Éppen azelőtt beszélgettünk Gyuriss Dániellel, hogy Donald Trump bejelentette győzelmét. Az elemző a republikánus jelölt pennsylvaniai győzelmének hírére reagálva közölte: Trump

„átütötte a Kék Falat”,

triumfálva a Blue Wallnak nevezett demokrata államok egyikében. Határozott nemmel válaszolt a kampányt nemrég személyesen az Egyesült Államokban is tanulmányozó politológus arra a kérdésünkre, hogy a levélszavazatok megváltoztathatják-e a választás végeredményét.

Melléfogtak az abortusz kérdésével?

Szerinte ez azért nem lehetséges, mert „alapvetően

megreformálták a szavazatszámlálás rendszerét, helyre téve a korábbi fiaskót,

az elhúzódó és számos visszaélésre okot adó számlálgatásokat: az az előzetesen leadott szavazatokat a választás napján bontják föl”. Az előzetes szavazatokat, melyek leadásának lehetősége újdonság volt, a többi vokssal egyszerre számolták meg, ezt az összesített adatot tükrözik a választási eredmények is.

Arra, hogy Floridában

elutasították az abortusztilalom eltörlését és a marihuána teljes legalizálását

célzó népszavazási kezdeményezéseket – amelyek az elnökválasztással egy időben zajlottak –, Gyuriss úgy reagált: hibás koncepció volt az abortusz kérdésében a nőket egy homogén csoportnak tekinteni. „A vallásos női szavazók, vagy azok, akiket életkoruk miatt már nem érint ez a kérdés, kevéssé érdekeltek, vagy az értékrendjük rendkívül különböző”. Az abortusz kérdése tehát inkább megosztotta, semhogy egyesítette volna a női szavazókat, és nem hozta el a várt áttörést – hangsúlyozta.

Erős háttérrel kezdhet Trump

Nem tűnik teljesen kizártnak a kongresszusi többség sem a republikánusok számára – fejtette ki kérdésünkre válaszolva a politológus –, több körzetben beszélhetünk úgynevezett „flip”, átforduló szavazatról, ahol eddig demokrata többség volt, de most a republikánusok viszik el az eredményt. Ebben a korai szakaszban legalább három példát már láttunk erre, tehát van esély további átfordulásokra is – jelentette ki, hozzáfűzve: így akár egy

nagyon szűk republikánus többség is kialakulhat a kongresszusban.

Az, hogy a szenátusban viszont a republikánusok 51 helyet már mindenképpen megszereztek, ott ez azt jelenti, hogy a republikánusok kerültek többségbe. Hogyha Trumpnak valóban sikerül elnyernie az elnöki pozíciót és a törvényhozás mindkét színterét uralja, akkor azokat az elképzeléseket, terveket, amiről a kampányában is beszélt, viszonylag nagyobb eséllyel fogja végrehajtani. S ez esetben nem kell „rendeleti úton” kormányoznia.

🚨BREAKING: Elon has officially changed the like icon to promote Donald during the elections! If you’re in support, like and retweet this to show your stance#Election2024 #FightForAmerica #ElectionDay #USElection2024 #USAElection2024 #ElonMusk2024 „47th President” #Trump pic.twitter.com/qicSJTtz9V

— 🦋Dr. Zainab🦋 (@_Zainab_Parveen) November 6, 2024

Nem reális a „polgárháború”

Nem, támasztotta alá a politológus azon elemzői véleményeket, melyek szerint polgárháborús állapotok kísérhetik Donald Trump győzelmét. Amerikai útján is azt tapasztalta, hogy „nincs az a 2020-as hangulat, mint amit a Covid-járvány okozta jelentős frusztráció, kétségbeesettség, illetve a különféle népcsoportok közötti ellentétek” mellett „a Black Lives Matter mozgalom és tagjai is jelentős káoszt okoztak az amerikai települések bizonyos régióiban”.

