– Az elmúlt időszakban mintha feledésbe merült volna a Trump elleni brutális merénylet, és Harris színre lépésével mindenki arról beszelt, hogy az új jelölt új lendületet adott a demokraták kampányának. Trump visszatérése a merénylet helyszínére jelenthet-e felhajtóerőt a republikánus kampányba?

– Világos, hogy a demokratáknak az az érdeke, hogy az emberek minél előbb megfeledkezzenek a Donald Trump elleni mindkét merényletről. Egyrészt a tény, hogy a republikánusok vezetője két gyilkossági kísérletet is túlélt, a megállíthatatlanság mítoszával veszi körül Trumpot. Másrészt számos kérdés felmerül az elkövetők személye és a biztonsági szolgálatok teljesítménye körül. Két fanatikus, magányos őrült egy kampányon belül túl sok, így biztosan lesznek olyanok, akik többet sejtenek a támadások mögött. Harmadrészt, a demokraták retorikája és lényegében a teljes Harris-kampány a Trump elleni uszításra épül – ezzel egyszerűen nem hagyhatnak fel. Ám, ha egy picit is belegondolunk, akkor egyértelmű a közvetlen kapcsolat a liberális hergelés és a merényletek között (ezt láttuk Robert Fico esetében is, a szomszédos Szlovákiában). Érthető, hogy a demokraták nem szeretnék, ha szavazók mindezt végiggondolnák. Ugyanakkor a merényletek elfeledtetésében az amerikai baloldallal cinkos módon összejátszik a fősodratú liberális sajtó és a techóriások többsége is. A mainstream sajtó baloldali politikai aktivizmusa persze nem újdonság – de érdemes aláhúzni, hogy már a politikai erőszak terén is a demokraták szekerét tolják.

Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője és Shea Bradley-Farrell amerikai külpolitikai, nemzetbiztonsági szakértő, a Counterpoint Institute vezetője az Alapjogokért Központ Magyarországról: A szabadság utolsó európai fellegvára elnevezésű rendezvényén Budapesten 2023. február 21-én (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Trump és csapata viszont érthető módon abban érdekelt, hogy aláhúzza a merényletek jelentőségét. Tudatosítani próbálják az amerikai választókban, hogy a demokrata párti és washingtoni elit először megpróbálta anyagilag tönkretenni a republikánus jelöltet, majd töröltette volna a nevét a szavazólapokról, ezután mondvacsinált vádakkal börtönbe akarták záratni. Végül – miután a folyamatos uszítást követően – megpróbálták megölni Trumpot, a politikai és médiaelit igyekszik agyonhallgatni a merényleteket.

Trump azzal, hogy visszatért Butler városkába Pennsylvania államban – ahol az első gyilkossági kísérlet történt – egyszerre jelzi azt, hogy őt nem lehet megfélemlíteni vagy megtörni, illetve ismét napirendre tűzi a merényletek tényét. A választások után lehet majd biztosat mondani arról, hogy mennyire sikerült a mozgósítás, de annyi bizonyos, hogy több tízezer amerikai polgár vett rész ezen a választási gyűlésen, és több millióan nézték élőben a tv-ben, illetve az internetes platformokon – főleg úgy, hogy az X (korábban Twitter) tulajdonosa, Elon Musk is felszólalt. Mindez alapján elmondhatjuk, hogy az amerikai választások történetének egyik kiemelkedő rendezvénye volt a Butlerben tartott esemény.

– Hollywood, a Wall Street és a Szilícium-völgy köztudottan inkább a demokratákkal szimpatizál. Mekkora jelentősége van ebben a környezetben a techmilliárdos Elon Musk minden eddiginél nyíltabb és erősebb kiállásának Trump mellett?

– 2020-ban óriási jelentősége volt annak, hogy a nagy médiacégek, a techóriásokkal szorosan együttműködve cenzúrázták Joe Biden legnagyobb botrányait (például Hunter Biden laptopjának ügyét). Ilyen segítségre ma már nem számíthatnak a demokraták, hiszen Elon Musk megvette a Twittert, és ezzel megtörte a liberálisok monopóliumát a 21. századi médiumok világában. A most már X néven futó közösségi platform mára valóban szabad utat engedett a konzervatív véleményeknek, így garantálva, hogy a republikánus kampány legfontosabb üzenetei is eljussanak az amerikai választókhoz, ne csak a demokratáké.

