Az izraeli–libanoni tűzszüneti megállapodás hátterével – a szakértő emlékeztet, az egyezséget formálisan a libanoni és az izraeli kormányok kötötték meg, mivel a zsidó állam a Hezbollahot nem hajlandó tárgyalófélként elismerni –, valamint a Közel-Kelet egészére nézve a lehetséges hatásokról Novák Attila a hirado.hu-nak mindenekelőtt arról beszélt, hogy ez egy leköszönő elnök utolsó komolyabb intézkedése, amelyet Emmanuel Macron francia elnök segítségével sikerült tető alá hozni. A teljes közel-keleti háborús helyzetet is végső soron ez a tényszerűség jellemzi.

Novák Attila úgy vélekedett, hogy lényegében Joe Biden hattyúdalának tekinthető a megállapodás.

Az egyezség szerint a Hezbollah nem hajt végre fegyveres támadásokat Izrael ellen és Izrael sem hajt végre támadásokat libanoni célpontok ellen. Az ENSZ 1701-es határozatát mind a két fél elismeri, de ezek a kötelezettségek nem zárják ki a két állam önvédelmét. Nagyon fontos az, hogy a tűzszüneti egyezmény ellenőrzésére bizottságot hoznak létre, melyet mind a két állam elfogad. Elengedhetetlen pontja az egyezménynek az, hogy csak a hivatalos libanoni hadsereg lesz jogosult fegyverviselésre, fegyveres erőként működni Dél-Libanonban.

Az Izrael és Libanon között 2024. november 27-én hajnalban életbe lépett tűzszüneti megállapodás által érintett dél-libanoni régió (Grafika: hirado.hu)

A megállapodással kapcsolatban az Egyesült Államok adott garanciákat. A helyzetet ismerőket alapvetően meglepte a megállapodás megkötése, mivel elsősorban Donald Trump beiktatását követően vártak áttörést a tárgyalásokat illetően a Közel-Keleten. Novák Attila szerint a szerdai események fényében két forgatókönyvre lehet felkészülni:

• 1. A libanoni helyzet egy átmeneti stabilizációt jelenthet.
• 2. A megállapodás továbbra sem oldja meg, csak befagyaszthatja a térség problémáit.

A stabilizáció átmeneti jellegét nagyban magyarázza a Hamász és a Hezbollah eltérő katonai és politikai ereje és befolyása. A 2023. október 7-én kezdődött háború lassan másfél éve alatt Izrael szisztematikusan likvidálta a Hamász katonai és politikai vezetőit, többek között Iszmail Haníjét vagy Jahja Szinvárt. Az Izraellel vívott háború során a Hezbollah is szenvedett el érzékeny veszteségeket – gondolhatunk itt Haszán Naszrallah kiiktatására vagy a bejrúti csipogós támadásra –, ugyanakkor ez nem volt elég ahhoz, hogy a Hamásszal azonos szintre gyengítette volna őket.

Ez azzal is magyarázható, hogy a Hezbollahnak sokkal mélyebb a társadalmi beágyazottsága Libanonban, a szervezet nemcsupán síita milícia, hanem a törvényhozás fontos részét adó párt is (legalább is a politikai szárnya), amely kiterjedt szociális hálózatot is működtet, valamint több területen veszi át a szétesőfélben lévő libanoni állam szerepét. A térség hosszabb távú stabilizációja akkor érhető el, ha a Gázai övezetben is elindulhat a tűzszüneti tárgyalási folyamat, azonban ennek több tényező is útját állhatja.

Egy dolog a stabilizáció, de nem szabad elfelejteni Novák Attila szerint, hogy nemzetközi térben zajlik a konfliktus.

Ebben a kérdésben pedig nem érthető meg a konfliktus esetleges rendezésének kérdése a kulcsszereplő országok (Irán, Izrael, Franciaország és az Egyesült Államok) viselkedése nélkül. Irán mindig is közvetett úton harcolt Izraellel szemben, a perzsa álam által vívott proxyháborúkban a jemeni húszikra, a szunnita Hamászra és a síita Hezbollahra támaszkodhatott – az iraki és szíriai síita fegyveres csoportok mellett.

