– Voltak neuralgikus korszakai a magyar–szlovák kapcsolatoknak, most viszont Szlovákia szinte szövetségese hazánknak. Mit gondol erről?

– Mindig azzal kell foglalkozni, amiben egyetértünk, mert a közös érdek alapján indul el a jobb együttműködés, és akár barátság is kialakulhat politikusok között. Nézzük meg a magyar–szerb kapcsolatokat, ami a történelem során sosem volt olyan jó, mint napjainkban.

– Robert Fico kijelentette, hogy amíg ő a szlovák miniszterelnök, Ukrajna nem fog csatlakozni a NATO-hoz. Ezt hogy értékeli?

– Már két és fél éve dúl a háború Ukrajna és Oroszország között, ez a konfliktus teljesen megosztotta Európát és a világot. Elképesztő nemzetközi turbulenciát okozott biztonság- és gazdaságpolitikai szempontból, és ennek mi, normális, tisztességes, békére vágyó európai polgárok fizetjük meg az árát. Az Európai Unióban sajnos nagyon kevés tagállamnak a képviselője meri felvállalni és kimondani azt, amit a szlovák kormányfő.

Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője (Fotó: Mcc.hu)

– A NATO-főtitkár, Mark Rutte szerint Ukrajna csatlakozása közelebb van, mint valaha, a magyar külügyminiszter viszont Fico álláspontját méltatta a napokban.

– Legelőször – 2022 februárjában – Orbán Viktor miniszterelnök mondta, hogy mielőbbi béketárgyalásokra van szükség, és a háború azonnali befejezését szorgalmazta a magyar kormány. Fico – mint ahogy bármelyik NATO-tagállam vezetője – nyugodtan tehet ilyen kijelentéseket, hiszen abszolút konszenzus kell a bővítéshez, emlékezzünk csak Svédország esetére.

– Háborúban álló ország nem is csatlakozhatna a szövetséghez.

– Pontosan így van. A NATO védelmi szervezet, nem azért alakult a második világháború után, hogy provokálja a Szovjetuniót vagy Oroszországot, illetve bármelyik nukleáris nagyhatalmat.

– Miért veszik semmibe ezeket a normákat?

– Folyamatosan ezt látjuk az Európai Unióban is, hogy a kül- és a biztonságpolitikai kérdésekben mintha nem képviselhetnék a tagállamok a saját nemzeti érdekeiket. De ugyanez tetten érhető a pénzügyi kérdésekben, az adópolitikában is. Ez történik a NATO-ban is. Kulturális, ideológiai harc is zajlik, melynek tétje, hogy a nemzetállamok tudják-e képviselni a saját érdekeiket vagy kötelező beállniuk a sorba, valamelyik nagyhatalom mögé, amely majd megmondja, hogy mit kell tenni.

– És mi lesz Európával?

– Ha az európai nemzetállamok érdeke nem tud érvényesülni, akkor Európa érdeke sem tud érvényesülni. Az unió vezetése az elmúlt években nem tudta képviselni azt, amit az európai polgárok szeretnének. A Magyarországon és több európai nagyvárosban készült felmérések is mutatják, hogy az emberek békét akarnak. Nincs olyan uniós polgár, aki kilencszer vagy hatszor többet szeretne fizetni a cseppfolyós gázért, mint amit korábban fizetett. Mivel Oroszországtól több országnak nem engedik az olajat és a gázt megvásárolni, ezért az Egyesült Államok lett a legnagyobb exportőr, ez nem Európa érdeke, viszont az EU politikai vezetése ehhez adott támogatást, így az amerikai és a globális érdekeket szolgálja ki az európai polgárok kárára. Ha Kamala Harris, a Demokrata Párt elnökjelöltje győzne, akkor ez a politikai stílus folytatódna az unióban. De a NATO politikája sem lenne ennyire provokatív, amennyiben Donald Trump, a Republikánus Párt elnökjelöltje nyerné meg a választásokat november 5-én az Egyesült Államokban.

– Jó esély van erre?

