Baleset

Gázolt a vonat Győrnél, késések várhatók

Bataclan: 130 áldozatot követelt az iszlamista terror Párizsban

| Szerző: Udvardy Zoltán
Kilenc esztendeje, 2015. november 13-án hajtották végre iszlamista fanatikusok Párizsban Európa második világháború utáni történetének egyik legvéresebb tömegmészárlását a Stade de France stadionnál majd a Bataclan színházban. A mai napig részben sokkolja a francia közvéleményt a 130 halottat és 413 sebesültet követelő, brutális terrortámadás, melynek tíz tetteséből ma már csak a 2022-ben életfogytiglani börtönre ítélt bíróság Salah Abdeslam él.

Átlagos péntek estének tűnt Párizsban 2015. november 13-a kései óráinak időszaka, a Stade de France-ban éppen barátságos mérkőzésen mérte össze tudását a francia és a német válogatott, a hétvége kezdetével megteltek az éttermek, a Voltaire bouleverd-on pedig az Eagles of Death Metal együttes lépett fel a zsúfolásig megtelt Bataclan színház és koncertteremben.

Mint a későbbi nyomozások kiderítették: a francia főváros elleni, percről percre eltervezett merénylet elkövetői több csoportot alkotva, egymást követő időpontokban kezdték meg akciójukat.

Az első támadás

Az első terrorcsoport 21 óra 20 perckor lépett akcióba a Stade de France közelében. A Franciaország–Németország mérkőzésen ott volt Francois Hollande köztársasági elnök és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter (2017 óta szövetségi elnök) is. A terrorista kommandó három főből állt:

két iraki, akik 2015. október 3-án érkeztek Európába az év folyamán hatalmas méreteket öltő migránshullám hátán,

Görögországon keresztül (Mohamad al-Sabaawi és Mohammad al-Mahmod), illetve franciaországi illetőségű segítőjük, Bilal Hadfi.

Rendőrök az iszalmista terrortámadások egyik helyszínén, a Le Petit Cambodge vendéglőnél Párizsban 2015. november 13-án (Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)

A három terrorista egymás után aktivizálta robbanóövét. A náluk levő fegyverekkel sokkal nagyobb pusztítást végezhettek volna, a robbanásoknak így egy halálos áldozata és számos sebesültje volt. A terroristák övük működésbe hozása előtt megkíséreltek bejutni a stadionba, ám ez nem sikerült nekik.

Véres kronológia

21:20: A Stade de France-ban a francia–német barátságos mérkőzés közben egy robbanás történt a B bejáratnál. Két holttestet találtak a helyszínen, az egyikük öngyilkos merénylő volt, aki robbanómellényt viselt. Egy járókelő is megsérült a robbanásban.

21:25: A 10. kerületben (a Rue Bichat-n) közben egy második helyszínen Kalasnyikovokkal megöltek tizenöt embert, sokakat pedig megsebesítettek. Erre a helyszínre egy fekete Seat Leonnal érkeztek a támadók.

21:29: Lövések az Avenue de la République-on.

21:30: A második robbanás a Stade de France stadionnál.

21:32: A 19. kerületben is lövöldöztek a fekete Seatban érkező támadók. Nagyjából száz lőszerhüvelyt találtak a helyszínen.

21:36: A 11. kerületi Rue Charonne-nál újból egy fekete Seatot láttak. Az egyik étterem teraszán ülők közül 19-en meghaltak, 9-en életveszélyesen megsérültek. Itt is körülbelül száz lőszerhüvelyt találtak.

21:40: Egy fekete Volkswagen Polo érkezett a Bataclan koncertteremhez. Három támadó berontott a terembe, lőni kezdtek, és túszul ejtették a bent lévőket. A kommandósok végül megindították a támadásukat.

21:43: Robbantás a Voltaire boulevard  253. számnál.

21:49: Lövések és robbantások a Bataclan színházban.

21:53: A harmadik robbantás a Stade de France stadionnál.

22:00: Lövések a Beaumarchais boulevard-on.

