Aktuális

Robbanás történt egy miskolci lakóházban

Észak-koreai katonák a fronton – Kína a nevető harmadik az orosz–ukrán háborúban

| Szerző: Jezsó Ákos
Kína nevető harmadikként figyeli, hogy Észak-Korea az Oroszországgal megkötött védelmi szerződés alapján harcoló alakulatokat küld Ukrajnába, hiszen Kim Dzsongün ezzel helyettük segíti Putyin harcát, Peking pedig a csendes-óceáni térségre és Tajvanra tud koncentrálni – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Észak-Korea hadviselő féllé vált.

Annak ellenére, hogy a Koreai Néphadsereg és az azt kiegészítő tartalékos és egyéb fegyveres szervezetek alkotta militáns rendszer papíron a világ egyik leghatalmasabb haderejét képezi, hiszen békeidőben is egymillió katonát tud felmutatni, Észak-Korea valódi fegyveres ereje jóval gyengébb annál, mint amilyennek látszik. Az ázsiai állam ugyanis többnyire elavult fegyverzettel rendelkezik. Ráadásul az ütőképes alakulatai a fő ellenséggel, vagyis a Dél-Koreával szomszédos országhatár mentén vannak telepítve, s onnan azokat nem is akarja elmozdítani – mondta a hirado.hu kérdésére Kis-Benedek József. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint

Észak-Korea a Phenjan és Moszkva között június 19-én megkötött, de Kim Dzsongün által államfői rendeletként csak két napja ratifikált általános stratégiai partnerségről szóló szerződés értelmében 12-15 ezer katonát küldött az orosz–ukrán frontra.

Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára és Vlagyimir Putyin orosz elnök megbeszélést folytat Phenjanban 2024. június 19-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Gavriil Grigorov).

Mint azt a hirado.hu is megírta, az Oroszország és Észak-Korea közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés ratifikációs törvényét Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt szombaton írta alá, miután a paktumot az orosz parlament alsóháza október 24-én jóváhagyta. A dokumentum a két ország között 2000. február 9-én megkötött barátsági, jószomszédi és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani. Az új megállapodás határozatlan időre szól.

A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, akkor a másik fél köteles azonnal katonai és egyéb segítséget nyújtani, mégpedig minden rendelkezésre álló eszközzel.

Amerikai, nyugat-európai és ukrajnai közlések szerint jelenleg a kurszki régióban 12-15 ezer koreai katona állomásozhat. Kis-Benedek József elképzelhetőnek tartja, hogy a létszámukat még további ezredekkel is megnövelik.

Mozgásukat a dél-koreaiak is figyelik, akik kifejezetten ezért érkeztek Ukrajnába” – mondta a biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: azt még nem lehet tudni, hogy az észak-koreaiak milyen haditechnikai eszközöket hoztak magukkal. A legvalószínűbb, hogy az oroszoktól a helyszínen kapnak technikát.

Kis-Benedek József szerint már nem sokat kell arra várni, hogy a két szövetséges ország közösen megindítsa az első támadását, hiszen – mint fogalmazott – már minden készen áll. Mindez komoly segítséget jelenthet Putyin seregének, mert egy viszonylag kis területre, a kurszki régióra koncentráló, határozott csapásra is képes erő.

„Ráadásul politikai üzenete is van, mégpedig az, hogy az ázsiai ország belépett egy európai háborúba” – mondta.

A hirado.hu kérdésére, mely szerint mit adhat Putyin mindezért cserébe, Kis-Benedek József azt válaszolta: valószínűleg élelmiszert, valamint rakéta- és atomtechnológiát, de azt sem tartja kizártnak, hogy Moszkva a korszerűbb orosz fegyverek gyártását lehetővé tevő technológiát is átadja Phenjannak.

A biztonságpolitikai szakértő mindezt nagyon veszélyes folyamatnak nevezte, hiszen ezáltal az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongün valóban korszerű fegyverzethez juthat.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint Kína „nevető harmadikként” figyeli, hogy Észak-Korea az Oroszországgal megkötött védelmi szerződés alapján harcoló alakulatokat küld Ukrajnába, hiszen Kim Dzsongün ezzel helyettük segíti Putyin harcát, Peking pedig a csendes-óceáni térségre és Tajvanra tud koncentrálni. Dél-Korea az ellenségem ellensége a barátom alapján fog a háborús konfliktushoz viszonyulni. Mint fogalmazott:

„Fegyvert valószínűleg nem fog küldeni, hiszen azzal Ukrajna el van látva, de a pénzügyi támogatás elképzelhető.

Kis-Benedek József arra is felhívta a figyelmet, hogy a lengyelek ugyanakkor hevesen érdeklődnek a dél-koreai harcjárművek beszerzése iránt. Az üzletet szerinte a közeljövőben nyélbe is üthetik. Ismert: Lengyelország az egyik élharcosa Ukrajna haditechnikai támogatásának, a Donald Tusk vezette kabinet pedig több ízben is jelezte, hogy ezen a jövőben sem kíván változtatni.

Kiemelt kép: Az észak-koreai állami hírügynökség (KCNA) által közreadott képen katonák menetelnek a Koreai Néphadsereg megalakulásának 75. évfordulója alkalmából tartott katonai díszszemlén, a phenjani Kim Ir Szen téren 2023. február 8-án (Fotó: MTI/EPA/KCNA).

Ajánljuk még