagyásával kötötték meg, az számos garanciális elemet tartalmaz a külföldön beruházó vállalkozások számára, így például biztosított a hátrányos megkülönböztetéstől való védelem, valamint a legnagyobb kedvezmény és a nemzeti elbánás elve is.

A megállapodás rendelkezései ugyanakkor megfelelő jogi keretek közé szorítják a külföldi beruházók perlési lehetőségét Magyarországgal szemben – tette hozzá.

Herczeg Tamás (Fidesz) úgy értékelt, a megállapodás számos új lehetőséget nyit a magyar vállalkozásoknak, az kedvező feltételeket kínál és további ösztönzést ad majd a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolatok kölcsönösen előnyös fejlesztéséhez.

Hollik István (KDNP) közölte, frakciója szerint a beruházásvédelmi megállapodás egyértelműen illeszkedik Magyarország külgazdasági stratégiájához, illetve kedvező a beruházóknak és a vállalkozóknak, ezért támogatja azt.

Államtitkár: elemi érdek a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, és a két új blokk megépítése

Magyar Levente, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium államtitkára Magyarország elemi érdekének nevezte, hogy a paksi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítsák, és a két új paksi blokkot megépítésék. Hangsúlyozta: ez a megfizethető áram, az ellátásbiztonság és a zöld átmenet garanciája.

Emlékeztetett: a Paks 2 beruházásról szóló államközi szerződést – Magyarország és Oroszország között – több mint 10 évvel ezelőtt kötötték, és ez alatt az idő alatt a világ „példátlan módon megváltozott”. Szerinte ezek a radikálisan megváltozott körülmények indokolják a törvényjavaslatot. Az előterjesztés indokolásában azt írják: a módosítás lehetőséget ad a megrendelőnek, hogy a beruházás megvalósítására vonatkozó szerződést úgy módosítsa, hogy elsődlegesen veszi figyelembe az ellenérték növelését indokoló, a fővállalkozó által bemutatott vagy más módon tudomására jutott körülményt.

Magyar Levente szerint bár az EU közvetlenül nem szankcionálja a nukleáris ipart, a koronavírus-járvány és az Oroszországgal szemben – az orosz-ukrán háború miatt – kivetett szankciók jelentős negatív hatással voltak a gazdasági körülményekre, és „kedvezőtlenül befolyásolták az időtényezőt” Paks 2 beruházás kivitelezésében. Szerinte ezért fontos olyan törvényi keret megteremtése, amivel ezek a hatások kezelhetők, és lehetővé teszik a projekt sikeres megvalósítását.

Magyar Levente hangsúlyozta azt is: az európai és a globális nukleáris ipar és ellátási lánc elképzelhetetlen orosz források nélkül. Elgondolkodtatónak nevezte, hogy továbbra is Oroszország az Egyesült Államok első számú uránbeszállítója. A paksi bővítést Közép-Európa legjelentősebb infrastrukturális beruházásának nevezte, amely szerinte a kelet-nyugati együttműködés egyik fontos platformja. Kiemelte: a beruházásban amerikai, német, francia, osztrák, holland és svéd cégek, illetve közel 100 magyar alvállalkozó is részt vesz.

Fidesz: a javaslat a paksi bővítés beruházásának zökkenőmentességét biztosítja

Hercegh Tamás, a Fidesz vezérszónoka közölte: a törvényjavalat célja, hogy a paksi bővítés beruházása továbbra is zökkenőmentes legyen.

Emlékeztetett: Magyarország egyetlen atomerőműve több mint 35 éve látja el energiával az ország lakosságát és ipari fogyasztóit biztonságos és környezetkímélő módon. Hangsúlyozta: hosszú távon szükség van a paksi atomerőmű négy blokkján kívül további két blokk megépítésére, amivel a teljes hazai áramigény 70 százaléka fedezhető lesz, kiválthatóvá válik 3 milliárd köbméternyi éves gázfogyasztás és megszüntethető lesz 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása.

Kiemelte: az atomenergia-termelés nemcsak a károsanyag-kibocsátást csökkenti, hanem támogatja a magyar energiaszuverenitás megteremtését is, megfizethető energiát ad, ami a rezsiárcsökkentést is segít megtartani.

Úgy vélte: a paksi atomerőmű bővítése kiváló példa arra, hogy a nukleáris együttműködés visszahozhatja a józan észt, a racionalitást és a békés egymás mellett élés reményét a nemzetközi politikában. Az orosz fővállalkozó mellett ugyanis a projekten amerikai, francia, német, osztrák és svájci cégek is dolgoznak – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a nukleáris energia területén a partnerség és az együttműködés még mindig szakmai alapon nyugszik.

DK: tovább drágulhat a beruházás

Földi Judit (DK) arról beszélt, hogy a legújabb ígéretek szerint a két új paksi blokk a 30-as évek elejére biztosít energiát. Azt ma senki nem tudja, ez pontosan mit jelent majd – jegyezte meg.

Rámutatott: a törvényjavaslat az egyik legfontosabb szempontot, a beruházási költségektől való eltérés tilalmát írná felül, holott látható, az ország teherviselő képessége nem végtelen. Kiemelte: a beruházás értéke már most lényegesen meghaladja a 2014-es értéket.

Az elmúlt évek inflációs adatait nézve a projekt értéke mintegy 7 milliárd euróval nőne, az építőipari infláció emelkedése pedig még nagyobb drágulást idézne elő – vélte, megjegyezve ezzel Oroszország gazdaságát támogatnák egyúttal.

A DK támogatja a Paks 1 erőmű meghosszabbítását, de erre álláspontjuk szerint azért van szükség, mert jelentősen csúszik az új blokk megvalósítása. A meghosszabbítással önmagában az Oroszországtól való energiafüggőség nem csökkenne, az erőmű üzemanyaga onnan származik és a karbantartásnál is az orosz félre kellene számítani – közölte.

A hosszabbítást csak úgy szabad megvalósítani, hogy ha szakmailag megfelelően bizonyítják, ennek nincs biztonsági kockázata – rögzítette. Megjegyezte: mivel az atomenergia hivatal élére hű pártkatonát neveztek ki, ezt csak a nemzetközi atomenergia ügynökség felügyelte alatt tartja a DK elfogadhatónak.

Közölte, a törvényjavaslat céljával maximálisan egyetértenek, a megvalósítással azonban nem.

A KDNP támogatja a javaslatot

Hollik István (KDNP) kijelentette, a magyar atomerőmű-szakemberek kiváló, világhírű szakemberek és ha azt állítják, hogy az üzemidő meghosszabbítása biztonságos, akkor az úgy van. Felháborítónak ítélte, hogy napi pártpolitikai csatározások miatt tesz a DK a szakemberek véleményével ellentétes kijelentéseket. Ennek itt helye nincs – rögzítette.