21 óra 25 perckor kezdett ámokfutásba a főváros 10. és a 11. kerületének több utcájában a három terroristából álló második terrorcsoport. Több elem alapján is azonosíthatók tagjai, a 31 éves Brahim Abdeslam, a 25 éves Chakib Akrouh és a 28 éves Abdelhamid Abaaoud, a számos szíriai terrorcselekményről ismert dzsihadista. Abaaoud rendőri információk szerint a támadások fő szervezője lehetett, öt nappal később likvidálták egy rendőri akcióban Saint-Denis-ben. A támadók egy fekete színű, belga rendszámú Seat Leont vezetve

háromszor nyitottak tüzet a bárok és éttermek teraszain ülő emberekre, ezt kiabálva: „Allahu akbar!”

és „Ez Szíriáért van!”. Ez a támadássorozat az előbbinél jóval több áldozattal járt: harminckilencen haltak meg, 32 volt a súlyos sebesültek száma.

(Szíriát azért emlegették a muszlim szélsőségesek, mert Franciaország 2015-ben csatlakozott az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet elleni légicsapásokhoz. Francia gépek bombázták 2015 októberében az Iszlám Állam rakkai kiképzőközpontját, és napokkal a terrortámadás előtt mértek csapást az ISIS ellenőrzése alatt álló olaj- és gázvezetékekre.)

Rendőrök a párizsi Bataclan koncertterem közelében 2015. november 13-án (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

A Bataclan elleni támadás

Brahim Abdeslam ezt követően a Voltaire boulevard egyik kávézójában felrobbantotta övét, két embert súlyosan megsebesítve. Mivel csak övének hátsó töltete robbant fel, ő lett az egyetlen halálos áldozata akciójának. Két bűntársa eltűnt. A Seatot huszonnégy órával később találták meg Montreuilben, benne három Kalasnyikovval, öt teli és tizenegy üres tárral.

Az iszlamisták több mint 400 lövést adtak le 20 perc alatt.

Később még 116 Kalasnyikov-lövedéket találtak a Petit Cambodge és a Carillon teraszain.

A valószínűleg tudatosan egyre súlyosabb csapások csúcspontját jelentette, amikor 21 óra 40 perckor megérkezett a Bataclan színházhoz a harmadik terrorcsoport, akik egy fekete Volkswagen Polóval utaztak. A terroristák már az épület előtt tüzet nyitottak az ott állókra, majd berontottak és sorozatlövéseket adtak le a közönségre.

Mindeközben „Allahu akbar”-t ordítottak, „torkuk szakadtából” Shawn London, az Eagles Of Death Metal rockzenekar hangmérnöke szerint. Ezt a csoportot három francia állampolgárságú muszlim szélsőséges alkotta: a 23 éves Foued Mohamed-Aggad, a 29 éves Ismaël Omar Mostefaï és a 28 éves Samy Amimour. A három elkövető mintegy húsz percen keresztül, hidegvérrel gyilkolta le, egyenként a nézőket.

Sebesültet visznek a mentőautóhoz a Bataclan koncertterem közelében 2015. november 13-án, a Párizsban végrehajtott iszlámista terrorcselekmények éjszakáján (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)

Az Eagles of Death Metal együttes tagjait is meg akarták ölni. Az egyik terrorista azt kiabálta:

„Hol van az énekes? Hol vannak a jenkik?

Ők egy amerikai banda, és ti az amerikaiakkal együtt bombáztok, ezért velük együtt fogtok meglakolni.” Azt is kiabálták: „Ez mindazért a fájdalomért jár, amit Hollande (François Hollande köztársasági elnök – a szerk.) okozott a muszlimoknak szerte a világon!”. Ezután számos nézőt túszul ejtettek, s őket emberi pajzsként a terem ajtajai és ablakai elé állították. Az akcióban 90-en vesztették életüket, emellett többtucatnyi súlyos sebesültet is talált a közbelépő rendőrség.

Először egy rendőrparancsnok és egy dandártábornok érkezett a helyszínre 21 óra 50 perckor, alig tíz perccel a mészárlás kezdete után. Ahogy beléptek a színházba, ahol meglátták Samy Amimourt, kezében fegyverrel. Hat lövést adtak le rá. A terrorista a földre zuhant és felrobbantotta magát. 22 óra körül a felbukkantak a közelben tartózkodó katonák is, akik a 2015. januárban életbe lépett terrorellenes hadművelet, a Sentinel keretében tartózkodtak a fővárosban.

