Miközben a „szakértők” fogadkoznak, hogy még felgyorsulhatnak a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi tárgyalások annak hatására, hogy Argentínában Javier Mileit választották elnöknek, egyértelművé vált, hogy
csúfos kudarcba fúlt a tervezett EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás tervezett aláírása.
Agyonverné az európai mezőgazdaságot
„Elmondtam az elnöknek (Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének – a szerk.), hogy ez a megállapodás a jelenlegi formájában nem elfogadható Franciaország számára” – fogalmazott múlt héten Michel Barnier francia miniszterelnök, aki Emmanuel Macron elnökkel együtt határozottan ellenzi a Mercosur-megállapodást – idézi a HLN című belga lap.
Barnier Macronnal együtt ellenzi azt a megállapodást, amelyet Európa kötne a Mercosur dél-amerikai kereskedelmi blokkal.
Mint arról korábban a hirado.hu is beszámolt, a tervezett szabadkereskedelmi megállapodás brutális mennyiségű agrártermékkel ütné agyon szinte a teljes európai agráriumot: csak a latin-amerikai marhahús behozatalára évi 90–100 ezer tonnás kvótát tartalmaz, baromfihúsból évi 180 ezer tonnát öntene dömpingáron az európai termelők nyakába. A 2023-24-ben az európai gazdák kontinensméretű, tömeges tiltakozását kiváltó, tervezett behozatali kvótákban például cukorból 180 ezer tonna, rizs esetében 60 ezer tonna, baromfi esetében 100 ezer tonna, marhahús esetében 99 ezer tonna, sertéshús esetében 25 ezer tonna szerepelne.
Kapcsolódó tartalom
Akiknek ez előnyös
Az EU–Mercosur-megállapodásban minden partner sajátos célokat tűzött ki: Európa elsősorban azt szeretné, hogy az olyan árukat, mint az autók, borok és sajtok, csökkentett vámok mellett tudja értékesíteni, míg a dél-amerikai országok a mezőgazdasági termékek európai országokba történő értékesítését szeretnék megkönnyíteni.
A belga lap hozzáteszi: a Mercosur az EU-n kívüli ötödik legnagyobb gazdaságnak számít, 260 millió lakossal. A brutális méretű kereskedelmi óriás agrártermékeinek Európára szabadítása Európában egész országok mezőgazdasági termelését tenné tönkre. Egyértelmű, hogy a megállapodást miért támogatja például az erős autóiparral, ám jóval gyengébb agráriummal rendelkező Németország, amely
hagyományosan inkább az exportra – különösen az autókra – összpontosít.
Berlin tehát azt szeretné, ha a megállapodás a lehető leghamarabb létrejönne.
Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szabadkereskedelmi övezet tagállamai között kötendő együttműködési szerződés ellen tüntető francia gazdák traktorjaikkal zárják le az N118-as autópályát a Párizs közelében lévő Velizy Villacoublayban 2024. november 18-án (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)Ellenérdekelt szomszédság
Németország és Brazília azonban most „ellenszelet” kapott szomszédjaitól, Franciaországtól, valamint Argentínától. Franciaországban a Mercosurral folytatott tárgyalások máris a gazdák heves tiltakozásához vezettek, akik tisztességtelen versenytől tartanak. A múlt héten 622 francia parlamenti képviselő a Le Monde című lapban közzétett levelében
felszólította Ursula von der Leyent, hogy ne kösse meg a megállapodást.
Emmanuel Macron francia elnök néhány nappal korábban még Dél-Amerikába is elrepült, és a G20-csúcstalálkozója előtt Javier Milei argentin elnökkel találkozott. Ott az EU–Mercosur-megállapodásról is szó esett. Ezt követően Macron rossz üzletnek nevezte az alkut, amely igen kedvezőtlen hatással van Argentína újraiparosítására és a gazdáinkra. Macron különösen azt kifogásolta, hogy Európában jelenleg magasabbak a mezőgazdasági termékekre vonatkozó előírások, mint Latin-Amerikában, így azokat sokkal olcsóbban lehet megvásárolni. Szerinte Milei ugyanezen az állásponton van.
Dühös agrártermelők
Franciaországban a délnyugati országrészben szerveződő Coordination rurale (CR) mezőgazdasági szakszervezet kijelentette: a megállapodás elleni tiltakozásként káoszt és élelmiszerhiányt fognak okozni. Míg a franciaországi A9-es autópályán a pireneusi régióban a CR-hez tartozó gazdák kedden útzárat állítottak fel, a határ túloldalán a spanyol gazdák is dühösek amiatt, hogy kormányuk támogatná az EU–Mercosur-megállapodást.
Az Euronews több spanyol gazdálkodóval és az ország nagy mezőgazdasági szövetségeivel is beszélt. Mindannyian ellenzik az EU–Mercosur-paktumot, amelyet igazságtalannak tartanak.
A nagy hallgatás
Sűrű hallgatás övezte a november 18-19-én, a Rio de Janeiró-i G20-csúcsra tervezett EU–Mercosur-megállapodás tervezett aláírását:
a nemzetközi sajtó meghatározó orgánumai „elfelejtettek” beszámolni a globális gazdaság híveinek súlyos kudarcáról.
Az argentin Javier Milei elnökké választása volt a tervezett együttműködés létrejöttének második akadálya. A jobboldali elnökkel kapcsolatban a brazil kormány kommunikációs minisztere hétfőn kijelentette: a Brazília és Argentína közötti diskurzus folytatásának feltételeként Mileinek bocsánatot kell kérnie Luiz Inácio Lula da Silvától a róla tett sértő megjegyzések miatt. Korábban Milei dühödt kommunistának és totalitárius elhivatottságú szocialistának nevezve ugyanis a brazil államfőt.