– Naponta olvashatunk a hírekben a Hezbollah síita szervezetről. Mikor jött létre ez a Libanonban éppen nagy erőkkel harcoló szervezet, és milyen célból alakították meg?

– A Hezbollah egy libanoni síita, iszlamista politikai és katonai szervezet, amely jelentős szerepet játszik mind a Közel-Kelet dinamikájában, mind Libanon politikájában. A szervezet Izrael 1982-es inváziójára adott válaszként alakult Irán támogatásával, kezdetben még azzal a céllal, hogy Dél-Libanont megszabadítsa az izraeli megszállástól, s hogy biztosítsák a síita közösség védelmét az ország területén.

– Mennyiben rokonítható a szervezet és annak eszmeisége Iránnal, s mennyiben igaz, hogy a Hezbollah Teherán meghosszabbított karja?

– A szervezet ideológiája többek között az iszlám forradalmat és a síita vallási tanokat hirdeti, és hangsúlyozza a Nyugat elleni fellépést is. Izraelt és az Egyesült Államokat tekintik fő ellenségeiknek. Valóban gyakran hivatkoznak a Hezbollahra Irán meghosszabbított karjaként, hiszen a mai napig Irán a legfőbb politikai, katonai és anyagi támogatója ennek a szervezetnek. A Hezbollah külpolitikai stratégiájának egyik fontos eleme az Izraellel szembeni kiállás és a közel-keleti dominancia, szintén Irán támogatásával.

– Az izraeli védelmi erők, avagy az IDF feltett szándéka, hogy kifüstölje a Hezbollahot Dél-Libanonból. Mennyire tűnik reálisnak ez a célkitűzés?

– A Hezbollahnak jelentős befolyása van Libanonban, és ők rendelkeznek az egyik legnagyobb, több tízezres katonai erővel az országban. Az izraeli hadsereg, az IDF számára tehát nehéz feladat lesz Dél-Libanonban a Hezbollah katonáinak a semlegesítése: a terepviszonyok alapos ismeretével, illetve manőverező hadműveleteikkel komoly ellenfélnek bizonyulnak. Még akkor is, ha az IDF a világ egyik legerősebb hadserege.

Kovács Blanka, a Migrációkutató Intézet elemzője (Forrás: hirado.hu)

– Külföldről finanszírozott katonai erőként, amely katonai támadásokat, inváziókat hoz az országra, nem jelent terhet a Hezbollah a bejrúti kormányzatra, nem akarnak tőlük megszabadulni?

– Ez egy nagyon nehéz kérdés, hiszen a Hezbollah Libanonban az egyik legfontosabb politikai szereplő, s a társadalom egy részének komoly támogatást biztosít ez a csoport különböző segélyeken keresztül is. Ördögi kör tehát ez, a síita közösségen belül például a Hezbollah fontos belpolitikai szereplő, amely ráadásul szövetségben áll több libanoni párttal is. A Hezbollah libanoni jelenlétének megszüntetése egyelőre lehetetlen vállalkozásnak tűnik.

– Milyen célokat tűzött ki az IDF katonai missziója amellett, hogy a Hezbollah-erőket visszaszorítsák a Litáni folyó északi partjára? Ha pusztán ez a céljuk, miért volt szükség a libanoni főváros bombázására?

– Jelenleg Libanonban az izraeli erők egy korlátozott szárazföldi hadműveletet folytatnak. Többször bejelentették, hogy nem céljuk egész Libanon területének megszállása. Amellett, hogy el akarják érni a Hezbollah erőinek visszaszorítását az észak-izraeli határszakasz mentén, szintén elsődleges cél, hogy elvágják a fegyverszállítási útvonalakat Szíria irányából. Ha megvizsgáljuk a Hezbollah katonai erejét, s megvizsgáljuk azt a tavaly kitűzött célt, hogy a Hamász teljes katonai erejét és infrastruktúráját teljes egészében megsemmisítsék egy év alatt, láthatjuk, hogy nem lehet a teljes felszámolás Izrael célja. Ez a libanoni határvonal fegyverekkel jól ellátott terület, ahol a Hezbollah húsz esztendeje készül arra, hogy egy szárazföldi katonai műveletben csapjon össze az izraeliekkel. Izrael elsődleges céljai között szerepel még az iráni rakétatámadásra adott válasz is, illetve regionális befolyásának kiterjesztése a térségben, ezt jelzi a Bejrút elleni akció is.

Az izraeli hadsereg Merkava típusú harckocsijai az Izrael által megszállt szíriai Golán-fennsíkon 2020. július 28-án (Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi)

– Elképzelhető-e a libanoni konfliktus eszkalációja Irán háborúba lépésével?

