– „A háború legveszélyesebb szakasza kezdődik” – így fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Védelmi Tanács ülését követően. Mennyiben eszkalálhatja az orosz–ukrán háborút az ATACMS rakéták orosz mélységi célpontok elleni bevetésének engedélyezése, amely az észak-koreai tüzérségi eszközök és katonák megjelenését követte?
– Mindenképpen a háború eszkalációjáról beszélhetünk. Elsősorban Ukrajnán belül várhatók a következmények, de az sincs kizárva, hogy Jemenen vagy Iránon keresztül indít ellenakciót Oroszország – hiszen Moszkva tud úgy is kellemetlenséget okozni a Nyugatnak, hogy rejtetten jelenik meg az orosz zászló. Arra számítok, hogy Ukrajnát jelentősebb csapások fogják éni, különösen, ha érzékeny helyeken támadnak az ukránok az amerikai rakétákkal. Moszkva a korábban tervezettnél nagyobb erőkkel fog támadni, azért is, hogy jelezzék felháborodásukat az amerikai döntéssel kapcsolatban.
Demkó Attila, a John Lukács Intézet Stratégiai jövők program vezetője 2024. március 14-én (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)– Ez talán meg is történt: a legújabb információk, felvételek szerint Oroszország Kupjanszknál bevetette termobárikus robbanófejjel fölszerelt, OZFAB–500-as típusú, irányított légibombáit.
– Igen, bevethetnek új eszközöket, mint az említett nagy pusztító erejű termobárikus bombát is.
– Várható-e az orosz ellencsapás kiszélesítése, más államokkal szembeni támadások kezdeményezése?
– Szerintem mindezt csak Ukrajnával szemben érvényesítik, nyíltan felvállalt módon nem fognak a Nyugattal szemben fellépni. Mindenképpen ez a háború utolsó szakasza, s vélhetően a konfliktus nagyobb része már mögöttünk van. De lehetséges, hogy ez lesz a legvéresebb és sok tekintetben kaotikusabb része a háborúnak.
Large explosions 🔥 are seen at a major ammunition depot, GRAU arsenal in Karachev in the Bryank Oblast of Russia, located 115km from Ukraine 🇺🇦
There is a possibility this is the first ATACMS strike on Russia during the war pic.twitter.com/EYnHADljHu
— Ukraine Battle Map (@ukraine_map) November 19, 2024
– Előállhat-e olyan helyzet, hogy Trump a beiktatása után már nem tud érdemi lépéseket tenni a tűzszünet, majd a béketárgyalások megkezdése érdekében?
– Ha nyíltan nem keveredik háborúba a NATO és Oroszország, akkor szerintem nincs olyan, hogy ne legyen visszalépés. Nyilván ez a döntés az ATACMS alkalmazásáról már önmagában is eszkalációs, ám azt is látni kell, hogy limitált számú ATACMS rakéta áll Ukrajna rendelkezésére, hiszen ez a fegyverzet az Egyesült Államokban sem áll végtelen mennyiségű készletekben. S már el is használtak az átadott rakétákból.
– Mennyi állhat ezekből Ukrajna rendelkezésére?
– Itt mintegy százas nagyságrendű ATACMS rakétáról van szó, ebből hat már elment. Tehát nem dimenzionálnám túl a rakéták bevetését lehetővé tevő döntésnek a jelentőségét. Ez inkább szimbolikus döntés volt, ami már önmagában is eszkalációt jelent. De ez önmagában nem akadályozhatja meg Donald Trumpot abban, hogy elinduljon egy fegyverszünet útján.
– Mire lehet számítani addig a harctereken?
– Mivel várható, hogy valamikor a jövő évben elindulnak a tárgyalások, addig mind a két fél minél jobb pozícióba akar kerülni. Ezért is lehet azt mondani, hogy a legveszélyesebb és talán legvéresebb szakasza lesz a háborúnak. Oroszország teljes erővel támadhat a Donbaszban, Harkiv megyében, Kupjanszk környékén.
Tehát ismét olyan magas áldozatszámok fordulhatnak elő, mint a bahmuti csata idején: megnövekedhet mindkét oldalon a halottak és a sebesültek száma.
– Ezek szerint Kárpátalja, s ezáltal hazánk is komolyabb kockázatokkal nézhet szembe a magyar határok közelében fekvő régiókat célzó támadások miatt?
– A sokkal több légicsapás valóban azt is jelentheti, hogy Kárpátalját is újabb támadások érhetik, bár ennek a valószínűsége azért hál’ istennek továbbra is mérsékeltebb, mint Ukrajna más régiói esetében.
– Tágabb régiónk biztonságát is veszélyeztethetik az intenzívebb harcok.