Kitért arra, hogy a több mint ezer napja zajló orosz-ukrán háború felértékelte az energiabiztonságot, Magyarország is kiemelten figyel erre a területre. Olyan folyamatok indultak el, amelyhez Magyarországnak is igazodnia kell úgy, hogy a klímacélokat a „magunk számára még szigorítottuk is”.

Emlékeztetett: a 2030-ig szóló energia- és klímaterv azt tartalmazza, hogy az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását negyven helyett ötven százalékkal igyekszik Magyarország csökkenteni az 1990-es szinthez képest. Időarányosan jól állnak, ez a cél teljesíthető lesz, ha továbbra is kiállnak a paksi erőmű bővítése mellett – mutatott rá.

Erre azért is szükség van, mert az egész világon elmozdul az energiaigény az elektromos áram felé. Az energiamixet nézve látható, az atomenergiának fontos szerepe van Magyarországon, a mix csaknem felét tette ki. A fosszilis energia aránya csökken, a 2022-es 34 százalékról tavaly 28,8 százalékre esett vissza. A megújuló energiák területén Magyarország jól áll, a napenergia aránya a 2022-es 21,4 százalékról tavaly 25 százalékra bővült. Elektromos áramra – amit Paks termel – egyre nagyobb szükség van – rögzítette, hozzátéve: a hozzánk települő modern vállalatok energiaigénye is nagy. Hangsúlyozta: Magyarország áramtermelő kapacitását növelni kell Paks bővítésével és a megújuló energiafejlesztésekkel.

Paks II. bővítését és a törvényjavaslatot a KDNP támogatja, azért is, mert ez a beruházás a városnak nagy lehetőséget jelent, a környéken élők számára a legfontosabb munkalehetőség.

 Jobbik: „nukleáris Luca széke” a Paks II. beruházás

Bencze János, a Jobbik vezérszónoka egyetértett azzal, hogy atomenergiára szükség van, az ugyanis olcsó, megbízható és a klímacéloknak is megfelel. Szükség van olyan termelői kapacitásra, amely stabil – közölte.

Magát a beruházást ugyanakkor „nukleáris Luca székének” nevezte, olyan lassan készül. Felidézte, hogy a kormánypártok azzal „hakniztak”, hogy a beruházás jelentős fejlődést hoz a térségnek, de ebből semmi nem valósult meg. Az ígéretek ellenére az úthálózat továbbra is katasztrofális állapotban van, Pakson elszálltak és budapesti szintet ütöttek meg az ingatlanárak egy lényegében nem létező beruházás miatt.

Tönkretették a környékbeli vállalkozásokat, hogy a kormánypártok emberei vegyék át a helyüket – rótta fel, majd kitért az ügyeleti rendszer „tönkretételére”.

Az elmúlt hetek híre, hogy tízezernél több embert várnak Oroszországból Paksra dolgozni. Nem látják a beígért barnamezős ipari fejlesztéseket sem – sorolta. Kijelentette: az atomenergiát és azt, hogy Paks II. megépüljön, támogatják, de úgy, hogy az a térségnek fellendülést hozzon.

Mi Hazánk: a javaslat értelmében emelkedhet a kivitelezési ár

Szabadi István (Mi Hazánk) elmondta, pártja a hibrid energiapolitikát támogatja, ezért Paks II. megépítését is az első pillanattól kezdve támogatták. Elfogadhatatlannak nevezte azonban azt, hogy a kormány szinte minden információt titkosított a beruházással kapcsolatban.

Kiemelte: a törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy emelkedjen a 12,5 milliárd eurós kivitelezési ár. A javaslat kiegészíti az eredeti törvényt azzal, hogy a szerződés létrejöttétől számított 10 év letelte után, a kormány felhatalmazása esetén a megrendelő Paks II. Zrt., az orosz fővállalkozó Roszatommal egyeztetve, az eredeti fővállalkozói szerződés tartalmától függetlenül növelheti a kivitelezési árat vagy megváltoztathat egyéb paramétereket – jelezte.

Emlékeztetett arra is, hogy a beruházás igen jelentős csúszásban van, az volt ugyanis az ígéret, hogy 2023-ban az első blokk már áramot fog termelni. Hozzátette, a tőke törlesztését 2026-ban kellett volna elkezdeni, egy módosítás értelmében azonban elég lesz 2031-ben, de változatlanul 2046-ig kell majd visszafizetni. Ha jövőre megemelik a beruházás árát, akkor még az eddigieknél is nagyobb terhet jelenthet a törlesztés a magyar államnak, ráadásul a romló forint már önmagában is drágítja a projektet – figyelmeztetett. A Mi Hazánk támogatja a javaslatot, de továbbra is kéri a transzparenciát – közölte.

Paksi atomerőmű – zárszó

Magyar Levente, a külügyi tárca államtitkára elmondta, a képviselői hozzászólások arról győzték meg, nincs érdemi vita az atomerőmű szükségességéről, egyben mindenkit biztosított: a kormányt az a cél vezérli, hogy az erőmű mihamarabb működésbe lépjen.

Felidézte, Paks 2. komoly kihívásokkal szembesült az utóbbi években: az EU bürokratikus terheket rótt a projektre, sőt 2015 és 2017 között fel is függesztette a beruházás egészét. Nem lehetett előre tudni azt sem, hogy egy 2. világháború óta nem látott léptékű háborús konfliktus fogja megszakítani a kelet-nyugati együttműködést – emlékeztetett. Megjegyezte azonban: noha a kelet-nyugati üzleti együttműködés jelentős mértékben elnehezedett, Paks 2. idáig kivételt képez ezen jelenség alól.

A projekt határidőre meg nem valósulását kritizálóknak azt üzente: a múlt boncolgatása helyett a jövőre fókuszáljanak, hiszen a projekt megvalósulása közös nemzeti érdek.

Azzal is támadják a projektet, hogy Oroszországtól még nagyobb mértékben függővé válik az ország – jelezte, rámutatva azonban: Paks 2 üzembe helyezésével 4 milliárd köbméter gáz importjától szabadulhat meg Magyarország.

Kiemelte, egyetlen európai atomerőmű-beruházás sem valósult meg az eredeti paraméterek mentén, természetes azok revideálása. A projekt pozitív hatással lesz az erőmű közvetlen térségére is, a kormány nyitott a párbeszédre ebben a tekintetben – hangsúlyozta, hozzátéve azt is: nincs minden titkosítva Paks 2. kapcsán, a legfontosabb részletek megtalálhatók a projekt honlapján, de tárcája is folyamatosan tájékoztatást ad a beruházás fejleményeiről.

Üdvözölte, hogy a mostani vitában elmaradtak az ideológiai indíttatású támadások, ennek okát abban látta, hogy Nyugat-Európában is egyre inkább polgárjogot nyer az atomenergia polgári célú felhasználása.

