– Szombaton a hajnali órákban újabb kiterjedt katonai műveletet hajtott végre Izrael a Közel-Keleten, válaszcsapást intézett Iránnal szemben. Mik az izraeli támadás következményei? Mit lehet tudni katonai célpontokról, amiket megsemmisítettek?
– Talán kezdjük fordítva a választ. Ami a katonai célpontokat illeti, ezeket két kategóriára osztanám. Az egyik az iráni légvédelmi rendszer.
Teljesen egyértelmű, hogy Izraelnek a legfontosabb célja az volt, hogy megágyazzon a további légitámadásoknak.
Körülbelül fél évvel ezelőtt, egy iráni dróntámadás után, az izraeli válaszcsapás megsemmisített egy iráni SZ-300-as légvédelmi rendszert. Most pedig további négy ilyen semmisült meg, amivel gyakorlatilag az iráni légteret védtelenné tette. Fontos óvatossággal kezelni ezeket a híreket az eredményeket igazoló műholdas felvételek publikálásáig, de az tény, hogy meghalt a támadásban négy iráni katona, akik mind légvédelmisek voltak.
– Két kategóriára osztotta a célpontokat, melyik volt a másik?
– A drónüzemek és a ballisztikus rakéták Iránnak azok a képességei, amelyek lehetővé teszik, hogy Izraelt támadják. Megsemmisült a támadásban az új generációs ballisztikus rakéták motorjához a szilárd hajtóanyagot gyártó üzem is. Olyan technológiáról van szó, amely éppúgy ellenőrzés alatt áll, mint az atomprojekteknek a különböző összetevői, ezeket nem lehet a szabadpiacon beszerezni. Ha Iránnak sikerül is ezeket beszerezni, körülbelül két év, hogy pótolják ezeket a szilárd hajtóanyag előállításhoz szükséges keverőgépeket. Ez pedig azt jelenti, hogy most van egy ballisztikus rakétaarzenálja Iránnak, de nem lesz képes további szilárd hajtóanyagúakat gyártani a következő két évben.
Iránnak vannak régebbi technológiával készült folyékony üzemanyaggal készült ballisztikus rakétái, de azokat sokkal könnyebb észlelni, illetve további hátrányuk, hogy hosszú idő feltankolni folyékony üzemanyaggal. A szilárd hajtóanyagú rakéták előnye az is volt, hogy néhány perc alatt ki lehet hozni egy hangárból és el lehet indítani. Az értesülések szerint körülbelül háromezer közepes hatótávolságú ballisztikus rakétája van Iránnak, ha ezeket elhasználják, nem lesz több.
Izraelnek tehát az egyik célpontja az iráni légvédelem, a másik pedig Irán támadóképességének különböző komponensei.
Robert C. Castel (Fotó: Horváth Péter Gyula/Hirado.hu)– Az első iráni nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy Teherán igyekszik elbagatellizálni a csapás hatékonyságát. Milyen következtetéseket vonhatunk le ebből?
– Irán komoly dilemmában van több okból is. Ha igazak az említett értesülések, még ha csak részlegesen is, akkor
az iráni légtér jelentős része fedezetlenné, védtelenné vált.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden támadhatóvá válik, az atomfegyver projekt, az energiaipar. Ez jelentős veszély, másrészt pedig Irán nem engedheti meg, hogy gyengeséget mutasson, mert a Közel-Keleten lehetsz minden, csak gyenge nem.
– Több ország óva intette Teheránt a válaszcsapástól. Számíthatunk, arra, hogy visszavág? Ha igen, milyen módon történhet ez meg?
Mindenképpen lesz valamilyen válasz, de nem tartom valószínűnek, hogy hasonló az izraeli légitámadáshoz. Lehet esetleg egy terrortámadás Izraelben, vagy a világban egy zsidó célpont ellen.
– Közeleg az amerikai elnökválasztás, Izraelnek történelmi szövetségese az Egyesült Államok. Hogyan befolyásolhatja a választások eredménye a közel-keleti konfliktust?
– Úgy gondolom, hogy ha Kamala Harrist választják meg elnöknek, akkor Irán egy sokkal merészebb politikát folytat majd.
Donald Trump megválasztása egy óriási figyelmeztetés lesz Teherán számára, ismerve a volt elnök Iránnal kapcsolatos politikáját.
Izrael, ahogy Magyarország is, jobban örülne Trumpnak, ez elég egyértelmű. Úgy gondolom, hogy ha Irán készül is válaszcsapással, azzal megvárja az amerikai elnökválasztás időpontját. Azt gondolom, ha jön egy erélyes amerikai elnök, akkor az az egész világon le fogja hűteni a kedélyeket.