Megrázó

Megérkeztek a képek a miskolci házrobbanásról

Megbukni látszik Macron gazdaságpolitikája: súlyos költségvetési intézkedések következnek Franciaországban

| Szerző: Udvardy Zoltán
Fekete csütörtök volt a legutóbbi a franciáknak, bár nem a tőzsdét érintette: a hosszú, anarchikus, gyakorlatilag kormányzás nélküli időszakot követően a hivatalba lépett Barnier-kormány bejelentette, hogy a 2025-ös költségvetésben 60 milliárd eurót próbál „megtalálni”, ami azt jelenti, hogy a kormány drasztikusan visszafogja a kiadásokat, és számos területen komoly adóemeléseket vet be.

A költségvetési kiigazítás 19,4 milliárd eurós adóemelést és 41,3 milliárd eurós kiadáscsökkentést tartalmaz – foglalta össze a brüsszeli Politico.

Államromboló Macronomics

Nem véletlen, hogy a „macronomica”, az Emmanuel Macron köztársasági elnök által 2017 óta követett államháztartási stratégia kudarcáról írt a Les Echos című francia gazdasági laptól a fent idézett, amerikai kézben levő brüsszeli lapig szinte a teljes európai gazdasági sajtó. Az ismert liberális recept mentén felvázolt macroni gazdaságpolitika úgy próbálta növelni a gazdasági dinamizmust és a francia export versenyképességét, hogy megpróbálta „leépíteni az államot.”

Ezt többek között 120 ezer közalkalmazott elbocsátásával és

a közkiadások mérséklésével szerette volna elérni

még 2017-ben az akkor hivatalba lépő, első ciklusát megkezdő köztársasági elnök. Ígéretei szerint Macron 50 milliárd eurót szánt volna beruházásokra, így a baloldali ideológiának megfelelő a zöldgazdaságba való átmenet céljaira, s más szektorokba az oktatáson és a mezőgazdaságon keresztül a közlekedésig.

Laurent Saint-Martin költségvetésért felelős miniszter (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)

Kisemmizett középosztály

Az elmúlt hét esztendő időnként utcai harcokig, tömeges lázadásig fajuló, a szociális problémákból (a középosztály lecsúszása) eredő anarchikus viszonyai s a Macron körül kirobbant magánéleti botrányok, különösen az elnök első ciklusában, nem igazolták vissza „macronomica” életszerűségét és megalapozottságát.

A Politico összeállítása is emlékeztet a

sárga mellényesek lázadására, amely 2018-ban robbant ki

Macron üzemanyagadók emelésére irányuló tervei elleni heves tiltakozásként, amely számos ár- és adóemelés után következett be – mindez főleg a lecsúszó középosztályt sújtotta.

Láthatósági mellényt viselő tiltakozókat tartóztatnak fel rendőrök az üzemanyagadó tervezett emelését ellenző tüntetésen a párizsi Champs-Élysées sugárúton 2018. november 24-én (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

A kapkodó, kusza intézkedéscsomagok (pl. az első ciklusban megkezdték az atomerőművek bezárását, majd a másodikban számos kis atomerőmű létrehozását tervezték) hullámvasútra ültették a francia gazdaságot. Macron az utóbbi időszakban jelentős adócsökkentéseket hajtott végre a vállalkozásoknál: a társasági adó kulcsát a nyereség 33 százalékáról 25 százalékra csökkentette, a társaságoknak a nyereségtől függetlenül fizetendő kötelező járulékokat csökkentették, és megszüntették a vagyonadót.

„Ezek az adócsökkentések, amelyeket nem kompenzáltak kiadáscsökkentéssel, elmélyítették az állam hiányát és növelték adósságát” – írta a francia számvevőszék idén közzétett jelentésében, amely szerint

Macron adócsökkentése 62 milliárd euróba került 2018 és 2023 között.

Rázós áramár

A végjátszma 2024 tavaszán kezdődött: „pénzügyi patthelyzet állt elő a 3100 milliárd eurós adóssággal, amely fenntarthatatlanná válik, amikor a nominális növekedés 2,8 százalék, s a kamatlábak 3 százalék alá csökkentek”írta lapunk áprilisban.

A kármentéssel próbálkozó Barnier-kabinet tervezett megszorításai közé tartozik többek között az áramfogyasztást terhelő adó emelése.

Láthatatlan növekedést ellensúlyoz a szabályozott tarifák mellett a háztartások árcsökkenése. A TF1 francia kereskedelmi televízió honlapja egy átlag adófizető példáját ismerteti, aki jelenleg 50 eurót fizet az áramért havonta, beleértve 3,69 euró adót.

Ez utóbbi összeg több mint a duplájára fog nőni 2025-től, így az áramért havi 55 eurót kell majd fizetni.

Ne végy új autót!

A kormány a „leggazdagabb” franciák adójának emelése mellett is döntést hozott: a havi 20 830 eurónak megfelelő, évi 250 ezer eurónál több jövedelmet bevalló egyedülálló személynek

minimum 20 százalékos adót kell befizetni az államkasszába.

Egy új autó vásárlása is többe fog kerülni: a büntetőadó, amelyet bizonyos szennyező járművek első regisztrációjakor kell kifizetni, körülbelül ezer euróra emelkedik. Egy autókereskedő szerint, aki az RMC csatornának nyilatkozott, ezzel a botrányos intézkedéssel éppen az átlag franciákba rúgnak bele  – akikkel egyébiránt most megfizettetik a „Macronomics” tetemes államháztartási költségeit.

Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: Thierry Monasse/Getty Images)

Ajánljuk még