– A csütörtöki találkozó középpontjában elsősorban a migráció állt. Mik voltak a legfőbb témák? Milyen törésvonalak alakultak ki az országok között? Melyek a migrációt leginkább támogató és elutasító országok?

Kalas Vivien, az NKE kutatóintézetének főreferense

– A migrációs politikával kapcsolatos tárgyaláson a politikai vezetők a hangsúlyt az Európába igyekvő bevándorlók kívül tartására, valamint az Európai Unió területén jogosulatlanul tartózkodók helyzetének kezelésére helyezték. A várakozásokkal ellentétben ezekben a kérdésekben sikerült hamar egyezségre jutniuk a politikusoknak, és megállapodtak abban, hogy szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a kibocsátó, illetve a tranzitországokkal, továbbá növelni kell a visszaküldések hatékonyságát. A legnagyobb ellentétek az olasz-albán megállapodással kapcsolatban mutatkoztak meg, amely értelmében Olaszország Albánia területén helyezi el a menedékkérelmet benyújtó embereket, és ott dönt azoknak jóváhagyásáról vagy elutasításáról. Magyarország már a kezdetektől fogva amellett érvelt, hogy ezeket az eljárásokat az unió külső határain kívül kell lebonyolítani, és ebben most támogatókra talált, azonban továbbra is vannak olyan országok, amelyek ellenzik ezt, így például Franciaország, Spanyolország, Belgium, Németország, Írország.

– A miniszterelnök előzetesen azzal számolt, hogy gazdasági kérdések is szóba kerülnek. Orbán Viktor szerint a brüsszeli bürokraták adóemelést, a rezsicsökkentés eltörlését, a nyugdíjrendszer átalakítását, a 13. havi nyugdíj eltörlését követelik Magyarországtól. Sikerült kivédeni ezeket a támadásokat?

– A miniszterelnök által említett pontok a csúcstalálkozón érintőlegesen kerültek napirendre a 2024. évi európai szemeszter országspecifikus ajánlásai megvitatása formájában. Érdemi vitát ez alkalommal nem folytattak erről az ügyről, ám a Magyarországra vonatkozó ajánlások nyomán még további komoly nézeteltérések várhatóak Magyarország és az Európai Unió között.

– Összességében hogyan értékelné az uniós csúcsot?

– Az állam- és kormányfők a legtöbb napirendi pontban a korábbi csúcstalálkozókhoz hasonló következtetéseket fogadtak el. Változás a migrációs politika megítélésével kapcsolatban látszik kialakulni, eddig ugyanis a következtetésekben a bevándorlók szétosztására helyezték a hangsúlyt, most viszont, az egyes országokban fellépő problémákkal szembesülve, egy másik, a külső dimenziójára került a fókusz. A csúcstalálkozón megmutatkozott, hogy egyre több tagállam helyezkedik arra az álláspontra, amelyet Magyarország a kezdetektől fogva képvisel.

– Mi várható a jövő heti Macron-Orbán és a magyar-szerb-szlovák csúcstalálkozón?

– A migráció lesz majd minden bizonnyal mindkét csúcstalálkozó egyik központi témája, de ugyanígy szóba kerülhetnek majd gazdasági, versenyképességi kérdések is. A francia államfővel folytatott tárgyalásokon mindemellett várhatóan a magyar elnökségi prioritások – így például a Nyugat-Balkán európai integrációja –, az azokban való előrehaladás is téma lesz.

Kiemelt kép: Csoportkép az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozójának résztvevőiről Brüsszelben 2024. október 17-én. Az első sorban Orbán Viktor miniszterelnök (j6), Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (j7), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b3) és Emmanuel Macron francia elnök (j5). (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)