Azt követően, hogy november 5-én Donald Trump fölényesen megnyerte az elnökválasztást, már el is kezdődött a januárban hivatalba lépő második Trump-adminisztráció kormányzati pozícióinak leosztása. Az előzetes sajtóértesülések a jelek szerint igaznak bizonyultak, a megválasztott elnök ugyanis több a kampányban húzónévnek számító személy munkájára is számít a következő elnöki ciklusban. A SpaceX-alapító és Twitter/X.com-tulajdonos, dél-afrikai születésű Elon Musk a kormányzati hatékonyságért felelős minisztérium (DOGE) társminisztere lehet, ifjabb Kennedy pedig az egészségügyi tárcáért lehet majd felelős. Marco Rubio pedig fontos szerepet kaphat Amerika nemzetközi szerepének megerősítésében a külügyminisztériumban. Gyakorlatilag már követni sem lehet azokat az elemzéseket, miért is tekinthető példa nélkülinek Trump történelmi visszatérése, egyetlen dolgot azonban mégis érdemes újra kiemelni. Azzal együtt, hogy a kongresszus egészében immár jobboldali többség van,

Trump olyan erős felhatalmazással léphet hivatalba, amely korábban csak kevés elnöknek adatott.

Ugyanakkor a lehetőséget tettekre kell váltani, ehhez pedig több területen kell igazán jól teljesítenie a Trump-adminisztrációnak a következő félidős választásokig, de legalábbis az első száz napban. Kiszelly Zoltánnal, a Századvég politikai elemzési igazgatójával folytatott beszélgetés alapján három ilyen területet lehet kiemelni:

• a gazdaságpolitikát,
• a kormányzat működésének hatékonnyá tételét
• és a külpolitikát.

Az Egyesült Államok egész történetét és ezzel együtt belpolitikai működését is áthatja az a történet, amelyet a kontinentális kongresszus és az 1776-tól 1789-ig tartó függetlenségi háború óta elmesél saját maga számára. Amerika az új hegyre épített város, a puritánok Rómája. Ahogy Rómának megvolt a maga patríciusi uralkodói elitje, úgy ennek „oligarchikus pótléka” az Egyesült Államokban is megtalálható, amely mindenáron meg akarja őrizni a hatalmát, és ez rányomja a bélyegét a gazdaságpolitikai döntésekre is. Az idei választási verseny két nagy csoport harcáról is szólt:

a Wall Street pénzügyi arisztokráciája állt az egyik, míg a Szilícium-völgy befektetői köre a másik oldalon.

A keleti parthoz a Soros Györgyhöz hasonló, globalista pénzügyi spekulánsok tartoznak, akik kiterjedt NGO-rendszerük révén, „nyílt társadalom” létrehozása révén szeretnék fenntartani a számukra előnyös befektetői környezetet. A hagyományos elitet a hagyományos amerikai kulturális és politikai elitek is támogatták, a demokraták Hollywood és a Wall Street támogatását élvezhették, a republikánusok pedig a Szilícium-völgy bizonyos szereplői mellett a fegyver- és ipari lobbikra támaszkodhattak.

A nyugati parti csoporthoz pedig az Elon Muskhoz és Peter Thielhez hasonló, jobboldali értékrendet követő szereplők tartoznak, akik az űrversenyben, a fosszilis energiahordozók kitermelésnek újrakezdésében, az új beruházásokban és az amerikai vállalatok hazatelepítésében érdekeltek. A legérdekesebb törekvések azonban a pénzpiac átalakításához és a dollár „kriptostandardizálásához” kapcsolódnak. Ez azt jelenti, hogy a dollárt a bitcoinhoz hasonló valutáknak a nagyobb „bányászok” bartermegállapodásai által kialkudott árfolyamához kötnék.

Gyakorlatilag kiszabadítanák a dollárt a Wall Street és a Fed ellenőrzése alól.

