Gyász

Elhunyt Pauk György hegedűművész

Brüsszel saját titkosszolgálatot akar

| Szerző: Jezsó Ákos
Logikusnak tűnik, hogy az Európai Uniónak legyen egy olyan szervezete, amely átfogja a hírszerzés és elhárítás területét – mondta a hirado.hu kérdésére Kis-Benedek József azt követően, hogy nyilvános lett: Brüsszel saját hírszerző ügynökséget szervez. A titkosszolgálati és biztonságpolitikai szakértő azonban hozzátette: a tervezetet újabb központosító lépésként is lehet értelmezni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban megbízta Sauli Niinistö korábbi finn elnököt azzal, hogy vizsgálja felül a külső, hatalmi fenyegetésekkel szembeni közös, uniós stratégia vezérelveit. A skandináv politikus jelentését a Bloomberg ismertette. Eszerint „fokozatosan ki kell építenie az Európai Uniónak egy teljes körű hírszerző szervezetet.

Saját titkosszolgálatot, hogy jobban elháríthassa a külföldi szereplők által jelentett fenyegetéseket,

és erőteljesebben reagálhasson a határain belüli kémkedésre”.

A dokumentumot ismerők szerint további fontos szempont, hogy az uniós intézmények elleni kémkedést a nemzeti szakszolgálatokkal való átfedések és párhuzamosságok elkerülésével kívánnák megakadályozni.

A Bloomberg szerint Ursula von der Leyen kezdeményezése azt a célt szolgálja, hogy az unió fokozza védelmi és biztonsági felkészültségét, vagyis csökkentse

  • az orosz ügynökségek által az EU keleti tagállamaiban folytatott tevékenységet,
  • a közel-keleti konfliktusok lehetséges továbbgyűrűzésének esélyét,
  • a Kína felemelkedésével kapcsolatos aggodalmakat.

A Bloomberg információi szerint Niinistö javaslatában valószínűleg szerepel, hogy az unió már létező Hírszerző és Helyzetelemző Központjának megbízatását terjesszék ki a titkosszolgálati műveletekre, valamint az is, hogy ebbe a tevékenységi körbe be kellene vonni az EU diplomáciai küldöttségeit is. A jelentés  várhatóan azt is tanácsolja majd, hogy amennyiben az Európai Unió területén tartózkodó, harmadik országból származó diplomatákról kiderül, hogy szabotázs- vagy kémtevékenységet végeznek, akkor korlátozni kell a mozgásjogosultságukat. Arról azonban nincs szó a tervezetben, hogy ebben a diplomáciai szempontból nagyon kényes kérdésben kinek kell majd döntenie.

Kis-Benedek József alapvetően jónak tartja az elképzelést. A titkosszolgálati és biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett: az Európai Unió Külügyi Bizottságának alárendeltségében jelenleg is működik egy olyan szakszolgálat, amely napi kapcsolatban áll a tagállami szolgálatokkal.

Ennek a testületnek az a feladata, hogy feldolgozza a tagállami szolgálatoktól polgári és katonai vonalon érkező információkat.

Hangsúlyozta azt is, hogy az EU-s intézményeket sokszor érik a rosszindulatú behatolások. Véleménye szerint „logikusnak tűnik, hogy legyen egy olyan szervezete, amely átfogja a hírszerzés és elhárítás területét.” A hatékonyságot firtató kérdésére Kis-Benedek József azt válaszolta, hogy az a brüsszeli felhatalmazástól függ. Leszögezte azonban, hogy az elhárítást így vagy úgy, de tovább kell erősíteni.

A  szakértő ugyanakkor elismerte, hogy

a tervezetet akár az Európai Egyesült Államok irányába tett újabb, központosító lépésként is lehet értelmezni.

A közösség jelenlegi titkosszolgálati rendszerét a NATO-ban kialakított rendszer alapján hozták létre. Ugyanakkor az „uniós rendszer nem működik olyan jól, mint a NATO-é, javítani kell a hatásfokán.” Az unió érdekében tevékenykedő saját, brüsszeli szolgálat Kis-Benedek József szerint nem veszélyeztetné a nemzeti érdekeket védő tagállami szolgálatok érdekeit, hiszen ezek a testületek nem konkurálnak egymással. Jelenleg csak az elemzett információkat osztják meg, a forrásokat ugyanakkor megtartják maguknak – hangsúlyozta a szakértő.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)

Ajánljuk még