A magyar kormány minden olyan kísérletet el fog hárítani az EU-ban, amely a projekt ellehetetlenítését célozza – közölte.

Internetes agresszió – előterjesztő

Az internetes agresszió visszaszorításáról szóló törvényjavaslatról Vejkey Imre, az előterjesztő igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke azt mondta, a javaslat a jog eszközeivel kíván fellépni az uszító, gyűlölködő kifejezések terjedésével, demoralizáló hatásukkal szemben az interneten.

Véleménye szerint a modern digitális kultúra arctalansága miatt az interneten megszaporodtak az olyan megnyilvánulások, amelyek sértik az érintettek emberi méltóságát.

Ismertetése szerint a sajtószabadságról, valamint a médiaszolgáltatásokról szóló törvény módosításával a sajtótermékek kiadói kötelesek lesznek moderálási szabályzatot és hatékony eljárásrendet kidolgozni annak érdekében, hogy a jogellenes és káros tartalmú hozzászólások kiszűrhetők legyenek, ha honlapjukon vagy saját közösségi oldalukon biztosítják a hozzászólás, vélemény, komment lehetőségét.

Vejkey Imre kifejtette, a jövőben a Médiatanács ajánlást ad ki a szabályzatra, a szabályzatok megfelelőségét pedig a nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatala ellenőrizné.

A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása a köznyugalom elleni bűncselekmények közé iktatja be az internetes agresszió új tényállását – mondta.

Ismertetése szerint aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, vétséget követ el.

Rámutatott, a tényállás megvalósulásához a közlésnek mindig meghatározott, beazonosítható ember vagy emberek közössége ellen kell irányulnia, és kizárólag nagy nyilvánosság előtt, elektronikus hírközlő hálózaton keresztül követhető el. A bűncselekmény elkövethető szóbeli vagy írásbeli nyelvi szöveges kommunikáció, vagy bármilyen ábrázolás, GIF-ek útján is – részletezte.

Vejkey Imre azt mondta bűncselekmény megvalósulhat úgy is, ha az elkövető egy másik forrásból származó tartalmat megoszt, továbbküld, azt közzétesz; önmagában a lájkolás nem tekinthető büntetendőnek.

Hozzátette, a tényállás megállapításához nem szükséges az érintettek nevének közlése, egyértelmű utalással, körbeírással, közismert megnevezés alkalmazásával is megvalósítható lenne a bűncselekmény.

Az új tényállással a jogalkotó egyértelműen állást foglal amellett, hogy a gyűlölködő, más személy erőszakos halálát kívánó közlések nem tartoznak a véleménynyilvánítás során megengedhető közlésformák közé – hangsúlyozta.

Példaként említette, hogy nem ezt a bűncselekményt valósítja meg a tüntetésen, nyilvános fórumon történő kommunikáció, ezekről az esetekről a jelenlegi tényállások, az uszítás, a köznyugalom megzavarása rendelkezik. Hozzátette, nem követhető el a bűncselekmény a privát zárt körben, például kis létszámú zárt Facebook-, Viber-, Messenger-csoportban.

Önmagában a másnak történő rosszakarás továbbra sem valósít meg bűncselekményt – fogalmazott.

Az elkövetési formák közé sorolta a különös kegyetlenséggel megvalósuló személy elleni erőszakos cselekmények – kínzás, sanyargatás, a kegyetlenkedés – közlését.

Elmondta azt is, nem büntethető, ha valaki ezt a magatartást ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból, vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el, feltéve akkor, ha a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas.

Fidesz: az online térben hatványozódnak a félelemkeltő megnyilvánulások

Dunai Mónika (Fidesz) véleménye szerint az internetes felületek gyökeresen megváltoztatták a mindennapi kommunikációt, az online térben hatványozódnak a félelemkeltő, gyűlölködő megnyilvánulások, kommentek. A helyzet tarthatatlan, sürgősen cselekedni kell – hangoztatta, jelezve, a törvényjavaslat elkötelezett az emberi méltóság sérthetetlensége mellett, ezért azt a frakciója támogatja.

Értékelése szerint a javaslat reagál az online közbeszédben rendkívül gyakorivá váló félelemkeltő, illetve gyűlölködő kommentekre. Beszélt a kötelező moderálási szabályzatról, a büntető törvénykönyv (Btk.) új tényállásáról. Szólt arról, hogy nem tartozik az internetes agresszió tényállása alá az élő, például tüntetésen, nyilvános fórumon történő kommunikáció, hiszen arra a jelenlegi Btk.-tényállások már eleve elegendő védelemmel szolgálnak.

Kiemelte, hogy az új tényállás csak a jövőbeni cselekményekre vonatkozhat, a már elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos egyetértésre, helyeslésre nem.

DK: a kormányoldal gyűlöletkampányai vezettek a közbeszéd eldurvulásához

Sebián-Petrovszki László (DK) egyetértett azzal a helyzetértékeléssel, hogy az elmúlt időszakban eldurvult a közbeszéd, ugyanakkor úgy vélte: ez az Orbán-kormány elmúlt 14 éves politikai tevékenységének, gyűlöletkampányainak eredménye. Szerinte a kormányoldal 2010 óta mindig kijelöli az aktuális ellenséget, például a migránsokat, Brüsszelt vagy Sorost, és „magyart uszít magyarra”. Meg kell nézni hány pert vesztettek el a „fideszes újságírók” nemcsak azért, mert hazugságokat állítottak, hanem azért is, mert az emberi méltóságot sértő kifejezéseket használtak – mondta. Hozzátette, hogy például Bayer Zsolt „kiirtandó féregnek” hívta a menekülteket.

Úgy vélte: a mostani javaslatot nem az elmúlt időszakban tapasztalható internetes agresszió miatt, hanem valójában azért terjeszthették a parlament elé, mert a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merénylet kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök halálát kívánó kommentek jelentek meg a közösségi oldalakon.

Egyetértett azzal, hogy az internetes agresszió ellen fel kell lépni, azonban szerinte az ezt célzó törvényjavaslat „ezer sebből vérzik”, kérdéses a benne foglalt eszközök hatékonysága és végrehajtása is. Azt is felvetette: ezeket az eszközöket a kormányoldal saját politikai céljainak megfelelően használhatja majd.

KDNP: a jog eszközével kell fellépni a gyűlölködő kifejezések terjedése ellen

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta: a javaslat elkötelezett az emberi méltóság sérthetetlensége mellett, és a jog eszközével lép fel az uszító, gyűlölködő kifejezések terjedésével szemben.

Hangsúlyozta: az internetes agresszió visszaszorítása pártpolitikától független közös érdek. Kiemelte: a javaslat a jogellenes, káros tartalmak elleni hatékony fellépést szolgálja.