Teherán azonban súlyos belső politikai és gazdasági gondokkal is szembenéz, amely az ország legfontosabb törésvonalában, a konzervatívok (az iráni Forradalmi Gárda például ehhez a körhöz tartozik) és reformerek (a Mahmúd Peszeskján elnökhöz hasonló figurák) konfliktusában is leképeződik. Ezenfelül az ország szankcionálásának legfontosabb tényezője, vagyis atomprogramja is komoly visszaeséssel kénytelen szembesülni, köszönhetően az október végén végrehajtott izraeli  támadásoknak.

Ennek ellenére Izraelben sem sokkal jobb a helyzet, különösen a Gázai övezet miatt kap a nemzetközi közösség részéről Jeruzsálem komoly bírálatokat. Jelenleg körülbelül hetvenezer ember van kitelepítve, akik nem tudnak hazatérni.

Érdekes ellentmondás figyelhető meg az Egyesült Államok közel-keleti és kelet-európai szerepvállalását illetően. A leköszönő elnök, Joe Biden Ukrajnában a háború eszkalációjára, míg Libanonban a konfliktus tűzszüneti rendezésére törekszik. Novák Attila szerint mindez a demokraták külpolitikai elképzeléseivel magyarázható, amelyhez képest Joe Biden képviseli a leginkább Izrael-párti vonalat. Az amerikai külpolitikát elsősorban Joe Bidennek az elnökségtől való búcsúzása magyarázza, a leköszönő elnök szeretne maradandó nyomot hagyni. Ugyanakkor egyes források szerint Biden csapata leegyeztette az izraeli–libanoni tűzszünetet a Trump-stábbal is, legalábbis az elnökválasztás után.

Franciaországnak hagyományosan jó kapcsolatai vannak Libanonnal, az ország a Sykes–Picot-egyezménynek köszönhetően az 1920-ban létrejövő libanoni terület francia felügyelet alá került, ezért a francia nyelv és politika ismertsége kézzelfogható, ez Párizs közvetítői szerepét is megkönnyíti.

Mindent egybevetve mégis garancia született a békére, a megegyezés a libanoni állam szerepét erősítheti, kvázi egyenrangú félként lehetett jelen a tárgyalásokon.

Szijjártó Péter külügyminiszter Facebookon reagált először a megállapodás hírére, kiemelve marokkói utazását, valamint az észak-afrikai országnak az Ábrahám-megállapodásban való részvételét, és ezáltal a közel-keleti békéért tett erőfeszítéseit. Marokkó hagyományos zsidó közössége miatt is (leszármazottai többsége a zsidó államban él) jó kapcsolatokat alakított ki az utóbbi időkben Izraellel, az észak-afrikai ország 2020-ban normalizálta kapcsolatait Izraellel, és Szudán is így tett. A szakértő szerint ugyanakkor tartós béke akkor képzelhető el, ha az aláíró országok a jövőben a palesztinok – vagyis nem a Hamász, hanem a moderáltabb Palesztin Hatóság – szempontjait is jobban fogják képviselni.

Csütörtökön az izraeli hadsereg (IDF) közölte, hogy a Hezbollah megtámadta az egyik feltételezett fegyverraktárukat Dél-Libanonban a tűzszünet hajnali hatályba lépése után – ahogy erről a hirado.hu is beszámolt. Libanon szerint Izrael csütörtökön reggel, már a felek közötti tűzszünet hatályba lépése után bombázott három délkelet-libanoni települést. Novák Attila szerint a fejlemények a helyzet képlékenységét mutatják, ugyanakkor az eset önmagában véve még nem feltétlenül sérti a tűzszüneti megállapodást, tekintve hogy a felek számoltak hasonló eseményekkel a megállapodásról való tárgyalások során.

Időközben megerősítést nyert az is, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök is támogatni fogja az izraeli–libanoni tűzszünet fenntartását.

Kiemelt kép: Kiégett épületek mellett izraeli katonák egy avivimi állattenyésztő telepen 2024. november 27-én, miután Libanonból indított rakétatámadás érte az Észak-Izraelben, a libanoni határ közelében fekvő települést. Ezen a napon életbe lépett az Izrael és a Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet között megkötött tűzszüneti megállapodás (Fotó: MTI/AP/Francisco Seco)