– Az iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka fájdalmas, elképzelhetetlen következményekkel fenyeget a szombati izraeli csapással kapcsolatban. Mire gondolhatott Hosszein Szalami, a szervezet vezetője?
– Bármilyen izraeli támadást követően az iráni közönségnek az Forradalmi Gárda vezetője nem nagyon mondhat mást. Azonban ettől függetlenül a hétvégi izraeli támadás nagyon visszafogott volt, hiszen korábban még arról is szó volt, hogy esetleg az iráni nukleáris infrastruktúrát vagy az iráni olajinfrastruktúrát is támadhatja az izraeli hadsereg. A kormány azonban végül úgy döntött, hogy kizárólag katonai létesítményeket – rakétaüzemeket, illetve az nukleáris és az olajinfrastruktúrát védő föld-levegő légvédelmi rakétarendszereket támadja. Ezek mellett egy dróngyárat is megtámadott, illetve „szimbolikus” csapást mért Parchin városának egyik létesítményére, amelyet korábban nukleáris fegyverek kutatására és fejlesztésére használtak. Ezzel egyfelől lehetővé tette, hogy az iráni válasz deeszkalációs legyen (például ne válaszoljanak, vagy csupán szimbolikus választ adjanak), másfelől előkészítette a terepet ahhoz is, ha Irán az eszkaláció mellett döntene (például jelentős Izrael elleni légitámadásokkal válaszolna). Ez utóbbi esetben ugyanis könnyebb lehet már támadni az Iránt sokkal érzékenyebben érintő nukleáris vagy olajinfrastruktúrát. Tegyük azonban hozzá, hogy ilyen támadással, amely a rakétagyártó kapacitást és légvédelmet érte, az iraki–iráni háború óta nem szembesült Irán.
Tálas Péter dékán (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)– A híradások kiemelik az iráni rakétagyártást érintő támadásokat. Mennyi idő kell a perzsa államnak, hogy a sérült gyártókapacitások helyreálljanak?
– A források szerint Izrael tizenkét olyan keverő berendezést talált el, amelyeket nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták szilárd tüzelőanyagának előállítására használtak, s Irán rakétaarzenáljának nagy részét ilyen rakéták teszik ki. Ezek a keverők rendkívül kifinomult berendezések, amelyeket Irán nem tud egyedül előállítani, és Kínából kell beszereznie. A keverők újragyártása pedig a szakértők szerint legalább egy évig tart majd. Az a tény, hogy Irán nem tud új ballisztikus rakétákat gyártani, jelentősen korlátozza azt a képességét, hogy feltöltse az iráni proxik, vagyis a Hezbollah és a jemeni hutik ballisztikus-rakétakészleteit. A támadás négy S–300-as légvédelmi üteget is érintett (annak vagy az oroszok vagy az irániak által gyártott verzióját), amelyek Teheránt, valamint az iráni nukleáris és energetikai létesítményeket védték. Nagy hatótávolságú rakétaérzékelő radarokat is támadást ért, ami azt jelenti, hogy rövid hatótávolságúakkal a nem túl gyors rakétákat tudják érzékelni.
– Hogyan érinti a támadás Teherán stratégiai képességeit?
– Az izraeliek azt állítják, hogy Irán az említett stratégiai képességeit két-három évre is elveszíthette. Ez persze attól is függ, hogy az említett eszközök mennyire sérültek meg, cserélni kell-e őket vagy meg lehet őket javítani? De mindenképpen eltart egy ideig. Az oroszok például az ukrajnai háború miatt bizonyosan nem tudják gyorsan pótolni az S–300-asokat, és ahhoz is idő kell, hogy Irán saját modelljét legyártsa.
– Mit lehet tudni az iráni rakétakészletekről, hogyan befolyásolja bővítésüket a támadás?
– Az amerikai katonai hírszerzés szerint Iránnak 2022-ben több mint háromezer ballisztikus rakétája volt, s bár a már rendelkezésre álló rakétákat a támadás nem érintette, de a gyártást megbénította. Vagyis Iránnak véges kínálat áll csak rendelkezésére, és készleteit hosszú hónapokig, lehet évekig nem tudja növelni.
– Irán támadórakétákat és kamikaze drónokat ad el Oroszországnak. Ebből kiindulva milyen hatása lehet az izraeli csapásnak az ukrajnai háború kimenetelére nézve?
– A hírek szerint az iráni drónrendszert nem érintette az izraeli támadás (csupán egy dróngyártó üzemet), Iránban pedig több drónüzem is működik, hiszen külföldön számos ország sorakozott fel az iráni gyártású UAV vásárlására, Oroszországtól és Fehéroroszországtól Venezueláig és Bolíviáig. Irán védelmi exportja 2023-ban jelentősen növekedett, nagyrészt a drónok hatására. Vagyis nem kell, hogy érintse a támadás az exportra szánt drónokat. Ami a rakétákat illeti, Oroszországnak rövid hatótávolságú FATH 360-as taktikai ballisztikus rakétákat adott át Irán. Mivel ennek a rakétatípusnak is szilárd a hajtóanyaga, akár érinthetnék is a támadások említett következményei. Ezt azonban most még nehéz felmérni, mivel nem tudjuk például, hogy az iráni katonai vezetés hogyan dönt a kieső gyártókapacitás pótlásáról, s ebben hogyan lesznek érintettek Irán rövid hatótávolságú ballisztikus rakétái.
Kiemelt kép: Égő adótorony Teheránban, 2024. október 27-én. (Fotó: Morteza Nikoubazl/NurPhoto via Getty Images)