Valamivel több mint egy hónap múlva, december 16-án, a berlini parlament alsóházában tartják a bizalmi szavazást Olaf Scholz kormányáról. A kancellár minden bizonnyal nem kap majd többséget, így a kabinet a február 23-i dátumra tesz javaslatot a német államfőnek az előre hozott választások megtartásához.

„Ez így rendben van. Átalakítják a kormányt, és ez teljesen indokolt. A jelenlegi koalíciós kormány ugyanis nem működik” – mondta egy férfi.

Friedrich Merz, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség frakcióvezetője, aki elemzők szerint Németország következő kancellárja lehet, azt mondta, hogy ő korábbi választási időpontot is el tudott volna képzelni.

„Hadd emlékeztessek mindenkit arra, hogy nincs szövetségi költségvetésünk 2025-re. Ezzel a súlyos teherrel lépünk a 2025-ös évbe, és ezért teljesen nyitott, hogy mi fog történni” – nyilatkozta.

Az országban azután alakult ki koalíciós válság, hogy

Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és a Német Szabaddemokrata Pártot vezető Christian Lindner pénzügyminiszter között vita alakult ki a gazdaság- és költségvetési politika jövőbeni irányvonaláról.

Elképzeléseik annyira távol állnak egymástól, hogy a múlt héten a kancellár úgy döntött: meneszti Christian Lindnert a kabinetből.

„Megkértem az államfőt, hogy mentse fel a pénzügyminisztert. Kénytelen voltam ezt megtenni, hogy elkerüljük azt a kárt, amibe az országunk sodródik” – fogalmazott a múlt héten a pénzügyminiszter menesztésének bejelentésekor a német kancellár.

Mint mondta, biztosítani kell az ország stabilitását és a kormánynak a megfelelő cselekvési szabadságot ahhoz, hogy továbbra is meg tudja hozni az ország számára szükséges döntéseket.

Olaf Scholz olyat kért a pénzügyminisztertől, amit Christian Lindner nem akart teljesíteni.

„Ultimátumot intézett hozzám, azt követelte hogy helyezzem hatályon kívül az adósságféket. Ha ezt megteszem, megsérteném azt az esküt, amit hivatalba lépésemkor tettem” – mondta a volt pénzügyminiszter.

Németországban az alkotmány is magában foglalja az ország gazdasági stabilitását biztosító adósságféket. Ez megtiltja a szövetségi államnak, hogy éves szinten a bruttó hazai össztermék 0,35 százalékánál jobban eladósítsa magát. Christian Lindner pártja, a Szabaddemokrata Párt ragaszkodik az alkotmányos adósságplafon betartásához, amit a választók nagy része is támogat.

Olaf Scholz szerint viszont Christian Lindner előrébb helyezte pártjának érdekeit a kormányénál, ezért kellett menesztenie. A lépés azonban kormányválságot idézett elő, mert a Német Szabaddemokrata Párt miniszterei kiléptek a kabinetből, a kormányzó pártkoalíció pedig ezzel szétesett.

Megkezdődött a visszaszámlálás Németországban: 102 nap van hátra az előrehozott választásokig, a kampányhangulat pedig máris érzékelhető – mondta az M1 berlini tudósítója.

„Rövid, de heves kampányra számítanak a németek. Igaz, a CDU toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat, de többen arra emlékeztetnek, hogy 2021-ben is ez volt, amíg be nem következett a váratlan fordulat: méghozzá a párt akkori csúcsjelöltjének viselkedése miatt, aki a katasztrófa sújtotta területen, az árvíz területén a háttérben nevetgélt az államfő beszéde alatt, és ez fordította meg részben a népszerűségi listákat. Az is nagy kérdés, hogy ha nyer a CDU, kivel köt majd koalíciót, lesz-e valódi fordulat Németországban” – fogalmazott Noll Katalin.

A tudósító a német pártok hatalmi viszonyáról is beszélt.

A hatalmi viszonyok megváltozása már a szétesés pillanatbában megfigyelhető volt – mondta. Hozzátette: a Zöldek esetében Robert Habeck már bejelentette, hogy ő lenne a kancellár-jelölt. 5 fős a kampánycsapata, de ebben a jelenlegi külügyminiszter nem kapott szerepet.

„A Szociáldemokraták esetében kérdéses, ki lesz a csúcsjelölt, Olaf Scholz, vagy a nála sokkal népszerűbb Boris Pistorius. Utóbbi annyi mondott ezzel kapcsolatban, hogy a népszerűség nagyon gyorsan változhat. Illetve a CDU esetében Friedrich Merz, aki az elmúlt években a pártelnöki székig rendkívül rögös úton jutott el, annál rövidebbnek tűnik viszont most az útja a kancellári székig” – mondta el Noll Katalin.

Kiemelt kép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)