– Az ember alig győzi kapkodni a fejét, úgy röpködnek a rakéták oda-vissza az orosz térség és Ukrajna között: a „vörös vonalat” először átlépő, orosz területek ellen bevetett ATACMS rakétákra Moszkva már egy ballisztikus rakétával válaszolt. Mi az oka annak, hogy így felgyorsultak az események?
– Mivel várhatólag Donald Trump januári beiktatását követően elkezdődnek az orosz–ukrán konfliktus valamilyen lezárását célzó tárgyalások, addig valamennyi fél minél jobb pozíciókat igyekszik kialakítani a tárgyalásokra. Ez azt jelenti, hogy mindenki megpróbálja vagy megtartani, vagy növelni azokat a területeket, amelyeket birtokol. Jelenleg az ukránok legfőbb célja, hogy a Kurszki terület egy részét meg tudják tartani annak érdekében, hogy amikor leülnek tárgyalni, legyen valami a kezükben.
Kapcsolódó tartalom
– Az ukránok már a negyven százalékát elveszítették a megszállt Kurszki területnek.
– Igen, de ha a maradék hatvan százalékát megtartják, az is cserealapot jelenthet.
– Közben Moszkva sem tétlenkedik…
– Körülbelül másfél hónapja az oroszok, ha nem is gyors tempóban, de határozottan mennek előre – tehát ők is azzal számolnak, hogy sokkal jobb helyzetben lesznek január végére. Az, hogy nyugati országok engedélyezték az ukránoknak az ATACMS és a Storm Shadow rakéták bevetését, szintén azt támogatja, hogy az ukránok képesek legyenek megtartani a Kurszki területet, illetve esetleg lelassítani az orosz előrenyomulást. Ezt viszont nagyon meg akarja akadályozni Oroszország; ennek tudható be, hogy egy új fejlesztésű közép-hatótávolságú ballisztikus rakétát indított el ukrán területre – tegyük hozzá, hogy a rakétán állítólag nem voltak robbanófejek –, vagyis egy ilyen rakétával támadták Dnyiprót. Emellett az orosz tv-ben maga Putyin jelentette be, hogy van nekik egy újonnan tervezett közép-hatótávolságú, nagyon gyors rakétájuk. Ballisztikus rakétákkal ugyanis már eddig is lőtték az ukránokat.
Tálas Péter (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)– Mennyiben veszélyezteti mindez Európát és különösen a mi régiónkat, biztonságunkat?
– Az elkövetkezendő időben várható, hogy intenzitását tekintve eszkalálódik a konfliktus, így minden ország, amelyik a háború közelében van, valószínűleg felkészül arra, hogy a fokozódó orosz rakétatámadások miatt – miként az már korábban is néhányszor megtörtént – áttévedhet egy-egy rakéta az ő területére is. Magyarország is emiatt telepített légvédelmi rendszereket az ukrán határ közelébe. Lengyelország – ahová már áttévedt ilyen rakéta – hasonló védelmi intézkedéseket tett.
– Fennáll-e annak a kockázata, hogy Oroszország a kétoldalú konfliktusból kilépve, újabb államok ellen intéz ballisztikus rakétatámadást?
– Bár a harcok erőteljesebbek lesznek, de én kizártnak tartom, hogy azzal kéne számolni, hogy Oroszország újabb államokra akarna rátámadni. Ez meggondolatlanság és stratégiai hiba lenne a részéről. Sokkal inkább egy erősteljes stratégiai kommunikációval állunk szemben, amibe beletartozik az új ballisztikus rakéta kilövése és a kilövés hangsúlyozása, de az új orosz nukleáris doktrína aláírása is.
Footage of the new Russian Oreshnik hypersonic missile striking its targets in Ukraine at Mach 10 (7,600 mph). Like a thunderbolt ⚡️it blows through the clouds onto its targets in a blink of an eye pic.twitter.com/uv4OTCauif
— S p r i n t e r (@SprinterFamily) November 22, 2024
– Moszkva a konfliktus élesedése, az ATACMS rakéták bevetése miatt változtatott doktrínáján?
– A nukleáris doktrínát nem most és nem a nyugati rakéták orosz területen való felhasználásának engedélyezése miatt változtatták meg. Nagyjából júniustól tudjuk azt, hogy meg fogják változtatni az oroszok ezt a doktrínát, s erről szeptemberben Putyin már beszélt, viszonylag részletesen.
– Arról is beszélt, hogy az orosz területeket ért támadás bármilyen ellenlépéseket kiválhat. Franciaország viszont tovább feszítette a húrt, hiszen Moszkva bárhogy reagálhat, ha az orosz városokat veszik célba.
– A francia engedély csak az orosz katonai objektumok megtámadására vonatkozik egy nagyjából 280–300 kilométeres sávban, hiszen ekkora a francia rakéta hatótávja. Ez azt jelenti, hogy az utánpótlási útvonalak meghosszabbodása miatt lelassulhat az orosz előrenyomulás, ez lehet a franciák szándéka is.
– Az eszkaláció újabb foka, hogy jemeni húszik jelenhetnek meg az orosz–ukrán fronton: állítólag magas fizetést és orosz állampolgárságot ajánlanak nekik. Ezzel Moszkva az Öböl-térséget is bevonja a konfliktusba.
– Ilyenformán Oroszország már hosszabb ideje eszkalálja a háborút, hiszen afrikai és észak-koreai katonákat és most valóban, jemeni húszikat is próbál – mondjuk így – „bevonni” a háborúba. Ez sokak szerint azt mutatja, hogy az oroszoknak gondjaik vannak a harcoló katonák kiállításával, valószínűleg a nagy veszteségeik miatt. Érdekes módon ezeknek az erőknek a megjelenését a fronton Moszkva és sokan mások sem igazán tekintik a konfliktus eszkalációjának, pedig éppen úgy eszkaláció, mintha az ukránok oldalán megjelenne mondjuk tízezer lengyel vagy balti katona.
Imagine if the Oreshnik missile Russia just launched at Ukraine had been armed with nuclear warheads—16 of them. The devastation would be unimaginable. #Oreshnik pic.twitter.com/7vcO65K6hJ
— DissentWave (@WaveDissen69255) November 26, 2024
– Donald Trump, a megválasztott amerikai elnök viszont már a konfliktus lezárására készül: különleges békekövetet nevezhet ki Richard Grenell személyében, aki a hírszerzés ügyvezetője volt és németországi nagykövet az első Trump-adminisztrációban. Miért eshetett rá a választás?
– Általában az elnökök a különmegbízottakat – akiket különböző problémákhoz neveznek ki –, olyan emberek közül válogatják, akikben megbíznak, illetve akik értenek az adott problémához. Ez egy fontos poszt, Trump is egy olyan megbízottat kereshetett, akiről úgy gondolja, hogy átlátja a problémát, és tud a problémákat érintő gyakorlati kérdésekben tájékozottan tárgyalni és javaslatokat tenni. Grenell Trump korábbi elnökségének időszakában a szerb–koszovói tárgyalások különmegbízottja is volt. Nem a különleges megbízott szokott dönteni: ő csupán beszámol az elnöknek, aki a tanácsadóival hozza meg a döntéseket.
– Az, hogy több nyugati állam engedélyezte rakétainak orosz területek elleni bevetését, az erre adott orosz válaszok vajon nem okoznak-e akkora káoszt, hogy lehetetlen lesz békét teremteni, mire Trump átveszi az elnökséget?
– Ezt kizártnak tartom. Mindenki pontosan tudja, hogy mire törekszenek a szereplők: az oroszok több területet akarnak elfoglalni, az ukránok pedig meg akarják akadályozni ezt, illetve meg akarják tartani az általuk elfoglalt orosz területeket. Azt viszont nem tudjuk, Moszkva tényleg hajlandó lesz-e érdemben tárgyalni…
NEW: A Houthi-linked company in Yemen is trafficking hundreds of Yemenis to Russia, who are then forcibly inducted into the Russian army and sent to the front lines of Ukraine.
Further evidence of Houthi-Kremlin cooperation. pic.twitter.com/FHktSMiTRE
— Kareem Rifai 🌐 (@KareemRifai) November 24, 2024
– Visszautasítanák a tárgyalásos megoldást, mert most éppen „nyerésben” vannak?
– Most Putyin sem teheti meg azt, hogy teljesen elzárkózik a tárgyalásoktól, mivel a nemzetközi közösség nagyon tárgyalásokat akar. Az oroszok ezért most hajlandónak mutatkoznak a tárgyalásokra, s talán leülnek is majd a tárgyalóasztalhoz. Könnyen lehet azonban, hogy olyan feltételeket támasztanak a megegyezéshez, ami elfogadhatatlan az ukránoknak éppúgy, mint a Trump-adminisztrációnak. Trump ugyanis, bár be akarja fejezni a háborút, de aligha akar győztest csinálni Vlagyimir Putyinból, mert ez szembemenne az amerikai és szerintem az új elnök személyes érdekeivel is.
Kiemelt kép: Ukrán katonák egy 152 mm-es önjáró löveggel tüzelnek orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Csasziv Jar közelében húzódó frontvonalnál 2024. november 18-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Ukrán hadsereg 24. gépesített dandárjának sajtószolgálata)