DK: az elv elfogadható, de a részletek nincsenek kidolgozva

Gréczy Zsolt (DK) kiemelte, rendkívül súlyos problémáról van szó. A jelenség kezdetét 2001-re datálta, és azt mondta, súlyos felelőssége van a Fidesznek, ami olyan „kommandókat” működtetett és működtet mind a mai napig, amelynek nincs más feladata, mint a politikusok vagy a magánszemélyek lejáratása, fenyegetése, tönkretétele.

Nemcsak arról van szó, mennyire vagyunk biztonságban, hanem arról is, hogy ha valakinek el kell viselnie a brutális támadást, annak egyéb lelki, egészségi hatásai is lehetnek rá és a családjára is. A verbális agresszió verbális agressziót szül és ez odáig vezetett, hogy senki nincs biztonságban – vélte.

Feltette a kérdést: a jelenség üldözése során mi lesz a megoldás, ha valaki álnéven, álarcban kelt gyűlöletet? Felvetette azt is, ha internetes kommentben, közösségi oldalon történik a gyalázkodás, az meddig maradhat kint, ki ellenőrzi, lesz-e olyan szabály, hogy hatvan percen belül el kell távolítani vagy egy hónapra kitiltják. Mit csinálnak olyan helyzetekben, amikor magánszemélyek Facebook-poszt alatt egymásnak esnek? – vetette fel. Az elv érthető és elfogadható, de az apró részletek nincsenek kidolgozva – jelentette ki.

Pártársa, Földi Judit arról beszélt, támogatja a közbeszéd eldurvulásának megakadályozását. Elítélte a kirekesztő, gyűlöletkeltő beszéd minden formáját, ugyanakkor szerinte a javaslat ebben a formában nem alkalmas az agresszió visszaszorítására.

Csak arra alkalmas, hogy megfélemlítse a hozzászólókat és korlátozza a szólásszabadságot. Lesz jó hozzászóló, aki a kormányt támogatja, és lesz mindenki más? – kérdezte.

Fidesz: mindenkire vonatkozik a javaslat pártpolitikától függetlenül

Dunai Mónika (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a javaslat nem arról szól, mint amit a baloldal a vitába hozott. Nem a politikusokról, hanem mindenkiről szól, akik internetes agressziót követnek el. Az a cél, hogy senki ne kapjon ilyen agresszív, akár halálos fenyegetéseket. Erre ró kötelezettséget a javaslat pártpolitikától függetlenül – közölte.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) a vitát lezárta.

Zárszó

Vejkey Imre (KDNP) zárszavában elmondta, meglepve tapasztalta, hogy csak a DK szólt hozzá a javaslathoz, sajnálta, hogy a többi ellenzéki frakció nem fejtette ki álláspontját. Az elhangzottakra reagálva közölte: nem a törvényjavaslathoz tartozik, amit felvetettek, a legapróbb részletek szabályozása nem a törvény feladata. Megerősítette, az ilyen ügyekből Btk.-tényállás keletkezik, ennek alapján büntetőeljárások indulhatnak majd.

Előterjesztő

Vejkey Imre, az előterjesztő igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke elmondta, a bizottság javaslata értelmében az Országgyűlésnek lehetősége nyílik arra, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa majd meg.

Emlékeztetett ugyanis arra, hogy a rendszerváltás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás lényegében a hazai gyakorlathoz igazítaná a szabályozást, ráadásul a korábbi alkotmány sem tartalmazott ilyen kitételt, ahogy a nemzetközi gyakorlat sem.

A módosítás nem érintené azt a lehetőséget, hogy a parlament sarkalatos törvény keretében további feltételeket határozhasson meg a legfőbb ügyész kinevezéséhez – tette hozzá.

Pajtók Gábor (Fidesz) közölte, a jelenleg hatályos alkotmánybírósági törvény rendelkezései kimondják, hogy az alkotmánybíróvá váláshoz szükséges jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.

Felhívta azonban a figyelmet arra: számos olyan munkakör nincs jogász végzettséghez költve, amelyben minden kétséget kizáróan szakmailag releváns jogi munkát végeznek, ráadásul más európai alkotmányok és alkotmánybírósági törvények sem tartalmaznak olyan feltételt, hogy csak az minősüljön jogi gyakorlatnak, ahol a pozíció betöltésének feltétele a jogász végzettség. Az EU tagállamai többségében az alkotmánybíróvá válás feltételéül szakmai szempontból kizárólag a jogi területen végzett gyakorlat idejét határozták meg, további többletfeltételt nem hoztak.

Mindezekre figyelemmel a bizottság az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását kezdeményezi, hogy jogi szakmai gyakorlatként olyan munkakörök is elismerhetővé válhassanak, amelyek betöltésének nem feltétele a jogász végzettség. Kiemelte ugyanakkor: továbbra is feltétel marad a jogász végzettség, valamint a legalább 20 évi jogi területen folytatott szakmai gyakorlat.

Az igazságügyi bizottság a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítását is kezdeményezte.

A módosítási javaslat alapján a legfőbb ügyészre lényegében ugyanazon végzettségbeli feltételek vonatkoznának, mint bármely más ügyészre, ugyanakkor a legfőbb ügyésznek nem szükségszerűen kellene az ügyészi karból érkeznie. Ha a legfőbb ügyészt az Országgyűlés nem az ügyészek közül választaná meg, az így megválasztott és az ügyészekre vonatkozó szakmai feltételeknek egyébként megfelelő legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati jogviszonya az eskütételét követően a törvény erejénél fogva következik be – ismertette a javaslatot.

Kormány

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára jelezte, a kormány támogatja az indítványt.

A Fidesz támogatja a javaslatot

Láng Zsolt (Fidesz) áttekintette az ügyészségek európai szabályozásának mintáit: a napóleoni modell szerint a kormány lényegében közvetlenül irányítja az ügyészséget, amelynek a skandináv modell jelentősebb függetlenséget ad, a szovjet modell pedig közvetlenül a törvényhozásnak felelő, teljesen független ágként határozza meg az ügyészséget. Magyarország 1945 előtt a napóleoni modellt követte, azóta a szovjet modellt – jegyezte meg.

Kiemelte, hogy a rendszerváltás utáni három legfőbb ügyész közül kettő megválasztása előtt nem dolgozott ügyészként, így a javaslat csak visszatérne ehhez a gyakorlathoz.

Kitért azokra a feltételezésekre, amelyek szerint a Fidesznek „valami nagy terve” lenne a legfőbb ügyészi hivatallal, rámutatott azonban: a jelenlegi legfőbb ügyész még 2028-ig tölti be hivatalát.

A javaslat másik ága az alkotmánybíróvá válás kritériumait szabályozza újra. A mostani feltételek megmaradnak, egyetlen kivétellel, amely szerint csak az a munkakör számít jogászi előéletnek, amelyet csak jogász végezhet, ez azonban szinte példátlan is Európában – közölte.