– Fölmerülhet, hogy egyes orosz lövedékek eltévednek, és valamelyik NATO-tagállam, tehát akár Lengyelország, akár Románia légterébe kerülnek. Ugye volt már mind a kettőre példa, ami tovább növelheti a feszültséget. Ebben az értelemben mindenképpen egy megnövekedett katonai aktivitás várható a háború első hónapjai óta nem látott mértékben. A háborúkban ugyanis a legvéresebb, legborzalmasabb rész sokszor a vége, az utolsó szakasz.
🇷🇺⚡️In the Kupyansk direction, the #Russian Aerospace Forces used a new bomb for the first time.
The Aerospace Forces attacked the positions of the Armed Forces of #Ukraine near Kupyansk, using a new type of ammunition – OFZAB-500 with UMPK. pic.twitter.com/Nbr8qoWTGv
— Иван ☦ (@lll_Tatarinov_H) November 19, 2024
– Ezek szerint a tét az lesz, melyik fél katonái, hol állnak a tűzszünet meghirdetésekor?
– Pontosan, hiszen ahogy az angol mondja, „the facts on de ground”, avagy „a tények a harcmezőn”, amelyek számítanak. Tehát amit Oroszország megszerez a Donbaszban vagy Herszon megyében, azt nem fogja már feladni. Illetve, amit Ukrajna elveszít, az már nem az övé. Így tehát mind a két fél részéről nagy a tét – ezért ragaszkodik Ukrajna Kurszk maradékához, nagyjából a felét tartják itt azoknak a területeknek, amelyeket megszereztek augusztusban –, hogy az lehessen cserealap.
– Így tehát Kurszkban is igen véres csatákra lehet felkészülni?
– Igen, s emellett Kijev és az ukrán nagyvárosok elleni véresebb támadásokra is lehet számítani, az eddigieknél jóval több halottal. Kijevet gyakorlatilag két hónapja folyamatosan, minden éjszaka támadják, október 14-e kivételével. Az ukránok is igyekeznek minél több dróncsapást mérni az oroszokra. Tehát ez a háború a legintenzívebb szakasza felé közeledik vagy már benne is van. Mindenképpen még intenzívebb harcok várhatók Kurszk térségében. Itt elég jelentős orosz haderő gyülekezik és folyamatosak a támadások. Lehet, hogy itt kerülnek bevetésre az észak-koreai katonák és tüzérségi eszközök – utóbbiak beérkezésére bizonyítékok vannak.
– Észak-koreai katonák bevetését viszont egyelőre nem bizonyítják felvételek. Ez is bekövetkezhet?
– Konkrét bevetést még nem láttuk, de észak-koreai eszközöket már igen, amelyeket Oroszország közepén, tehát Szibériában szállítottak nyugat felé. Az észak-koreaiak a bevonása is eszkalációs tényező.
North Korean troops joining the conflict is the reason the US finally green lit Ukraine to strike at Russia with long-range missiles.
A U.S. official has called Kim’s decision a “costly mistake.”
Source: Washington Post. pic.twitter.com/x3k9PcRxjM
— Visegrád 24 (@visegrad24) November 17, 2024
– Mi okból van szüksége Moszkvának erre a segítségre?
– Bár nyugaton arról beszélnek, hogy ez az oroszok „kétségbeesésének” jele, szerintem ez inkább azt jelenti, hogy az oroszok meg tudják fizetni azt, hogy mások harcoljanak a saját polgáraik helyett. Oroszországnak megvan ez a „luxusa”, ami Ukrajnának nem áll rendelkezésére: hogy ne saját polgárai, ne a saját eszközei pusztuljanak ekkora mértékben. Ezt lehetett látni az elmúlt időszakban, az elmúlt két évben is, hogy az orosz társadalom egy „tömbjét”, az orosz nemzetiségűeket, a jobb módúakat Moszkva erőteljesen védi, hogy a harcok őket ne érintsék. Ha bevetik az észak-koreaiakat, akár „csak” a tüzérségi, logisztikai feladatokra vagy aknamezők telepítésére, esetleg műszaki feladatokra, vagy akár gyalogsági harcra is felhasználják őket, ez csak azért van, hogy az orosz vért óvják. Tehát semmiképpen nem kétségbeesésében döntött így Oroszország, amely a tízezer észak-koreai katona nélkül is nyomul előre.
Kiemelt kép: Az Oleh Kipernek, az Odesszai terület katonai közigazgatása vezetőjének Telegram-csatornáján közreadott képen egy Odessza elleni orosz dróntámadás helyszínén tűzoltók 2024. november 8-án. Kiper szerint egy ember életét vesztette, kilenc megsebesült.
MTI/AP/Oleh Kiper, az Odesszai terület katonai közigazgatása vezetője