– Ismét „bemutatkozott” az EU: a transzatlanti együttműködés jövőjéről szóló berlini nemzetközi konferenciát nem rendezhették meg az eredeti helyszínen a konzervatív gondolkodás meghatározó magyar, német és amerikai szereplői. Mivel indokolták az újabb botrányos diszkriminációt?
– Eredetileg a berlini Hilton Hotelben zajlott volna a rendezvény, ám a szálló közölte, hogy politikai, illetve „propagandarendezvényt” nem tartanak – és egyszerűen kirakták a szervezőket.
– Bár volt már hasonló eset, de egy ilyen frekventált cég részéről, mint a berlini Hilton, ez példátlannak tűnik. Talán a résztvevők névsorába kötöttek bele?
– Ami történt, azért is meglepő, mert neves CDU-CSU-politikusok beszéltek ezen az eseményen, és semmilyen szélsőséges erők nem szólaltak fel, így nem feltételezhették azt, hogy ez egy „propaganda-esemény”. Ez egy nagyon komoly szakmai konferencia volt. A Hiltonnál nyilvánvalóan a „woke-ideológia” szellemében akadályozták a rendezvény megtartását. Érdekes módon a Mariott Hotelnek az eseménnyel nem volt problémája. Az is meglepő, hogy pont két évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök pont a Hiltonban, ugyanabban a teremben beszélt, ahol a mi rendezvényünket tartottuk volna. Nyilvánvalóan az ő esetében nem akarták ugyanezt a lépést megreszkírozni.
– A konnektivitás talán kulcsszava volt rendezvénynek, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is ezt emelte ki. Miért került most középpontba ez a fogalom?
– Valóban nagyon lényeges a konnektivitás, hiszen ez a kulcsa és alapja az európai stratégiai szuverenitásnak. Európa akkor tud nagy lenni, ha arra törekszik, hogy világszerte komolyan vett szereplő legyen és amennyiben világszerte fel tud nőni ahhoz a feladathoz, hogy egy önálló geostratégiai és geopolitikai aktor lehessen. Ebben a konnektivitás tud segíteni, nem a blokkosodás, s nem a világ „jó fiúk- rossz fiúk” szisztémában való megosztása. Helyette az a törekvés, mely igyekszik mindenkivel jó kapcsolatokat kiépíteni a gazdaságban, kereskedelemben, az infrastruktúrában – s épp így a külkapcsolatokban és a diplomáciában, a civil társadalomban vagy akár az akadémiai életben. Ez a konnektivitás lényege, és ez tudja megint Európát naggyá tenni – ahogy egyébként a magyar EU-elnökség mottója is szól.
– Hogy álltak ehhez a kérdéshez a megszólalók? Hiszen elég szép, színes palettát sikerült összehozni a Frankfurti Iszlám Kutatóközpont alapítójától a CSU Bundestag-képviselőjén át a Notre Dame Egyetem politológia professzoráig.
– Ha csak a megszólaló politikai szereplők vélekedését vesszük figyelembe, elég széles volt a vélemény-spektrum még a CDU-CSU-n belül is. Míg például Mechthilde Wittmann CSU-s képviselő egyértelműen kijelentette, hogy az adott geopolitikai helyzetben az Egyesült Államok mellett Európa nem egy alárendelt, hanem mellérendelt szereplő – azaz gyakorlatilag egy szinten vagyunk, addig Thomas Silberhorn, a CDU/CSU transzatlanti kapcsolatokért felelős szóvivője arról beszélt: nem látna jónak egy olyan politikát, amely egyenlő távolságot tartana Oroszországtól és az USA-tól is.
Germany: Berlin pays €1.5 million every single day to house migrants in just 12 buildings, nearly half a billion per year
Germany is currently struggling with a budget crisis and has increasingly taken on huge debt loads to finance its record-high migrant population. pic.twitter.com/bF3Ey5Vmbi
— Klaus Arminius (@Klaus_Arminius) December 8, 2023
– Nyilván hazánkra célzott. Mennyiben fogadhatók el ezek a fenntartások?
– Ez a felvetés alaptalan: Magyarország a NATO tagja és világnézeti, illetve politikai alapon közelebb áll az USA-hoz mint Oroszországhoz. Ám a kereskedelmi kapcsolatokban természetesen fontos, a konnektivitás jegyében, minden aktorral egyformán kapcsolatokat fenntartani. S mi mutatja ezt szebben, mint az a tény, hogy Magyarországon orosz energiával kínai akkumulátorokat építenek be német autókba? Ez a konnektivitás egyik sikere. Vagy például az, hogy a vakcina beszerzésnél 2021-ben Magyarország tudott ebből profitálni, hiszen így azonnal elérhető volt az orosz és a kínai vakcina. Így Magyarország nagyon gyorsan ki tudott jönni a Covid-válságból, nyitni tudott, és a gazdasági fellendülés sikeres útjára tudott lépni.
– Melyek voltak az eseményen érintett legfontosabb kérdések?
– A konferencia öt szekciót foglalt magába, és mindegyik szekcióban nagyon komoly szaktekintélyek bevonásával volt lehetőségünk megvitatni olyan fontos témákat, mint a konnektivitás, a migráció, a gazdasági és társadalompolitikai kérdések, vagy akár a geopolitikai helyzet. Neves amerikai, német és magyar kutatók, tudósok, politikusok, újságírók bevonásával közös alapot tudtunk teremteni arra a helyzetre készülve, hogy az USA-ban és Németországban is 2025-ben konzervatív kormányzat veheti át az ország vezetését, és már érdemes most gondolkodni a közös prioritásokról: a közös szakpolitikákról és akár a közös kapcsolódási pontokról, hogy ezek a konzervatív kormányok egymással együtt tudjanak működni.
– Mi lehet itt hazánk szerepe?
– Magyarország minta lehet a német és az amerikai konzervatívoknak, ugyanis sok olyan fontos kérdésben, mint a migráció, a gazdasági fellendülés, a társadalompolitikai kérdések, vagy a családpolitika, geopolitika, konnektivitás, hazánk sikeresen felmutatta, hogy van egy másik járható út – szemben a nemzetközi mainstream látszólag alternatíva nélküli javaslatával.
Kiemelt kép: A berlini fal Keleti Oldali Galéria (East Side Gallery) nevű szakasza a német fővárosban 2020. szeptember 30-án. Nehezen lebontható akadályok (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)