DK: elhibázott a javaslat

Sebián-Petrovszki László (DK) szakmailag elhibázottnak tartotta a törvényjavaslatot és elmondta, a politikai konnotációja miatt a DK nem támogatja azt.

Kifejtette, a legfőbb ügyészi poszt speciális szakmai tudást igényel és a kinevezési szabályok enyhítése nem segíti az ügyészi szervezet jó működését. Elmondta, ugyanezt gondolja az alkotmánybírósági tagokkal kapcsolatos módosításról, ugyanis véleménye szerint fontos, meghatározó posztoknál a szakértelemnek meg kell jelennie.

Gyanakszunk, hogy valami más áll a módosítás hátterében. Tudnak valamit? Polt Péter legfőbb ügyész lemond jövőre? Cserét terveznek a poszton? – sorolta kérdéseit a módosítás politikai hátterét firtatva. Elmondta, Polt Péter fontos posztot tölt be, mandátuma azonban 2028-ig szól. Miért kell most módosítani ezeket a szabályokat? – tudakolta.

Közölte, azt feltételezik váltás következik a Legfőbb Ügyészségnél, megvan a kiszemelt utód, aki nem ügyész, és aki ha jövőre átveszi a posztot, nemcsak a 2026-os, hanem a 2030-as választásokat is „túlélné”.

KDNP: a meglévő hazai és nemzetközi gyakorlathoz igazodik a szabályozás Vejkey Imre (KDNP) hangsúlyozta, az alaptörvény-módosítás a magyar és a nemzetközi gyakorlathoz igazodva arról rendelkezik, hogy a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele az ügyész múlttal történő rendelkezés. Csak a meglévő hazai és nemzetközi gyakorlathoz igazodik a szabályozás – hangsúlyozta.

Az alkotmánybírósági tagsághoz olyan jogi munkakörök is elismerhetővé válnak, amelyek betöltésének nem feltétele a jogászi végzettség – ismertette.

MSZP: a Fideszt politikai szempontok vezérlik a módosításban

Kunhalmi Ágnes (MSZP) értékelése szerint a törvénymódosítások egyértelműen jelzik, hogy a Fidesz nem a szakmai, hanem a politikai szempontokat helyezi előtérbe, az utolsó pillanatban a lehető legkisebb nyilvánosság mellett ír át ismét a jogállamiságot érintő rendelkezéseket.

Emlékeztetett arra, azt az előírást, hogy a legfőbb ügyészt az ügyészek közül kell megválasztani, a 2011-ben elfogadott alaptörvény tartalmazza, vagyis a „Fidesz tette bele”. Hozzátette, az 1989-es alkotmányban ilyen korlátozás nem volt.

Szerinte nem indokolják meg, hogy a Fidesz felfogása megváltozott. Azon véleményének adott hangot, Polt Péter legfőbb ügyész utódját a Fidesz nem biztos, hogy az ügyészek közül akarja kiválasztani. A Fidesz tartva a 2026-os választási vereségtől, jövőre kinevez egy új legfőbb ügyész, és az új kormánynak, amely rendet szeretne tenni, nem lesz olyan könnyű dolga, mert a Fideszhez hű ember ül ezen a poszton a következő kilenc évben – mondta.

Hasonlóan értékelte az alkotmánybírósági módosítást is.

Jobbik: kire vonatkozik a törvénymódosítás?

Lukács László György (Jobbik) is a törvényjavaslat időszerűségével kapcsolatban tett fel kérdéseket. Szerinte az igazságügyi bizottság az utóbbi időszakban olyan dolgokat vállalt magára, amelyeket nem kellett volna.

A legfőbb ügyésszel kapcsolatos módosításról azt mondta, nem ismernek olyan vitát, szakmai kritikát, amely indokolná a változtatást. Ha az alaptörvényt módosítják, akkor kifejezetten szükség lenne arra a szakmai indokra, ami megalapozza azt – magyarázta.

Kifejezetten fontosnak nevezte, hogy egy ilyen szakmai szervezet csúcsán szakmailag beágyazott, a szakmát teljes egészében ismerő személy álljon.

Azt kérdezte, kire és milyen indokból vonatkozik a mostani szabályozás. Szerinte megint valami személyes indok áll mögötte, politikai taktikázásról van szó, ha nem így lenne akkor lett volna arról társadalmi és szakmai egyeztetés is.

Mi Hazánk: elfogadhatatlan, hogy a jövőben a ügyészi gyakorlat nélkül lehet valaki legfőbb ügyész

Apáti István (Mi Hazánk) elfogadhatatlannak nevezte, hogy a javaslat alapján a jövőben ügyészi gyakorlat nélkül lehetne valakit kinevezni legfőbb ügyésznek. Szerinte éppen ennek ellenkezőjére lenne szükség, a jogszabályban rögzíteni kellene, hogy csak olyan személy lehessen legfőbb ügyész, aki legalább 10 év járási ügyészségi, és ezen felül még vármegyei ügyészségi gyakorlattal is rendelkezik, ismeri az ügyész életpályát és a mindennapi munkavégzést.

Felvetette: egy alapvetően hierarchialapú és tekintélyelvű szervezetben vajon milyen tekintélye lesz legfőbb ügyészként egy olyan embernek, aki egy napot sem töltött el ügyészként.

Élesen bírálta a kormányt a tervezett változtatások miatt, kiemelve, hogy az új szabályok 2025 januárjától hatályban lesznek, így szerinte a kormányoldal várhatóan a jövő év első félében legfőbb ügyészt akar váltani, Polt Péter lemondását követően.

Szerinte így még 2034-ben is a jelenlegi kormányoldal által kinevezett legfőbb ügyész lenne hatalmon. A kormányoldalt ennek kapcsán azzal vádolta: „vészhelyzeti üzemmódba” kapcsolt, mert számára nem mindegy, hogy egy 2026-os esetleges választási vereség után ki fogja az ügyészséget irányítani.

Polt Pétert fideszes pártkatonának nevezte, szerinte már belőle is azért lett legfőbb ügyész, mert a kormánypártoknak nem mindegy, hogy ezt a rendkívül erős hatalmat ki tartja a kezében. Az alkotmánybírói kinevezéssel kapcsolatos módosítást is elfogadhatatlannak nevezte, szerinte ez is személyre szabott jogalkotás.

Az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta, mert nem volt több felszólaló.

Előterjesztő

Vejkey Imre (KDNP) az előterjesztő igazságügyi bizottság nevében az ellenzéki felszólalókra reagálva visszautasította az ügyészség függetlenségét ért, szerinte cinikus megjegyzéseket. Hozzátette: Magyarországgal ellentétben sok EU-s országban az ügyészség nem független szervezetként működik, hanem az igazságügyi minisztérium alá tartozik.

Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében kettővel több választókörzet kialakítására tesz indítványt az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat, amelynek általános vitáját pénteken kezdte meg az Országgyűlés. Az előterjesztés eltörölni kezdeményezi a borítékok kötelező átadását a szavazólapok mellé, és rögzítené azt is, hogy a visszalépést a szavazást megelőző második nap 16 óra helyett a választást megelőző harmadik napig lehet bejelenteni.

Expozé

Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében pedig kettővel több választókörzet kialakítására tesz javaslatot az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat – mondta Vejkey Imre, a változtatást beterjesztő igazságügyi bizottság elnöke expozéjában pénteken az Országgyűlésben.

A kereszténydemokrata politikus közlése szerint a bizottság a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló, az országgyűlési képviselők választásáról szóló, a választási eljárásról szóló, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról és az ezen ellátások fedezetéről szóló jogszabályok módosítását kezdeményezi.

Vejkey Imre kitért arra, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a demográfiai adatok alapján Budapesten és több vármegyében a törvényi szabályoknak való megfelelés érdekében a választókerületi beosztás módosítására volna szükség. Az igazságügyi bizottság ezért döntött úgy, hogy a választókerületek arányos képviseletének érdekében azok határainak és mandátumszámának aktualizálását kezdeményezi.

Vejkey Imre kiemelte, az igazságügyi bizottság új, pontosabb jogszabályi keretet kíván kialakítani, egyértelmű feladat- és hatásköri szabályok megalkotásával. A javaslat megteremti a szavazatok automatikus újraszámlálásának nemcsak a lehetőségét, de kötelezettségét is – ismertette.

A módosítás szerint törvénysértés hiányában is lehet a szavazatok újraszámlálását kérni, de csak rövid határidőn belül. Önkormányzati választáson a szavazást követő napon 10 óráig, országgyűlési választáson a szavazást követő napon 10 óráig vagy a külképviseleten átjelentkezéssel voksolók szavazatainak megszámlálását követően a szavazást követő hetedik napon 10 óráig. Ilyen kérést az érintett jelölt akkor fogalmazhat meg, ha még az eredmény megállapítása előtt az összes leadott érvényes és érvénytelen szavazat fél százalékánál, országgyűlési választáson pedig 101 szavazatnál kisebb a különbség. Amennyiben pedig szavazategyenlőség alakul ki, minden esetben automatikusan újra kell számolni a szavazatokat – közölte.

Kitért arra is: az igazságügyi bizottság javaslata előírná, hogy a polgármester-választás, főpolgármester-választás és települési egyéni választókerületi választás esetén, ha szavazategyenlőség alakul ki, ne időközi választást kelljen tartani, hanem csak a szavazást kelljen megismételni annak érdekében, hogy a mandátumot mielőbb betölthessék.

Ismertette, a törvényjavaslat megszünteti a szavazáshoz használt borítékok kötelező átadását a választópolgár számára a költségtakarékosság, a fülkeidő csökkentése és a szavazatszámlálás gyorsítása érdekében; ha azonban a választópolgár ezt mégis kéri, részére a szavazólapokkal együtt a borítékot is át kell adni.

A javaslat előírja, hogy a szavazási értesítőt az NVI-nek a postai megküldés mellett a jövőben a választópolgár digitális állampolgárságról szóló törvény szerinti tárhelyére is el kell juttatni.

Pajtók Gábor (Fidesz) az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításának szükségességéről szólva kifejtette: annak hatályos szövege rögzíti, hogy az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos számtani átlagtól maximum 15 százalékkal térhet el, és ha az eltérés mértéke meghaladja a 20 százalékot, az Országgyűlésnek módosítania kell az egyéni választókerületek beosztását.

Ezt a módosítást a jogalkotó csak az országgyűlési képviselők általános választását megelőző év első napjáig, jelen esetben 2025. január elsejéig teheti meg – idézte fel.

Kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság már többször kifejtette: az egyéni választókerületek területének megállapítása, valamint az egyes választókerületekre jutó választópolgárok száma közvetlen összefüggésben áll a választójog érvényesülésével, ezen belül az egyenlő választójog alapelvével.

Az alkotmánybírósági döntés azt is deklarálta, hogy alkotmányossági szempontból aggályos, ha a választásokat közvetlenül megelőző időszakban történne a törvénymódosítás, és annak megfelelően az egyéni választókerületek területének átfogó vizsgálatára – mutatott rá.

Úgy értékelt, az új szabályozás pontosabb és a választás lebonyolítása szempontjából tisztább helyzetet teremt azzal, hogy a visszalépést a szavazást megelőző második nap 16 óra helyett a választást megelőző harmadik napig lehet bejelenteni.

Új szabályozást kíván bevezetni a javaslat az elegendő jelölt hiányában tartandó időközi önkormányzati választással kapcsolatban is: a bizottság javaslata szerint ilyen választást csak az általános választás napját követően lehet a jövőben kitűzni – ismertette.

Az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját pénteken délután a parlament.

Államtitkár

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt közölte, a kormány hagyományosan nem foglal állást a választási törvények módosításáról, de a javaslat elfogadása esetén a szükséges eljárási és végrehajtási szabálymódosításokra javaslatot fog tenni, illetve megalkotja a szükséges rendeleteket.

Fidesz: ez az egyedül elérhető törvényes megoldás

Földesi Gyula, a Fidesz vezérszónoka jelezte: pártja támogatja ezt a törvényjavaslatot, amely alkotmányos alapon áll és „az egyedül elérhető törvényes megoldás” a helyzet rendezésére.

Szavai szerint ez a korrekció szavatolja, hogy érvényesüljön a kipróbált, megbízható, a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság által is elfogadott magyar választójogi törvény demokratikus és igazságos keretrendszere.

Az ellenzék nem érti a választókerületi rendszert, nem olvasta vagy nem akarja érteni az igazságügyi bizottság javaslatát sem – közölte a kormánypárti képviselő, arról biztosítva hallgatóságát, hogy „a Fidesz-KDNP többség nem hajlik meg az alaptalan ellenzéki vádaskodások és a dollármédia hecckampánya előtt”.

Földesi Gyula elfogadhatatlannak nevezve azokat az érveket is, amelyekkel a rendszer változatlanul hagyására kívánják rávenni a kormányoldalt.

Arra emlékeztetett: kisebb változásokkal 1990 óta működik a hazai választási szisztéma, amely a 2012-ben végrehajtott átalakításkor megtartotta a vegyes rendszert, a belső arányok változtatása mellett.

Felidézte: a szocialista kormányok mulasztásban voltak, mivel nem alakították az időközben bekövetkezett népességmozgások következményeihez a választókerületi határokat, így közel háromszoros volt a legnépesebb és a legkevesebb ember által lakott választókerület közti különbség.

Ezt követően, tette hozzá, a Gyurcsány-kormány „hatalmi trükk”, „bűvészkedés” útján próbált a maga számára kedvező választási rendszert bevezetni, úgy, hogy az egyéni körzetek rovására „arctalan megyei listás képviselőkkel” töltötték volna fel a parlamentet.

Földesi Gyula jelezte: a Fidesz már korábban egyértelművé tette, hogy a körzethatárokat rendszeresen át kell tekinteni, a lakosságszámhoz alakítva azokat, majd példákat hozott fel arra, hogy ellenzéki vezetésű településeken össze nem tartozó, esetleg össze sem érő választókerületeket alakítottak ki.

DK: a javaslat „Frankenstein-választókerületeket” hozna létre

Arató Gergely (DK) hangsúlyozta, a választási törvények azokat a játékszabályokat állapítják meg, amelyekkel a választók létrehozzák a törvényhozó hatalmat, amelyek megalapozzák a parlament legitimitását. Olyan országokban, ahol komolyan veszik a demokráciát, az ilyen javaslatok mindig komoly előkészítés után kerülnek be – szögezte le.

A választókerületek egyoldalú átrajzolása önmagában is súlyosan sérti a demokratikus alapelveket – emelte ki.

Hozzátette, nincs vita abban, hogy Pest megyében két választókerületet létre kell hozni, abban azonban igen, hogy honnan kell elvenni. Az országos átlag nagyjából 71 ezer szavazó választókerületenként, Budapesten ez 68 ezer, Somogy megyében 60 ezer, Tolna megyében 57 ezer volt. A mostani javaslat szerint viszont a budapesti választókerületek átlagos nagysága jóval nagyobb lesz, mint az átlag. Mindez azért történik, mert a Fidesz csúnyán elvesztette Budapestet – jegyezte meg.

Figyelmeztetett arra is, hogy nemcsak a választókerületek megyék közti elosztásával lehet csalni, hanem a választókerületek megrajzolásával is. Van néhány képviselő, aki nem tudott belenyugodni abba, hogy vesztett a választáson, ezért a mostani javaslat „Frankenstein-választókerületeket” hozna létre – fogalmazott.

Elmondása szerint korábban egy kivétellel minden fővárosi választókerületben legfeljebb két kerület volt, most lesz olyan, amelyikben öt kerület, további hét választókerületben pedig három-négy kerület részei lesznek benne. Ezzel teljes kerületek vesztik el a saját parlamenti képviselőt, Budapest legnagyobb kerületét, Újbudát például négy különböző választókerületbe vagdalják szét – jelezte.

A visszalépés szabályainak szigorítása tisztességesebbé teszi a választási eljárást, ez ugyanakkor beismerése annak, hogy Szentkirályi Alexandra utolsó napi visszalépése tisztességtelen volt – közölte.

Értékelése szerint „számos akna” rejlik még a javaslatban, ilyen például a szavazólaphoz adott boríték elhagyása, ami „a titkos szavazás elvének súlyos megsértése, a választási csalás egy formájának legalizálása” – fogalmazott.

Nehezményezte az újraszámlálás szabályainak megváltoztatását is: az Országgyűlés esetében 0,3 százaléknál, az önkormányzati választásnál ellenben 5 százalékos különbség alatt lenne lehetséges az újraszámlálás.

Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája péntek délután a parlamentben.

KDNP: pontosabbá, gyorsabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá válnak a választások

Vejkey Imre (KDNP) a törvényjavaslat céljaként a június 9-i általános választások tapasztalatai alapján időszerűvé vált módosítási igények átvezetését jelölte meg.

Ezeket az igényeket a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolójában foglaltak alapján fogalmazták meg. Ezek közt szerepel az arányosabb választókerületi határok kialakítása, a szavazatok automatikus újraszámlálási kötelezettségének bevezetése, a boríték kötelező használatának eltörlése, a névjegyzék megállapításával kapcsolatos szabályok módosítása is – foglalta össze.

A kormánypárti képviselő szerint a módosítások pontosabbá, gyorsabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá teszik a választások lebonyolítását, ezért azok támogatását kérte.

MSZP: a törvénymódosítás egyoldalúan a Fidesz érdekit szolgálja

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta: a törvénymódosítás egyoldalúan a Fidesz érdekit szolgálja, „nyilvánvalóan sértve ezáltal a választások tisztaságának elvét”.

A javaslat célja Budapest visszaszerzésén túl egyértelműen az, hogy az országon belül csökkentsék a főváros arányát, így a budapesti választópolgárok politikai befolyását – vélekedett, hiányolva a módosításhoz a hatástanulmányt és az előzetes egyeztetést az ellenzékkel a témáról.

A fővárost érintő módosítások megnehezítik a polgármesterek és az egyéni választókerületi országgyűlési képviselők kapcsolatát – értékelt, majd sérelmezte, hogy saját választókörzetét „minden érdemi indok nélkül felnégyelték”.

Az ellenzéki politikus az átláthatóság miatt szeretné, ha a kormány választókerületenként bemutatná a választásra jogosultak pontos számát.

Semmi nem indokolja, miért kell Budapest választási körzeteit teljes mértékben átalakítani, a változtatás miatt tovább sérül az arányosság elve, így „a tényleges szándékot indokoltan nevezhetjük választási csalásnak” – jelentette ki Kunhalmi Ágnes.

Jobbik: a javaslat nem garantálja az arányos és igazságos választási rendszert

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka szerint a választási törvény módosítása nem garantálja az arányos és igazságos választási rendszert.

Az ellenzéki képviselő a javaslat pozitív elemeként említette, hogy a választási bizottság ülése online is megtartható lesz, ugyanakkor szerinte meg kellene fontolni, hogy a jelölő szervezetek által oda delegált tagoknak is járjon költségtérítés.

A Jobbik automatikus újraszámlálást javasol, amennyiben egy százalék különbség van az első és második helyezett között – közölte.

Brenner Koloman kifogásolta, hogy a javaslatban szereplő körzethatárok nem veszik figyelembe a történelmi kistérségi hagyományokat, amelyek a társadalmi együttélés mindennapjait érintik. Példaként említette, hogy a

budakalászi választókerület elnyúlik Zsámbékig, és Szentendréhez hozzácsatoltak a városhoz szervesen nem kapcsolódó településeket. Mindeközben a somogyi körzetekhez nem nyúltak hozzá – vetette ellen.

Szerinte így a javaslat nem fogja azt eredményezni – ahogy a kormánypárti képviselők állítják -, hogy a magyar polgárok szavazatai ugyanannyit érjenek – értékelt.

A Jobbik javasolja a győzteskompenzáció eltörlését, mert az szerintük torzítja a mandátumkiosztást, és „egypárti túlhatalmat” erősítő elem a választási rendszerben. Szorgalmazza továbbá a kétfordulós választási rendszer visszaállítását, mondván, az ad lehetőséget „természetes szövetségkötésekre”, valamint azt is, hogy a Nyugat-Európában élő magyarok is szavazhassanak online.