Csakhogy a katonák kifejezetten azt az utasítást kapták, hogy ne avatkozzanak be,

és ne adjanak át semmilyen felszerelést a rendőröknek, akik nem sokkal később erősítésként érkeztek a helyszínre. A két túlélő terrorista mintegy húsz tússzal a színház egy emeleti helyiségébe vonult vissza. Innen az emeletről lövéseket adtak le a rendőrökre. A különleges erők, a RAID először a színháztermet vonta ellenőrzése alá, majd sikertelen tárgyalások után

2015. november 14-én éjfél után 18 perccel megkezdődött az ellentámadás.

Szobáról szobára haladva foglalták vissza az épületet a rendőri erők, akiknek végül sikerült a két terroristát is lelőni, ezúttal túszáldozatok nélkül. A sebesültek evakuálása nem sokkal később vette kezdetét.

A francia díszőrség két tagja áll a párizsi Bataclan rendezvényközpont előtt felavatott emléktábla mellett a 130 halálos áldozatot követelõ párizsi terrormerényletek első évfordulóján Párizsban 2016. november 13-án (MTI/EPApool/Christophe Petit Tesson).

A hajsza

A terrortámadást követő helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kormány

rendkívüli állapotot rendelt el

az országban. Erre először került sor az 1958-as algíri puccskísérlet óta. Mivel a muszlim hátterű bűnözők szorosan kötődtek Belgiumhoz, a belga rendőrség 2015. november 21. és 26. között

ostrom alá vette a muszlim többségű és iszlám szélsőségesek lakta brüsszeli agglomerációt,

tartva a belga fővárost érő támadásoktól.

A támadó terrorista csoportok egyetlen túlélőjét, Salah Abdeslamot viszont nem ekkor, hanem csak 2016. március 18-án sikerült kézre keríteni a brüsszeli Molenbeek-Saint-Jean településen.

Találkozó a Keleti pályaudvarnál

A merénylet után pár éven belül eltelt esztendőkben világossá vált, hogy Abdeslam két bűntársát is Budapesten, az akkor éppen a Keleti pályaudvart tömegesen elborító migránsok tömegéből kiemelve vette fel kocsijára.

A három férfi az osztrák határon átkelve távozott Magyarországról.

A két terrorista, mint ez az utólag azonosított mobilhívásokból kiderül, Kiskőrösön rejtőzött el, ott várták meg, hogy Abdeslam Budapestre érkezzen.

Elfogadta az életfogytiglant

A tíz hónapig tartó per során a 132 halálos áldozatot és több száz sebesültet követelő (413-an sebesültek meg, közülük 99 volt a súlyos sérült; az egyik áldozat, Guillaume Valette poszttraumás stresszben szenvedett és 2017-ben öngyilkos lett) tömegmészárlást elkövető dzsihadista kommandó egyetlen túlélőjeként Abdeslam azt állította, hogy „emberségből” döntött úgy: nem hozza működésbe robbanómellényét.

Salah Abdeslam, a 2015 novemberében Párizsban elkövetett iszlamista tömegmészárláss marokkói származású, francia állampolgárságú fővádlottja (j5) és cinkosa, Sofiane Ayari (j2) perük elsõ tárgyalásán egy brüsszeli bíróságon 2018. február 5-én  (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Emanuel Dunand)

Csakhogy ez az eszköz, melyet a rendőri szervek később egy szemetesben megtaláltak, nem volt működőképes, ami a bíróság álláspontja szerint

komolyan megkérdőjelezte azokat a kijelentéseit, miszerint Abdeslam „lemondott” volna arról, hogy részt vegyen a tömeggyilkosságban.

Az ítélethozatalkor 32 éves, marokkói származású, Belgiumban született, francia állampolgárságú férfit tehát életfogytiglanra ítélte a francia bíróság 2022 júliusában. Salah Abdeslam nem fellebbezett az ítélet ellen.

Francois Hollande utasítására a francia titkosszolgálat segítségével 2016–2017 között az amerikai hadsereg célzott dróntámadásokkal egyesével megölte a támadás mind a hét kitervelőjét.

Kiemelt kép: A párizsi Bataclan rendezvényterem közelében gyászolók 2015. november 15-én, két nappal a francia fővárosban elkövetett merényletsorozat után. (MTI/EPA/Julien Warnand)

Ajánljuk még