– Hogy hathat Donald Trump győzelme a magyar–amerikai kapcsolatokra?

– A gazdasági, kereskedelmi, befektetési kapcsolatok függetlenül a hűvös politikai és diplomáciai viszonytól – hiszen kritikus hangokkal illették folyamatosan Magyarországot – az Obama-adminisztráció nyolc éve vagy a Biden-adminisztráció négy éve alatt is nagyon szépen fejlődtek, komoly export partnere az Egyesült Államok hazánknak. De most történelmi lehetőség nyílt arra, hogy magas szintű politikai, diplomáciai kapcsolatot is tudjunk folytatni az Egyesült Államokkal, hiszen a kampány során nem volt olyan hét, hogy Donald Trump ne említette volna a magyar kormányfőt, akit a győztes választás után rögtön fel is hívott. J. D. Vance, az új alelnök pedig többször is hivatkozott hazánkra, az Orbán-kormányra és főleg a magyar családpolitikára, ami követendő példa lehet Amerika számára is. Soha nem voltak még ilyen lehetőségeink komoly szövetség létesítésére, mint amilyenek 2025 januárjától lesznek, amikor az Egyesült Államok elnöke és alelnöke is beköltözik a Fehér Házba. Új időszak jön, virágzó magyar–amerikai kapcsolatokban bizakodom.

– Mi vezetett Trump elsöprő sikeréhez a választásokon?

– A demokraták azt képzelik magukról – ezért bukták el többek között a választást –, hogy ők az elit, és csak azokat a hangokat hallják meg, amit akarnak. Bár most az amerikaiak felerősítették a saját hangjukat, és ezt még nem sikerült mindenkinek feldolgozni, annak ellenére, hogy Joe Biden meghívta a Fehér Házba Donald Trumpot, és hangsúlyozta, hogy minden kollégája segíteni fogja a békés és a hatékony átmenetet. Ezt várják el az amerikai emberek, akik azt üzenték a választásokon, hogy nem kérnek abból, hogy 30 százalékkal többe kerüljenek az alapvető élelmiszerek, mint a Trump-kormány idején. Megélhetési, lakhatási, gazdasági és belpolitikai válságot hozott számukra a Biden-időszak, amelynek külpolitikája bizonytalan, rend nélküli világhoz vezetett.

Donald Trump republikánus elnökjelölt felesége, Melania mellett, miután bejelentette győzelmét az amerikai elnökválasztás és kongresszusi választások utáni eredményvárón a floridai West Palm Beachben 2024. november 6-án hajnalban (Fotó: MTI/AP/Lynne Sladky)

– Még a demokraták bázisához sorolt szavazók jelentős része is Trumpra voksolt.

– Bizony. Michiganben él például a legtöbb arab-amerikai választópolgár, mindenki azt gondolta, hogy ez a demokratáknak kedvez, hiszen Kamala Harris, amikor Washingtonba érkezett Benjámin Netanjahu, direkt lement Michiganbe kampányolni, demonstrálni, hogy ő az arabokkal is együtt érez, nem csak Izraellel, mégis Donald Trumpnak szavazott bizalmat Michigan.

– A béke embereként is szokták Trumpot nevezni, lát esélyt arra, hogy a világ nyugodtabb hely legyen?

– Okkal reméljük, hogy a békét is elhozhatja Donald Trump, hiszen 2016 és 2020 között, mikor ő volt az Egyesült Államoknak a 45. elnöke, Amerika nem folytatott háborút senki ellen. Reményeink szerint segít megkötni a békét Ukrajna és Oroszország között, megakadályozza, hogy tovább eszkalálódjon a helyzet a Közel-Keleten, ahol sikerül majd elérnie a tűzszünetet, és békét teremtenie. A vörös-tengeri térség stabilizálása sem csupán humanitárius okok miatt lenne igen fontos, hanem a globális kereskedelem útvonalai miatt is, hogy békésen lehessen hajóztatni az árukat Ázsiából Európába, hiszen már több milliárd eurójába került az EU-nak ez a háború.

Kiss Rajmund (Kép forrása: Mcc.hu)

– Az Európai Unió is változhat?

– Az Európai Uniónak nem tartoznak a dicső korszakához az elmúlt évek, hiszen csökkent a versenyképessége, elveszítette gazdasági nagyhatalmi pozícióját, regionális és világszinten is gyengült a geopolitikai szerepe nemcsak Afrikában, hanem a Közel-Keleten is. A klasszikus nagy gyarmatartók befolyása folyamatosan csökkent.

– És az USA parancsait teljesítették.

– Pontosan. Úgy vélem, kevesebb európai vezető örült a republikánus győzelemnek, sokan félelmetes vészforgatókönyvként gondolhattak ilyen választási eredményre, viszont a mi helyzetünket emeli a magyar–amerikai barátság jelenlegi helyzete. Sokkal több a közös bennünk, a kapcsolódási pontunk ideológiában, gondolkodásban, jövőképünkben, mint bármikor korábban bármelyik amerikai elnökkel. Akár Brüsszelben is erősítheti a tárgyalási pozíciónkat, hogy ennyire fajsúlyos szövetségesünk van. Arra viszont fel kell készülni, hogy Donald Trumpnak a kereskedelmi és gazdasági kérdésekben az Egyesült Államok érdekeinek az érvényesítése lesz a prioritás, hiszen ezért választották meg. Nagyon nehéz tárgyalópartner lesz Európa számára például a járműipart érintő kérdésekben.

– Milyen változás várható?

