Összeomlott a német „jelzőlámpa-koalíció”, miután Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy meneszti Christian Lindner pénzügyminisztert a német gazdasági reformokkal és Ukrajna támogatásával kapcsolatos, elhúzódó nézeteltéréseik miatt. Lindner menesztésével megszűnt a liberális FDP eddig is csekély súlya is a hónapok óta billegő kormányban, a hárompárti koalíció ezzel tarthatatlanná vált. Robert Habeck gazdasági miniszter ugyanakkor a Zöldek nevében közölte, hogy pártja marad a kormányban, és segíteni kíván a politikai stabilitás biztosításában.
Scholz kancellár hivatala csütörtök reggel bejelentette, hogy
2025. január 15-re bizalmi szavazást hirdet a kormánnyal szemben a Bundestagban, az eredmény függvényében márciusban kerülhet sor az előrehozott választásokra. Ez azonban túl késő az ellenzéki konzervatívok szerint.
Az ellenzéki, konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetői, Friedrich Merz, illetve Markus Söder már januárban megtartanák az előre hozott választásokat.
„Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy Németországban több hónapig többség nélküli kormányunk legyen” – jelentette ki Merz csütörtökön, a CDU/CSU-frakciójának rendkívüli ülése után.
„Szerettem volna megkímélni önöket ettől a nehéz döntéstől, különösen olyan időkben, amikor a bizonytalanság egyre nő” – idézte Scholzot a német kancellári hivatal közleménye, burkoltan utalva a szerdai, amerikai választások eredményére. Donald Trump fölényes győzelmét ugyanis finoman szólva nem fogadták kitörő lelkesedéssel a német balliberális politikusok.
Németország függő helyzetben van az Egyesült Államoktól mind gazdasági, mind védelmi értelemben (a legtöbb amerikai katona és atomtöltet németországi támaszpontokon állomásozik Európában.) A harmadik negyedéves adatok alapján gyengélkedő német gazdaságot akár a padlóra is küldheti, ha a napokon belül felálló Trump-adminisztráció – választási ígéretének megfelelően – súlyos büntetővámokat vezet be a német exportárukkal, köztük a gépjárművekkel szemben.
A Német Gazdaságkutató Intézet (IWD) elemzése szerint egy újabb USA–EU kereskedelmi háború 180 milliárd euróba kerülhet kerülhet Németországnak a következő négy évben.
Scholz és Lindner vitája – és mi jön ezután?
Scholz csütörtök reggel elmondta: azt várta el Christian Lindnertől, hogy enyhítsen a szigorú fiskális politikán azért, hogy Berlin növelhesse az Ukrajnának szánt támogatást. A liberális pénzügyminiszter azonban határozottan elutasította ezt, mondván, azzal megszegné a hivatali esküjét. Christian Lindner azzal sem szerzett jó pontokat a berlini kancellárián, hogy bírálta Scholznak a német gazdaság gyengélkedésére, illetve az emberek mindennapi megélhetési problémáira adott válaszait is.
„Olaf Scholz régóta nem ismeri fel, hogy hazánkban új gazdasági berendezkedésre, reformokra van szükség. Sokáig elbagatellizálta honfitársaink gazdasággal kapcsolatos aggályait” – idézi Lindner korábbi nyilatkozatát a Focus Online.
Volker Wissing közlekedési miniszter (szintén FDP) csütörtök reggel jelentette be, hogy kilép a Szabaddemokrata Pártból, ugyanakkor továbbra is hivatalában kíván maradni.
Wissing hozzátette, hogy nem lép be más pártba, hanem párton kívüliként venne részt a kormányban.
A német szabaddemokraták országos támogatottsága jelenleg mindössze 2–4 százalékos, miközben 5 százalék szükséges a parlamentbe kerüléshez.
A Politico szerint egy előre hozott választás valószínűleg új kormányt eredményezne a CDU vezetésével, amely hónapok óta fölényesen vezeti a felméréseket. A CDU vezetői az elmúlt években élesen jobbra fordultak a migráció kérdésében – ezzel is igyekezvén kifogni a szelet az ország keleti részén különösen népszerű Alternatíva Németországért (AfD) vitorlájából –, ugyanakkor erőteljesebb katonai támogatást szorgalmaz Ukrajnának.
Kiemelt kép: Christian Lindner pénzügyminiszter (b), Olaf Scholz német kancellár (k) és Robert Habeck alkancellár sajtóértekezletet tart a német kormány ülése után a mesebergi kastélyban, 2023. augusztus 29-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)