A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza:
/
Németország legesélyesebb kancellárjelöltje – bár a legutóbbi tartományi választási kampányban az illegális migráció határozott megfékezését ígérte – most már ebben az ügyben azért nem szeretne szavazni, nehogy véletlenül a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) szavazataival együtt alakuljon ki a jobboldali többség. „Szeretném, ha mostantól csak azokat a kérdéseket tűznénk napirendre, amelyben mi, mint ellenzék, a megmaradt kormánnyal előre egyeztettünk. Mindezt azért, hogy megóvjuk magunkat attól, hogy ne adj’ isten véletlenül többség alakuljon ki az AfD vagy a Die Linke (Baloldal) szavazataival. Ezt nem akarom” – mondta Merz.
Közben Olaf Scholz arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy a februári előre hozott választásokig hátralévő törvényhozási időszakban támogassák a fontos törvényjavaslatokat. De milyen jelentősége van ennek, és mi történhet még ez idő alatt? – kérdezte a Vasárnapi újság Tomasz Kurianowiczot, a Berliner Zeitung főszerkesztőjét, aki szerint a Bundestag cselekvőképessége jelenleg korlátozott.
Friedrich Merz, az ellenzék vezetője, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltje már bejelentette, hogy nem szorgalmazza a Szociáldemokrata Párttal (SPD) való együttműködést.
„Mindenki az új kormányra vár. Az egyetlen dolog, ami szóba jöhet, a német kormány Ukrajnának nyújtott segélye. Ez a parlament elé kerülhet” – mondta Tomasz Kurianowicz.
A Berliner Zeitung főszerkesztője szerint Olaf Scholz sokkal visszafogottabb ez ügyben, józanságra hivatkozik, amikor nem akarja engedélyezni Ukrajna számára a nagy hatótávolságú rakéták használatát. A CDU kancellárjelöltje, Friedrich Merz már a „Taurus-kancellár” becenevet is megkapta. Tino Chrupalla, az AfD vezetője szerint aki Merzre szavaz, az a háborúra szavaz.
Ha Merz meggondolja magát és a Zöldekkel lép koalícióra, akkor az ukrajnai kérdés is másképp alakulhat, mint ha az SPD-vel.
Kurianowicz kifejtette, a migráció egészen biztosan különleges szerepet fog játszani a kampányban, amit európai szinten kell megoldani.
A közvélemény-kutatási térképek alapján Nyugat-Németország „fekete”, Kelet-Németország pedig „kék”. Ez azt jelenti, hogy a választók többsége nyugaton a CDU-t, keleten pedig a bevándorlásellenes AfD-t támogatja. Szilárdnak tűnik a két erőt elválasztó, úgynevezett tűzfal, amihez Friedrich Merz ragaszkodik.
A berlini lap főszerkesztője szerint „egy ilyen koalíció a következő választások után jöhet létre, tehát most nem. 2029-ben megint teljesen más lehet az eredmény. A CDU-ban kisebbségben vannak azok, akik támogatják az AfD-vel való koalíciót, Merz ebben a kérdésben nem fog engedni. Ő egy liberális koalícióval szeretné a migráció kérdését kézben tartani, esetleg Brüsszelen keresztül, és ezzel párhuzamosan a gazdaságot erősíteni, hogy a kelet-németországi inflációs nyomást és az energiaproblémát megoldja” – mondta.
„Meglátjuk, mi történik a kampányban. Nem szabad elfelejteni, hogy az FDP – bár a Zöldekkel és az SPD-vel együtt – felelős az ország rossz gazdasági helyzetéért. Ezt nem fogják az emberek csak úgy elfelejteni. Tehát szerintem a CDU más koalíciós partnerekre, a Zöldekre vagy az SPD-re lesz utalva” – tette hozzá Kurianowicz.
Vezetőt kellene váltani a német szocdemeknek
„Ettől függetlenül még marad a patthelyzet. A CDU-nak nagyon nehéz lesz keresztülvinni a politikáját, függetlenül attól, hogy az SPD-vel vagy a Zöldekkel lép koalícióra. Jelenleg folynak a tárgyalások a CDU-n belül is arról, hogy hogyan lehetne a választások után olyan koalíciót kötni, amely valóban támogatja a CDU prioritásait, de jelenleg nem látok más kiutat. Ez a status quo.”
Tomasz Kurianowicz a Zöldek kapcsán kijelentette: megvan a törzsszavazói körük. „Vannak köztük jól szituált köztisztviselők, tanárok, akik magas fizetést kapnak, akiknek egy részét az állam alkalmazza, és ez a törzsszavazó közönség megmarad. Őket az infláció nem érinti annyira súlyosan, és számukra az éghajlatváltozás kérdése a legfontosabb.”
A párt szavazóbázisát a főszerkesztő tízszázalékosra becsülte. Friedrich Merz koalíciós kényszerben van, mert mint fogalmazott: „Ha a mai választási felméréseket nézzük, akkor koalíciót kell választania, mégpedig a számára kisebbik rosszat, vagyis az SPD-t vagy a Zöldeket.”
A Berliner Zeitung főszerkesztője szerint komoly változásra nem lehet számítani a februári választások után sem.
„Persze ez egy kicsit attól is függ, hogy melyik pártban, melyik szárny akarata érvényesül majd inkább. A Zöldek pártkonferenciája a hétvégén lesz, ott inkább balratolódásra számítok. Ez Robert Habeck problémája, aki valójában rugalmasabb talán, mint sokan gondolják. Szerintem ő belegyezett volna az atomerőművek további működtetésébe, de egy erős balszárny őt is irányítja” – fejtette ki Kurianowicz.
Hozzátette: az illegális migráció és az infláció elleni küzdelem lesz a két fő téma, és a CDU komoly nyomást fog gyakorolni az SPD-re, illetve a Zöldekre céljai elérése érdekében.
„Izgalmas időszak lesz, fordulópont előtt állunk. Az amerikai választások, Trump győzelme megmutatta, hogy egyes liberális erők torz szemlélettel tekintenek a valóságra. Az elégedetlenség Németországban a jelenlegi szövetségi kormánnyal szemben valós. A tény az, hogy az emberek más politikát akarnak. Egyértelművé vált, hogy Németországban sokan alábecsülték Trumpot, nem számítottak arra, hogy ő lesz az elnök. Ez az a pillanat, amikor a németországi liberális körök megkérdőjelezhetik önmagukat. Ez még egy nyitott folyamat, de valami most változhat. Trump megválasztása, ami nagyon egyértelmű volt, egyfajta önreflexióhoz vezet majd Németországban is.”
„Ismerjük fel a realitásokat! Nagyon remélem, hogy a következő időszakban a politikában és a németországi kultúrában is változás fog bekövetkezni, szembenézünk az elmúlt időszak hibáival és őszintén, nyíltan beszélünk és cselekszünk. Ebben a tekintetben optimista maradok” – mondta Tomasz Kurianowicz.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Friedrich Merz beszédet mond a Bundestagban, miközben Olaf Scholz őt figyeli (Fotó: Emmanuele Contini/NurPhoto via Getty Images)