– Donald Trump nem rajong az elektromos járművekért, a hagyományos autógyártást szeretné erősíteni az Egyesült Államokban annak ellenére, hogy a Tesla alapítója az egyik fő támogatója. Nagyon szereti és zseninek tartja Elon Muskot, akiből kormányzati hatékonyságért felelős miniszter lesz. Természetesen alternatívaként jelen lehetnek majd a piacon az elektromos gépjárművek is, de ellentétben azzal, amit a Biden-adminisztráció szeretett volna, Trump nem fogja ezt az átállást az emberek torkán lenyomni, nem támogatja, hogy a klímamegállapodások ürügyén tönkretegyék a klasszikus autóipart. A vámok viszont magasabbak lesznek, még nem lehet tudni, pontosan mennyivel, többféle kalkulációt is hallhattunk, de biztos, hogy érinteni fogják az európai járműipart is az új gazdasági intézkedések. Emlékezzünk csak vissza, hogy 2016 és 2020 között mindig megvizsgálta a mérleget, megnézte, mekkora mínuszban van Európával, Mexikóval vagy Kínával szemben, és folyamatosan emelgette a vámokat. De patrióta vezetővel fogunk tárgyalni, aki nem akarja ránk erőltetni a genderideológiát, vagy megmondani, hogy neveljük a gyerekeinket, mit tanítsunk az óvodákban, iskolákban. Keresztény gyökerekkel rendelkező, családbarát, patrióta államférfival fognak Európa vezetői tárgyalni Donald Trump személyében.

– Hogy alakulhat Amerika és Kína viszonya?

– Oroszország már a hidegháború végén sem volt konkurenciája az Egyesült Államoknak, Kínának azonban az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a gazdasági és politikai befolyása a világban. Ázsiában is megerősödött, Afrikában pedig vezető szerephez jutott, már az Obama-adminisztráció idején kiderült, hogy az USA elvesztette Afrikát, Indiában, illetve Latin- és Közép-Amerikában is nagyon komolyak a kínai érdekeltségek, pedig ez a térség az Egyesült Államok geopolitikai „játszótere” volt korábban. Biztos, hogy kemény meccsek lesznek Kínával, de Joe Bidennel ellentétben Donald Trump nem fogja diktátorozni Hszi Csin-pinget, hanem kölcsönös bizalom és tisztelet alapján fognak leülni tárgyalni, hiszen Trump bármikor beszélt a Kínai Kommunista Párt főtitkáráról, Hszi Csin-pingről, az első számú kínai politikusról, mindig azt mondta, nem szabad lebecsülni, mert nagyon felkészült, okos ember.

– Magyarországnak Kínával és Amerikával is jó a kapcsolata, de Oroszországgal is fenntartja a kommunikációs csatornákat. Tényező lehet hazánk a világpolitikában?

– Nekünk ez a sorsunk. A rossz kérdést azok teszik fel, akik azt firtatják, hogy a Kelet vagy Nyugat? A helyes válasz pedig úgy szól, hogy mindkettő. Magyarországnak tízmilliós lakossága van, összesen pedig nagyjából 15 millió magyar él a világban, nagyjából ennyi egy amerikai nagyváros lélekszáma. Mi nem tehetjük meg, hogy megválogatjuk a kereskedelmi partnereinket, viszont mi is értünk a keleti kultúrához, tiszteljük őket, ők pedig megbíznak bennünk, ezért tudunk közvetíteni kelet és nyugat között. A közvetítői küldetésünket tökéletesen be tudjuk tölteni akár a közép-ázsiai országok – gondolhatunk itt a türk államokra– és az Európai Unió és az Egyesült Államok között is. Így ebből az egész világátrendeződésből győztesként tudunk kijönni.

Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump találkozója a korábbi amerikai elnök, republikánus elnökjelölt floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban 2024. július 11-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

– Eljött a mi időnk?

– Mi mindent feltettünk erre az egy lapra. Nagyon transzparensen és nagyon őszintén.

– Többen kritizálták is Orbán Viktort, amiért nyíltan támogatta Donald Trumpot.

– Ez így volt korrekt. Orbán Viktor már sok évvel ezelőtt kimondta Tusnádfürdőn, hogy Donald Trump győzelmében bízik. Ő volt az első európai miniszterelnök, aki ezt ki merte mondani. Magyarország egyébként mindig mindenkivel diplomatikus és mindenkit tisztelettel közelít meg, ha nem kapja meg ezt a tiszteletet, csak kritikát kap, akkor a politikai és diplomáciai kapcsolatok sem tudnak fejlődni. Ezt a korszakot most lezárhatjuk, és építhetünk egy újat. Múlt héten Budapesten negyven ország vezetői látogattak Budapestre. Ez volna az elszigetelődés? Az amerikaiak barátsága nemcsak az EU-ban, hanem a NATO-ban is jól jöhet nekünk. Az Egyesült Államok elvárja, hogy európai partnerei teljesítsék a GDP-arányos, 2 százalékos pénzügyi hozzájárulást, amit Magyarország már teljesített. Nem beszélve arról, hogy a NATO is lehet szerényebb, rájöhet, hogy védelmi szervezetként nem azért alakult, hogy provokáljon egy atomhatalmat, és nem biztos, hogy a már a meglévő tagok rovására kellene beemelni új tagokat, hogy eszkalálódjanak még komolyabb konfliktusok.

– Donald Trump a közeljövőben tényleg le fog ülni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalni?

– Persze, hogy le fog ülni, hisz megígérte. Már felhívták egymást, kezdetnek az se rossz, már az is sokkal több attól, mint ami az elmúlt négy évben történt.

Kiemelt kép: Donald Trump és Orbán Viktor miniszterelnök találkozója a korábbi amerikai elnök New Jersey állambeli bedminsteri birtokán 2022. augusztus 2-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)