A házelnök kifejtette: Erdély egykori nagyasszonyai – akik erkölcsi tekintélyükkel és példamutatásukkal vívták ki ezt a címet – többnyire fejedelmek feleségei voltak, a budapesti születésű, árvaházban nevelkedett Wittner Mária azonban csak nyomort és kiszolgáltatottságot kapott a kommunizmus által rabul ejtett hazájától, mégis, 1956-ban szívét és lelkét adta hazája szabadságáért.
Kövér László kiemelte: az ’56-os magyar hősöket a szabadságvágy éltette és késztette kitartásra, akkor is, amikor 1956. november 4-én a Szovjetunió több harckocsival támadt Magyarországra, mint 1939-ben Hitler Lengyelországra.
„1956-ban a nagyhatalmi keleti politika ledöfte a magyar szabadságot, a nagyhatalmi nyugati politika hagyta elvérezni, a nagyvilág pedig szánakozva és tehetetlenül szemlélte a magyarság haláltusáját. Az 1956-ban történtek után a világon többé soha senkinek sincs semmiféle joga erkölcsi és politikai leckéket adni Magyarországnak a háborúról és a békéről!”
– mutatott rá a házelnök.
Kapcsolódó tartalom
Felidézte: a barikádokon harcoló és megsebesülő Wittner Máriát 1958-ban halálra ítélték, kétszáz napon át várta a siralomházban a halált, végül nincstelenként, és kitaszítottként, de túlélte a kommunizmust. Nem született szabadságharcosnak, szabadságharcossá a kommunisták tették. És nem készült politikusnak sem, a rendszerváltoztatás igazságtalanságai tették őt azzá – állapította meg Kövér László.
„A 2006-os parlamenti választások második fordulója előtt a könnyeivel küzdve mondta, hogy ha nem sikerül fordítanunk, a kommunisták fogják ünnepelni a forradalom 50. évfordulóját. Azután, amikor eljött az októberi kerek évforduló, és vágtázó lovasrendőrök rontottak tisztességben megőszült nyugdíjasokra, gumilövedékekkel vadásztak családokra, és vertek meg bestiálisan a megemlékezésen részt sem vevő járókelőket, meg kellett tudnunk, mit is jelent, amikor a kommunisták ünneplik 56-ot”
– idézte fel a házelnök.
Beszédében Kövér László az 1956-os magyar szabadságharccal szolidaritást vállaló, szervezkedni próbáló erdélyi mártírokról, meghurcoltakról is megemlékezett, akik szintén áldozatukkal bizonyították, milyen „nagy dolog a szabadság azoknak, akik azt nem örökségként kapták”.
„Ha küzdeni kellett a nemzetért, ha ki kellett állni ’56 igazságáért, akkor a törékeny, kedves és halkszavú Mária elsöprő erővel tudott harcolni.
Haláláig ott volt mindenhol, ahol tehetett valamit a nemzet összetartozásáért és a kommunizmus hazugsága ellen. A Gondviselés nagy ajándéka, hogy nemzedékünk találkozhatott vele, együtt dolgozhattunk és tanulhattunk tőle” – hangsúlyozta a megemlékezésen az Országgyűlés elnöke.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota előcsarnokában szombaton megnyitották az ’56-os szabadságharcosnak szentelt vándorkiállítást, a szervező Patrióták egyesület pedig itt mutatta be Wittner Mária előtt tisztelgő „A zászlót vinni kell” című, frissen kiadott emlékkötetet.
A két éve elhunyt ’56-os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője emlékét idéző utazó tárlat október 31-ig tekinthető meg Marosvásárhelyen.
Kiemelt kép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Készültem az útra – In memoriam Wittner Mária kiállítás megnyitóján a marosvásárhelyi Kultúrpalotában 2024. október 26-án. (Fotó: MTI/Kiss Gábor)