– Fontos kérdés, hogy Izrael milyen választ fog adni az iráni rakétatámadásra. Irán kijelentette, hogy az Izrael elleni csapás válasz volt az Iszmail Haníje Hamász-vezér és Haszán Naszrallah, a Hezbollah vezetőjének megölésére. Bármilyen izraeli válaszcsapás komoly iráni ellenlépéseket válthat ki. Az iráni vezetők közben továbbra is azt kommunikálják, hogy nem akarnak eszkalációt. Félő – s ezt a globális piaci árak alakulása jelzi –, hogy Izrael megtámadhatja az iráni olaj-infrastruktúrát. Most több mint 3 százalékos az olajár-emelkedés, s alig egy hét alatt 80 dollár fölé kúszott a Brent olaj hordónkénti ára. Mindenki azt figyeli tehát, hogy elkerülhető-e a közel-keleti konfliktus szélesebb eszkalációja. Erre hívták fel a figyelmet Libanonban ENSZ-tisztségviselők is. Érdekes, hogy a CIA igazgatója egy konferencián arról beszélt, hogy a szervezet szerint sem Izrael, sem Irán nem szeretne totális háborút. Ugyanakkor megmaradt ennek a kockázata. A kérdés, hogy Izrael akár diplomáciai eszközökkel, akár hírszerzési eredményeivel el tudja-e érni, hogy a dél-libanoni események valamilyen tűzszüneti megállapodás felé mozduljanak el. Egyelőre Irán és Izrael közvetlen összecsapása még várat magára, miközben Libanon az a harctér, ahol ez a két szemben álló állam összecsap.

– Izrael szándéka, hogy az ország rakétatámadások sújtotta északi részére visszatelepíthesse az onnan evakuált lakosságot. Tel-Aviv emiatt semlegesítené a dél-libanoni Hezbollah-erőket.

– Mindkét szemben álló fél komoly eredményeket akar elérni ebben az összetűzésben, legyen szó Iránról, Izraelről vagy a támogatott síita szervezetekről, miközben egyik félnek sem érdeke a teljes eszkaláció. Ugyanakkor Izrael sem engedheti meg magának, hogy csupán tünetileg kezelje a kihívásokat és fenyegetéseket. Látható ugyanis, hogy a zsidó államot több irányból is érik támadások. Például október 7-én, amikor elérkeztünk a Hamász első évfordulójához, nem csak a Hezbollah támadta Izraelt, de a Hamász is rakétákat lőtt ki, sőt, a jemeni húszik is azt állították, hogy szintén rakétatámadásokat intéztek Izrael ellen. Mindemellett a Hezbollah Haifa városát is rakétázta október 7-én. Utóbbi támadás kapcsán azt vizsgálják jelenleg az izraeliek, hogy miképpen sikerült az izraeli légvédelmi rendszer áttörése.

Izraeli légicsapásban rommá vált épület a dél-libanoni Vardanijében 2024. október 9-én. A libanoni hatóságok szerint az Izrael és a libanoni Hezbollah Irán-barát milícia közötti konfliktus következtében több mint 1,2 millió libanoni lakos kényszerült lakóhelye elhagyására és közel 2000 ember veszítette életét, a legtöbbjük az elmúlt két hétben (Fotó: MTI/AP/Mohammad Zaatari)

– A konfliktus egyik legújabb fejleménye egy újabb Hezbollah-vezető likvidálása. Mi a jelentősége ennek az akciónak?

– Az IDF valóban bejelentette: Bejrútban likvidálták a Hezbollah logisztikai főhadiszállásának parancsnokát. Szuhail Husszein Husszeini nagyon fontos összekötő szerepet töltött be az Irán és a Hezbollah közötti fegyverszállításokban és a hadi felszerelések szállításában. Ő segítette ezeknek a harci eszközöknek a csempészését és szétosztását a Hezbollah különböző egységei között. Az ő likvidálása nagyon fontos üzenetet hordoz: egyrészt, hogy megtalálják a Hezbollah vezetőit, és képesek azok likvidálására. Másrészt nagyon komoly zavart kelt most a Hezbollah erőin belül, hogy miképpen valósítsák most meg ezeket a feladatokat.

– A Hamász és a Hezbollah mint terrorszervezet jelenik meg főleg a sajtóban, ám szerepük jóval strukturáltabb. A Hamászhoz hasonlóan a Hezbollahról is elmondható, hogy nem csupán egy harcoló fél egy konfliktusban?

– Valóban igaz, hogy a Hezbollah szerepe a Hamászhoz hasonlóan jóval sokrétűbb a helyi lakosság körében.

– Nézzük először a Hamászt, amelyet szinte kizárólag terrorszervezetként emlegetnek.

– A Hamásznak komoly népszerűsége van a gázai lakosság körében és Ciszjordániában is, sőt más közel-keleti országokban. A Hamász tevékenysége nagyon sok szociális feladatot is jelent, főleg a megszállt területek lakossága körében. A palesztin hatóságok által nem vagy csak részben biztosított segélyek szállításában, a szociális szolgáltatásokban, iskolák, szegénykonyhák működtetésében is szerepet vállalnak. Nagyon fontos, hogy bár terrorszervezetként tartjuk nyilván a Hamászt is, nem lehet eltagadni a palesztin lakosság körében betöltött szociális szerepét.

– A Hezbollahot szinte kizárólag mint a rakétatámadások kivitelezőit ismerjük?

– A Hezbollah is sokkal strukturáltabb szervezet, hiszen van egy politikai és egy katonai szárnya is. Politikai tevékenysége mellett társadalmi szerepet is betölt: részt vesz a választásokon, képviselőkkel rendelkezik a libanoni parlamentben. Tehát egy nagyon strukturált, összeszedett és az elmúlt közel 30 évben igencsak megerősödött szervezetről beszélünk, amely a lakosság körében nem egy feltétlenül elutasított szereplő.

Kiemelt kép: A Hezbollah radikális libanoni síita szervezet harcosai palesztin zászlót lengetnek Bejrútban 2024. május 5-én (Fotó: MTI/EPA/Vael Hamzeh)