Mindezekről pedig J. D. Vance, hivatalba lépő alelnököt is sikerült meggyőzniük a kampányban. Ennek megvalósításához az amerikai kormányzat és közigazgatási rendszer azonban jelenlegi formájában túl nagy, robusztus és túlszabályozott. Ezért van szükség egy felkészült, az új kormányzat céljait az Agenda 47 és a Project 2025 programtervek alapján jól ismerő, egyedül az elnöknek felelős hivatalnoki hálózatra.

És itt jön a képbe a DOGE szerepe és a kormányzati hatékonyság.

A jelenlegi rendszerben a kongresszus által elfogadott és az elnök által jóváhagyott törvények végrehajtását kormányügynökségek felügyelik. A problémát az jelenti, hogy ezekből az ügynökségekből túl sok van, fenntartásuk pedig hatalmas terhet jelent a szövetségi büdzsé számára. A Musk és Vivek Ramaswamy irányítása alatt felálló minisztérium feladata tehát a kormányzat működése szempontjából feleslegesnek ítélhető kormányügynökségek feltérképezése és kiiktatása lesz azért, hogy a törvények végrehajtását az elnök hivatala közvetlenül felügyelje. Ezt jelenti az egységes végrehajtóhatalom elméletének alkalmazása, aminek rosszhiszemű értelmezésével az olvasók például a 2018-as Vice című filmben már találkozhattak.

Lényegében Trump a befektetői stratégiájának kulcselemeit ülteti át a politikára: a kevesebb néha több.

Ehhez kellenek a többek között a Kennedyhez hasonló erős, elhatározott emberek a kormányban, akikre elsősorban az első száz napban számít majd a Fehér Ház.

Kissingertől tudjuk, hogy a külpolitika az egyben belpolitika, ezért kell stabilizálni az amerikai közéletet. Most érvényes megállapítás, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik, hatékony amerikai állam nélkül pedig nincs hatékony diplomácia. Az új amerikai diplomácia körvonalai egyelőre még homályosak, ami biztosnak tűnik, hogy Marco Rubióval visszatérhetnek az 1980-as évek antikommunizmusának szellemi örökösei, a neokonzervatívok. Ennek komolyabb hatása a spanyol ajkú migrációkibocsátó országokban várható Dél-Amerikában.

Új fokozatba kapcsolhat az első hidegháború nagy slágere, az űrverseny. A különbség azonban azt jelentheti majd, hogy a katonai helyett gazdasági szempontok játszhatnak nagyobb szerepet, valamint nem egy bipoláris amerikai–szovjet versenyre lehet számítani, hanem Washington és Moszkva mellett Brüsszel, Peking és Delhi is komoly játékosokként léphetnek fel az Öböl menti országok mellett.

A célok azonban az összes jelenlegi és potenciális játékos számára szinte azonosak: visszatérni a Holdra és meghódítani a Marsot.

Külkapcsolati téren a legnagyobb kihívást az ukrán válság rendezése jelentheti. A Fehér Ház mozgásterét jelentősen befolyásolja majd, hogy gyakorlatilag nem tudják semmissé tenni azokat a döntéseket, amelyekkel februárban és júliusban, Brüsszelben és Washingtonban megpróbálták meghosszabbítani a háborút, illetve Joe Biden mostani döntését, amivel jóváhagyták a mélységi orosz célpontok elleni támadást is nehéz lehet majd visszaforgatni. Amerika minden bizonnyal felhagy Ukrajna támogatásának jelenlegi formájával, Európát pedig mindez döntés elé állítja.

Kiemelt kép: A kormányzati hatékonyságért felelős új amerikai minisztérium társvezetőjének jelölt Elon Musk dél-afrikai-amerikai milliárdos vállalkozó (b) köszönti Donald Trump megválasztott amerikai elnököt a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Starship (Csillaghajó) nevű rakétájának hatodik tesztrepülése előtt a texasi Brownsville városában 2024. november 19-én (Fotó: MTI/AP/Getty Images pool/Brandon Bell).