A Jobbik emellett 8 osztály elvégzéséhez kötné a választójogot.

Párbeszéd: a Fideszben egy rajzversenyt hirdettek

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, úgy látszik, hogy a „rubeljobboldal” annyira fél a 2026-os választási bukástól, hogy a „Fideszben egy rajzversenyt hirdettek” az országgyűlési választókörzetek átrajzolására, a saját hatalmuk megtartása érdekében. A több mint hatvanoldalas javaslatot éjjel nyújtották be, hogy az ellenzéki képviselőknek esélyük se legyen átnézni – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: „szándékosan angolul mondom, de who the fuck is Pajtók Gábor? Magyarra lefordítva szebben, ki a csuda az a Pajtók Gábor, hogy egy személyben gondolja úgy, hogy nála van a bölcsek köve, és átírja egyedül a választási törvényt?”.

Már arra sem veszik a fáradságot, hogy legalább a kormány vagy a kormányzópártok terjesszék be az indítványt, hogy kialakulhasson egy széleseb körű társadalmi vita, pedig az egész országot érinti, hogy hogyan alakul a jogszabály – érvelt a képviselő.

Azt mondta, a módosítássorozatnak még nincsen vége, „tudjuk, hogy még más aljasságra is vetemedni fognak”, leviszik a bejutási küszöböt, hogy a „kamupártoknak is előnyt adjanak, és egyéb módon próbálják majd befolyásolni a választás kimenetelét”. Úgy értékelt, a változtatás nem csökkenteni, hanem növelni fogja a különbségeket.

Szabó Tímea felhívta a figyelmet, hogy saját egyéni körzetét, a fővárosi 10. számú választókerületet a határok átrajzolásával még nagyobbá teszik. Úgy számolt, hogy ezentúl ez a választókerület nem hetven, hanem körülbelül 75 ezer fős lesz, miközben Tolna vármegyében van egy 58 ezer fős körzet, azaz a két választókerület mérete mintegy harminc százalékkal tér el.

Azzal, hogy elvesznek két körzetet a fővárostól, „szimplán csak bosszút állnak” a budapesti szavazókon – mondta Szabó Tímea.

A Mi Hazánk vezérszónoka kifogásaikat hangoztatta a választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában, péntek délután a parlamentben, ugyanakkor védelmébe vette a műveltségi cenzus bevezetésének gondolatát.

Mi Hazánk: ez a választási csalás intézményesített formája

Apáti István (Mi Hazánk) szerint a javaslattal az aktuális erőviszonyokhoz alakítják a rendszert, ami „legalizált választási csalás, annak is az intézményesített formája”. Azt hangsúlyozta: indokolt volna egy választókerületet a fővárostól Pest vármegyéhez rendelni, de kettő átsorolása már „túlzottnak tűnik”.

A képviselő felvetette: a kötelező borítékos szavazás megszüntetésével elveszne a láncszavazás lehetősége is, hiszen annak lényege, hogy az első borítékot üresen bedobva szerzik meg azt a szavazólapot, amelyet aztán ellenőrzött módon tölthet ki a választást befolyásoló személy.

Apáti István felvetette, hogy a választás tisztaságának ellenőrzése érdekében valamennyi országos listát állítani tudó párt számára szavazókörönként legalább egy bizottsági tag juttatását vállalja magára a költségvetés.

A győzteskompenzációról „a leggyalázatosabb jogintézmények egyikeként” beszélt a felszólaló.

Ugyanakkor a műveltségi cenzust támogatva felvetette: ha egy jogosítványhoz szükséges nyolc általános iskolai osztály elvégzése, az ország jövőjét meghatározó döntéshez miért nem lehet elvárni ugyanezt. Egyben feltette a kérdést: várható-e a parlamenti bejutási küszöb leszállítása.

Nemzetiségi szószóló: támogatható a javaslat

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló az országgyűlési választási körzethatárok módosításairól megjegyezte: azok nem érintik a tizenhárom őshonos magyarországi nemzetiség parlamenti képviseletét.

Mások mellett arról is beszélt: meg kell teremteni a jogi alapját annak, hogy a nemzetiségi jelölőszervezetek rendelkezzenek tagdelegálási joggal a választási szervekbe, és ők vegyenek részt a szavazatszámlálásban is.

Jelezte: továbbra is biztosított a titkosság a szórványból érkező utazó szavazólapoknál, ezeket továbbra is zárt borítékban küldik meg.

Összegzésül azt mondta: a javaslat az őshonos nemzetiségek önigazgatási testületeinek megválasztásához előremutató és javaslataikkal összeegyeztethető szabálymódosításokat tartalmaz, így a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatásra javasolja azt.

Az elnöklő Dúró Dóra a vitát lezárta

Zárszó

Vejkey Imre, a változtatást beterjesztő igazságügyi bizottság elnöke zárszavában meglepetésének adott hangot, hogy egyetlen ellenzéki frakció sem támogatta a javaslatot.

A Fidesz-KDNP – szemben bizonyos ellenzéki frakciókkal – komolyan veszi a parlamentarizmust és a demokráciát, és ezért a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság vezetőinek beszámolói alapján született felvetéseket is.

Vejkey Imre a vita és a magyar parlamentarizmus mélypontjának nevezte Szabó Tímea (Párbeszéd) megjegyzését („Who the fuck is” Vejkey Imre és Pajtók Gábor), amire úgy reagált: Szabó Tímeát továbbra is képviselő asszonynak fogják hívni és nem „viszonossági alapon, mondjuk Alice-nek”.

Megjegyezte: a képviselő ezzel a megjegyzésével bebizonyította, hogy kik művelik a gyűlöletbeszédet.

Pajtók Gábor (Fidesz) Brenner Kolomannak, a történelmi választókerületek visszaállítását szorgalmazó felszólalására reagálva azt mondta, a XX. században nem lehet történelmi választókerületekről beszélni, hiszen 1949-től, a szocialista alaptörvény elfogadása után a választási rendszert az MSZMP alakította ki, és 1985-ben volt az első kötelező kettős jelölésű képviselőválasztás. Tehát bizonyos értelemben történelmi választókerületekről nem lehet beszélni, ugyanakkor beszélhetünk az alaptörvénynek a választójoghoz kötődő alapelveiről, az alkotmánybírósági állásfoglalásokról, a Velencei Bizottság ajánlásáról és a Nemzeti Választási Bizottság leveleiről.

Értékelése szerint a javaslat megkönnyíti a választópolgárok feladatát és a választást lebonyolító szervezetek munkáját.

Lezsák Sándor az ülésnapot bezárta, a képviselők várhatóan hétfő délelőtt 11-től folytatják munkájukat.