A nyilvánosság kizárása mellett, s a mainsteam média teljes hallgatása közben ült össze pénteken Luxemburgban az Európai Unió Bírósága, hogy tárgyaljon

a New York Times című lap keresetéről

az Európai Bizottság ellen, mint ahogy

a nyilvánosság teljes kizárásával hozott döntéseket Ursula von der Leyen,

az Európai Bizottság elnöke a több milliárd dolláros vakcinabeszerzésekről a Pfizer vezetőjével 2021 májusában.

💉 | We demand answers from @vonderleyen ! Such a scandal cannot remain silenced and without consequences. #Pfizergate pic.twitter.com/Qna1fwui56

— Patriots for Europe (@PatriotsEP) November 14, 2024

Teljes hallgatás

Ismert: Ursula von der Leyen összesen 35 milliárd euró értékben kötött szerződést a Pfizer amerikai gyógyszergyártó céggel 1,8 milliárd adag koronavírus elleni vakcina beszerzéséről. A részleteket pusztán SMS-üzenetekben egyeztette Ursula von der Leyen Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával.

Az ügyet, amelyet az Európai Parlamentben is

az „emberiség legnagyobb korrupciós botrányaként” emlegetett egy képviselő, az Európai Bizottság gyakorlatilag a szőnyeg alá söpörte,

a megindított, szinte formális vizsgálatot pedig hátráltatta von der Leyen stábja.

Tough times for Ursula von der Leyen.

Not only has the EU Court ruled against her for hiding critical details of the Pfizer contracts but Christine Anderson MEP will introduce a resolution to stop her reelection and demand the continuation of criminal investigations against… pic.twitter.com/TH2SLgov6a

— Kat A 🌸 (@SaiKate108) July 17, 2024

A New York Times megkeresésére a brüsszeli testület azt állította, hogy „nem rendelkezik” a kért SMS-üzenetekkel, és hogy a levélváltások, mint „rövid életű” alkalmazásalapú kommunikáció, nem tartoznak a nyilvántartási követelmények hatálya alá.

Az ügy nemcsak az Európai Bizottságon belüli átláthatatlan gyakorlatra világít rá, hanem próbára teszi von der Leyen átláthatósággal és elszámoltathatósággal kapcsolatos tevékenységét is – írta az euobserver.com.

Messze túlmutat a vakcinák beszerzésén

A brüsszeli portál szerint „a Pfizergate tétje messze túlmutat a vakcinák beszerzésén. A bizottság szélesebb körű gyakorlatáról van szó, a közérdekű információk kezeléséről és közzétételéről”.

Az Európai Unióban a dokumentumokhoz való hozzáférést az 1049/2001 rendelet szabályozza.

A Pfizergate-ügyben a bizottság kényelmesen azt állította, hogy a kért üzenetek nem léteznek,

anélkül, hogy további indoklást adott volna – ezzel egyértelműen megsértette a hozzáférési kérelem elutasításakor az indokolási kötelezettségét.

Ha a bíróság a New York Times mellé állna, az erős precedenst teremtene, és arra kényszerítené az Európai Bizottságot, hogy kiadja a kért információkat. Ez pedig átformálhatná az EU átláthatóságának egészét – írja az EU-Obsrever.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Szarajevóban 2024. október 24-én. Hallani sem akar az egészről (Fotó: MTI/AP/Armin Durgut)

Lebénult Európai Bizottság

Az uniós intézmények a júniusi európai parlamenti választások óta nem működnek. Az EU végrehajtó szervének december 1-jén kellett volna megkezdenie működését, de a képviselőcsoportok közötti összeütközés késleltetheti az indulást – számol be az Euronews.

Egyre kisebb az esély ugyanis, hogy az Európai Parlament a tervezett időpontban, november 27-én képes lesz-e jóváhagyni az új Európai Bizottságot, az EU végrehajtó szervének végleges névsorát.

Szerdán az Európai Néppárt (EPP), amely a legtöbb európai biztost adja, azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a spanyol Teresa Ribera kinevezését. Azt követelték, hogy Spanyolország baloldali miniszterelnök-helyettese hazájában bíróság előtt adjon magyarázatot arra, hogy kormánya miért nem tett megelőző intézkedéseket a

200 halálos áldozatot követelő spanyolországi árvizek okán.

Lemondásra szólították fel arra az esetre, ha hazájában felelősnek találják. Válaszul a szocialisták és a liberálisok kijelentették, hogy nem támogatják az olasz jelöltet,

Rafaele Fittót, Giorgia Meloni pártjának tagját, illetve a magyar jelöltet, Varhelyi Olivért.

Alkalmatlan vezetés?

A politikai patthelyzet miatt Ursula von der Leyen, az EU végrehajtó bizottságának elnöke közbelépésre kényszerült, és sürgette a pártok vezetőit, hogy még a parlament jövő heti plenáris ülése előtt jussanak megállapodásra.

Csakhogy a Pfizer-ügy pénteki tárgyalása, s a botrány újbóli feléledése nem erősíti az újraválasztott bizottsági elnök pozícióját. Ha a törvényhozók többsége nem hagyja jóvá az Európai Bizottság felállítását, von der Leyen új csapata

december 1-jén már semmiképpen nem, legfeljebb valamikor 2025-ben

kezdheti meg a munkáját – derül ki a Politico cikkéből.

A június óta lebénult, működésképtelen európai uniós szervekkel így az EU továbbra is tehetetlenül hánykolódik az Európát tovasodró gazdasági és politikai események sodrában. 

Kiemelt kép: Thierry Monasse/Getty Images