– Ezt nagyon nehéz megmondani. A béke érdekében, a magyar–amerikai kapcsolatok javulásának és a közel-keleti kérdés megoldásának a reményében nyilván abban bízom, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok 47. elnöke 2025 januárjától. Ezt az amerikai választópolgárok fogják eldönteni, egyelőre nagyon szoros a verseny, nem tudhatjuk, hogy alulmérik-e Trumpot, hiszen 2016-ban Hillary Clinton minden közvélemény-kutatónál magabiztosan vezetett, mégis Trump aratott nagy győzelmet. Van hat-nyolc úgynevezett csatatérállam, ilyen például Pennsylvania, ahol személyesen háromszor is jártam a múlt hétvégén. Ide tartozik többek között Michigan, Észak-Karolina és Nevada is, a billegő államokban dőlhet el a választás, ha ezeket hozni tudja Trump, akkor ő lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

Robert Fico szlovák miniszterelnököt életveszélyes állapotban szállítják kórházba Besztercebányán, miután lőfegyveres támadás érte egy kihelyezett kormányülést követően  Nyitrabányán 2024. május 15-én (Fotó: MTI/TASR/Jan Kroslák)

– Trumpot és Ficót is majdnem meggyilkolták. Nem kockáztat újabb merényletet az Ukrajna NATO-csatlakozását ellenző szlovák kormányfő?

– Nagyon remélem, hogy nem lesz újabb merénylet Robert Fico ellen. Ugyanazt mondja most is, amit a kampányban, és ahogy Donald Trump visszatért a merénylet helyszínére, ugyanúgy Robert Fico is folytatja, kiáll a saját véleménye és a nemzeti érdeke mellett. Ő ezért kapott mandátumot, ezért választották meg.

– Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatali ideje viszont már lejárt, de a háború miatt nem tudnak Ukrajnában választásokat tartani.

– Nem nem tudnak, hanem nem akarnak. Ez is az Európai Unió szégyene, miközben a magyar nemzetiség nem gyakorolhatja Kárpátalján a jogait, Ukrajnával foglalkozik folyamatosan az EU és a NATO. Még az Egyesült Államokban is kioktatja akár a demokrata, akár a republikánus politikusokat egy olyan ukrán vezető, akinek már mandátuma sincs, hiszen nem volt választás. Folyamatosan számonkéri a Nyugatot, és folyton követelőzik az ukrán külpolitika. Reméljük, hogy változás lesz november 5-től az Egyesült Államokban, mert az tényleg kihat a világ összes országára.

Donald Trump volt amerikai elnök és republikánus párti elnökjelölt a Pennsylvania állambeli Butler városban tartott kampányrendezvényén 2024. október 5-én (Fotó: MTI/EPA/Will Oliver)

– Trump regnálása idején viszonylagos béke volt a világban, most viszont egymás után törnek ki a háborúk.

– Ezért nem mindegy, ki lesz a következő elnök. Ha Donald Trump győzne, teljesen más lenne az Egyesült Államok külpolitikája, így más lenne a világban a biztonság- és gazdaságpolitika is. Donald Trump még a beiktatása előtt leülne tárgyalni az ukrán és az orosz elnökkel. Biztos vagyok benne, hogy a Közel-Keleten is sikerülne normalizálnia helyzetet, hiszen ő volt az az elnök, aki kezdeményezte a történelmi jelentőségű Ábrahám-egyezményt, ami békét teremtett Izrael és a régió nagyhatalmai között.

– Hogy hat a közel-keleti konfliktus Európára?

– Ha a Közel-Keleten eszkalálódik a helyzet, annak hatása van Európára is. Több milliárd eurós kárt okozott az Európai Unió gazdaságának az, hogy a Vörös-tengeren a jemeni hútik nem engedik át a termékeket Ázsiából, de biztonságpolitikai szempontból és a migráció tekintetében sem mindegy, hogy a Közel-Keleten béke van vagy háború. Annyira globális a kereskedelem, a gazdaság és a biztonságpolitika is, hogy bárhol kitör egy ilyen horderejű konfliktus, annak Magyarország bármelyik kistérségében is érezhető a hatása.

Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)