Ezek a témák most elő sem kerültek, még akkor sem, ha az amerikai politikai kommunikáció szélsőséges megnyilvánulásaiban megjelentek olyan vélemények, hogy „ez lesz az utolsó választás”. Ám ezek annyira szűk körben terjedtek, hogy nem kerültek bele a köztudatba, s

nem képezték a választások fő témakörét.

Ami a várható külpolitikai hangsúlyeltolódásokat érinti, Ukrajna kérdése – amely a számunkra Európában nyilvánvalóan kiemelt fontosságú – nem nagyon érdekli az amerikai választókat, szögezte le Gyuriss.

Kieshet Kijev a pixisből

Még 2022-ben, amikor „friss” volt az ukrajnai háború, valamilyen szinten foglalkoztatta az amerikai választókat, „ám a közvéleményt, ha nem is fordult el a kérdéstől, ez már jóval kevéssé foglalkoztatja.

Az ukrán háború nem szerepelt kiemelten

magában a kampányban sem” – mutatott rá.

Az izraeli kérdés viszont, „a közel-keleti konfliktus mindenképpen erősebb hangsúlyt kapott, tehát sokkal jobban érdekelte az amerikai politikát Izrael, mint Ukrajna”. Izrael Trump elnöksége esetén „mindenképpen támogatásra számíthat, s a béketeremtésre való törekvésre, bár ennek az esélyeit csak nagy kérdőjelekkel lehet leírni.”

Az ukrán kérdés esetében egyelőre nem tudjuk, hogy Trump milyen módon tudna hatni Putyinra. Nem nyilvánvaló, hogy továbbra is Kijev mellé áll-e Amerika abban a harcban, amit 2022 óta vív. Amennyiben nem, Ukrajna napjai gyakorlatilag meg vannak számlálva – jelentette ki Gyuriss.

A pénztárca döntött

A politológus szerint a demokraták által behozott genderkérdésben a választók jóval inkább be tudták fogadni Trump üzenetét, hiszen itt is a lakosság jelentős részének tradicionális értékrendje került fölénybe.

Gyuriss mindezen kérdéseknél

jóval erőteljesebb szegmensnek érezte a gazdasági helyzetet:

az Egyesült Államokban járva lépten-nyomon olyan szavazókkal találkoztak, akik panaszkodtak az erőteljes inflációra és drágulásra, mely az utóbbi négy év alatt jelentősen éreztette hatását és „a pénztárca döntött a legerősebben az amerikai választásokon”. Ugyanis minden amerikai érezte minden egyes pénzkiadásnál, hogy jóval drágább lett az élet.

A migrációs tényező

A migrációnak „nem a puszta ténye zavarta a közvéleményt, az átlagembert, hanem a

biztonsági percepciók változása”

– közölte Gyuriss. Tehát nem is annyira az illegális bevándorlók száma foglalkoztatta a voksolókat, hanem például az, hogy a Washingtonban a híres emlékműtől „pár száz méterre sátortábor található”.

És az extrém szegénység, amely probléma főleg Biden idején jelent meg,

illetve hogy az utcákon megoldhatatlan káosz uralkodott el, drogosok jelentek meg.

„Ezt érzékelték az amerikaiak, attól függetlenül, hogy a rendőrség próbál rendet tartani”, és az amerikaiak, akik „nagyon szabálykövető nép, a köztereken ilyen állapotokat voltak kénytelenek megtapasztalni”. Az illegális bevándorlók pedig az elmúlt négy évben jelentek meg, s ez a fajta változás „mindenkinek a fejében megjelent”, és szintén befolyásolhatta a választást is.

Kiemelt kép: Donald Trump republikánus elnökjelölt támogatói az amerikai elnökválasztás és kongresszusi választások utáni eredményvárón, ahol Trump bejelentette győzelmét a floridai West Palm Beachben 2024. november 6-án hajnalban. (Fotó: MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich)