– Az izraeli étterembe és laktanyába becsapódó bombák arról tanúskodnak, hogy a Hezbollah már képes kijátszani a zsidó állam légvédelmi rendszerét. A Vaskupola nem képes felvenni a harcot az alacsonyan repülő drónokkal?
– Három nagyobb légvédelmi rendszere van Izraelnek, a Vaskupola igazából csak az alacsonyabb intenzitású rakétákat semlegesíti. Tehát pont ezeket a drónokat kellene semlegesítenie, de ezek időnként betalálnak, méghozzá elég súlyosan. Ennek sok oka lehet, a mostani esetet az izraeli hadsereg próbálja kivizsgálni. Elképzelhető, hogy a Hezbollah lopakodó technológiákat alkalmaz ehhez, továbbá az is elképzelhető, hogy alacsonyan szállnak, és ki tudják kerülni a radarokat. Izraelnek van még két légvédelmi rendszere: a Dávid parittyája a közepes hatótávolságú rakétákra van kitalálva, a harmadik, a Nyíl, ennek segítségével a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat próbálják semlegesíteni. Tehát a Vaskupola az, amiről lehet azt mondani, hogy „van rés a pajzson”.
Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet és az Eurázsia Központ vezető kutatója– Rendelkezik-e hasonló harcrendszerrel az izraeli haderő, mint amilyennel az ukrán fronton is találkozhattunk, ahol gépfegyverekkel lövik le ezeket a drónokat?
– Most úgy néz ki, hogy nincs, a Vaskupolában bíznak. Ez olyan ütegekből épül fel, amelyeknek az a feladata, hogy semlegesítsék ezeket a drónokat. Ugyanakkor az a gond, hogy sok esetben ezeket nem veszi észre a rendszer. Most ez a legnagyobb probléma, de ahogy mondtam, még az izraeli védelmi erők sem tudják, hol a hiba.
– Közben az Egyesült Államok bejelentette, hogy THAAD légvédelmi rendszert telepít Izraelbe. Mit lehet tudni ennek a védelmi rendszernek a képességeiről?
– Ezt a rendszert valószínűleg arra az esetre telepítették, ha a perzsa állam nagyobb volumenű ballisztikus rakétával visszatámadna egy izraeli válaszcsapásra. Ennek kivédésére való a THAAD, és ezért telepíthették Izraelbe száz amerikai katonával együtt.
– A Haaretz szerint Benjámin Netanjahu „örökké tartó háborúról” szóló kijelentése kezd valósággá válni. Ennek fényében hogyan befolyásolhatja a háború időtartamát a THAAD telepítése?
– Ez egyértelműen a háború kiterjedésére utal. Izrael mindenképpen válaszcsapást fog mérni Iránra. Most ez nem azt jelenti, hogy lebombázzák Teheránt, de valamilyen iráni érdekeltséget – akár atomreaktort, akár valamilyen katonai bázist, energetikai központot – mindenképpen támadni fognak. Elhúzódó konfliktus lesz, ha elindul ez az erőszakspirál.
– Ön szerint hogy nézne ki egy regionális háború Izrael és Irán között? Hasonló lenne ez is a korábbiakhoz, vagyis egy proxyháború lenne a szövetségeseken keresztül, vagy olyan is előfordulhat, hogy reguláris iráni csapatok megjelenjenek mondjuk a Golán-fennsíkon?
– Le kell szögezni és fontos kiemelni, hogy Irán folyamatosan hangoztatja, hogy a nyílt konfliktust el szeretné kerülni, és ez tényleg így is van. Például, amikor Iránra csapást mérnek, akkor nem azonnal reagálnak, sokszor hónapok telnek el. Inkább a retorikában erősek, sőt, pont ezt akarják mutatni, hogy képesek ilyen ellentámadásra, de azért ezek mindig rendre elkésnek. Most a konfliktus egyelőre úgy néz ki, hogy továbbra is megmarad a proxyháború szintjén a Hamász, a Hezbollah, valamint különböző iraki és szíriai csoportok révén. Korábban kiszivárogtak információk különböző biztonsági források révén, amelyek arról szóltak, hogy Irán összehangolja ezeket a proxykat, és együtt támadják Izraelt. Tehát ez sem kizárt, csak most a Hezbollah azért eléggé el van vágva a külvilágtól, Izrael nagyon sokat tesz annak érdekében, hogy megszakadjon a kommunikáció a Hezbollah és a többi vele szövetséges proxyszervezet között. Ha Irán bevonódik és megint elkezdi rakétákkal támadni Izraelt – miközben Teherán elég messze van, körülbelül 1500 kilométerre van Jeruzsálemtől – akkor nem lehet tudni, mi lesz ebből. Nyilván mindenki szeretné, ha ez a nyílt a konfliktus nem robbanna ki, de mégis eszkalálódhat a helyzet.
– Tehát, végső soron ez is egy politikai konfliktus lenne a proxyk bevonásával, valamint a soft power eszközök felhasználásával.
– Igen, ahogy ez megy 1979 óta. Az iszlám forradalom óta tulajdonképpen Irán azon az állásponton van, hogy Izraelnek nincs helye a Közel-Keleten. Elkezdett kiépíteni egy milíciahálózatot, gyengítve ezzel az izraeli érdekeltségeket a térségben. Teherán támogatja ezeket szervezeteket nagy pénzekkel, kiképzéssel, fegyverekkel. De ugyanez vonatkozik az ideológiai kérdésre is, ha megnézzük, a síita Hezbollah célja is Izrael elpusztítása.
– Ugyanakkor a Hamász szunnita szervezet.
– Hát, igen. A közös geopolitikai érdekek és az Izrael-ellenesség összekovácsolják az egymással ellenséges síitákat és a szunnitákat.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: A Vaskupola izraeli légvédelmi rendszer Dél-Libanonból kilőtt rakétákat semlegesít az észak-izraeli Felső-Galilea felett 2024. augusztus 4-én hajnalban (Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi)