A tárcavezető az EU-tagországok kohéziós témákkal foglalkozó tanácsülését követő, Elisa Ferreira kohézióért és a reformokért felelős uniós biztossal közös sajtótájékoztatóján kiemelte: a kohéziós politikában kulcsszerepet játszik a megosztott irányítás, amelyen keresztül a tagállamok és régióik nem csupán a végrehajtás során, hanem a tervezési és programozási szakaszban is részt vesznek és vállalják a szükséges felelősséget.
Navracsics Tibor elmondta, hogy az ülésen elfogadott tanácsi következtetésekben az Európai Unió a többi között elismeri, hogy a kohéziós politika a demográfiai kihívások kezeléséhez hozzájáruló egyik legfontosabb uniós eszköz, amely segíti mind az ezt enyhítő, mind az ehhez való alkalmazkodást szolgáló további intézkedéseket.
„Ezen kihívások kezelése a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb prioritása, az európai társadalmak fokozott idősödése ugyanis közvetlen hatással bír az uniós versenyképességre és a közfinanszírozás fenntarthatóságára”
– szögezte le a miniszter.
Hozzátette: a demográfiai kihívásokra adott szakpolitikai válaszoknak összhangban kell lenniük az EU stratégiai prioritásaival és a helyi és regionális realitásokon kell alapulniuk, megtervezésük és végrehajtásuk pedig a nemzeti és helyi hatóságok aktív bevonásával kell történnie.
Elmondta továbbá, hogy az ülésen megegyeztek abban is, hogy a kohéziós politikának támogatnia kell azt, hogy a fiatalok és a képzettek – bárhol is éljenek az EU-n belül – ne kényszerüljenek lakhelyük elhagyására.
„Bár az európai integráció egyik elve a szabad mozgás joga, legalább ilyen fontos az is, hogy ne csak a szabad mozgást adjuk meg, hanem annak a lehetőségét és politikai támogatását is, ha valaki helyben akar maradni”
– jelentette ki.
A kohéziós politika és a bővítéspolitika kapcsolatára kitérve a miniszter úgy vélte, hogy – amint arra az Enrico Letta által jegyzett jelentés is rámutat – a kettőt „határozottan el kell különíteni”, finanszírozás szempontjából is.
„A kohéziós politika a már létező közösség, a tagállamok belső területi egyenlőtlenségeinek a csökkentésére kell fordítani, a bővítési politika pedig önálló finanszírozást kell kapjon”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy ebben a tagállamok is egyetértenek.
Bejelentette azt is, hogy az ülésen a többi között Litvánia tájékoztatást adott az Észtországgal, Lettországgal és Lengyelországgal közös, „az agresszor országokkal határos területeken lévő erős és ellenálló uniós régiók kiépítéséről” szóló nyilatkozatáról is.