Elon Musk népszerű üzletember. Az általa irányított Tesla és SpaceX az amerikai ipar zászlóshajói közé tartoznak, és ezért az amerikai emberek nagyra tartják ezeket, és tulajdonosukat. Musk liberális-libertárius szemléletmódjáról híres, azaz Donald Trumptól politikai értelemben balra áll. A tény, hogy mégis a republikánus jelöltet támogatja, jelentős üzenetet hordoz magában. Musk úgy gondolja, hogy a woke-ideológia, és az ezt zászlajára tűző Demokrata Párt az amerikai életmód végét jelentené, és a vesztébe sodorná az USA-t – amiről rendszeresen ír az X-fiókján. A világ leggazdagabb embere is Trumpban látja az egyetlen esélyt az Egyesült Államok megmentésére.

– Emlékezetes, hogy Muskot korábban az „igazi Vasemberként” ünnepelte a mainstream, liberális elit. Azonban miután elkötelezte magát a republikánusok mellett, egyre durvább támadásokat kapott. A mostani kiállása után várható, hogy ez utóbbi fokozódik? Lehet-e ennek bumeráng hatása, azaz a támadások végső soron erősítik majd Muskot és ezáltal Trumpot és a republikánusokat?

– A választásokig nincs idő arra, hogy komolyabb támadást intézzenek Musk legfontosabb érdekeltségei ellen. Ilyesmi a Tesla és a SpaceX esetében komolyan vissza is üthetne, jelentős károkat okozva az amerikai gazdaságra nézve. Más a helyzet az X és személyesen Elon Musk esetében. A közösségi platformot folyamatosan érik az – egyelőre kommunikációs – támadások. Hol liberális óriáscégek fenyegetik bojkottal, hol a politikusok intéznek ellene kirohanásokat. Legutóbb Hillary Clinton és az alelnökjelölt, Tim Walz beszélt arról, hogy a közösségi hálókat cenzúrázni kell. Mindkettőt elsősorban az X és a TikTok zavarja, hiszen a többi nagy platformon baloldali dominancia érvényesül.

Pavel Durov – a Telegram alapítója – idén nyáron történt letartóztatása Franciaországban üzenetértékű lehet Elon Musk számára. A baloldali elit Amerikában és Európában is úgy érzi, kicsúszik az irányítás a kezei közül, és ezért vagdalkozik. Ki tudja, hogy a világ leggazdagabb embere biztonságban lenne-e, ha maguknál tudják tartani a hatalmat?

– A Breitbart írta meg, hogy Kamala Harris demokrata alelnökjelölt fejenként 750 dolláros támogatásról tett bejelentést a hurrikán áldozatainak kampánykörútján, alig pár nappal azután, hogy a Fehér Ház további 8 milliárd dolláros támogatásról biztosította Ukrajnát, valamint emlékeztetnek: idáig 175 milliárd dollárnak megfelelő támogatást kapott Ukrajna. Mit árulhat ez el a Fehér Ház prioritásairól?

– Annyi bizonyos, hogy számos forrásból érkeznek olyan hírek, melyek szerint a Helene hurrikán által sújtott államok számos területén nem bizonyult elégségesnek a szövetségi katasztrófavédelem, a FEMA munkája. Ennek számos oka van, ám talán a legegyértelműbb a forráshiány, mint arról Alejandro Mayorkas a belbiztonsági miniszter tájékoztatott nem sokkal azután, hogy bekövetkezett a természeti katasztrófa. Ugyanakkor az is napvilágot látott, hogy a FEMA 640 millió dollárt költött az adófizetők pénzéből arra, hogy migránsoknak adjon szállást, igaz, a költségvetésének egy másik fejezetéből. Nehéz más következtetésre jutni, mint arra, hogy a Biden-kormányzat munkája során nem élvezett megfelelő prioritást a felkészülés a hurrikánszezonra. Az is tény, hogy ebben a helyzetben nem mutat jól a Kijevnek megígért újabb – ezúttal 8 milliárd dolláros – támogatás.

A fentiek tükrében a Kamala Harris által említett 750 dollár kimondottan kevésnek tűnhet a választópolgárok szemében – még akkor is, ha természetesen nem ez az egyetlen módja annak, ahogy a katasztrófavédelem segít a hurrikán áldozatainak. Ráadásul az összeg nem automatikusan jár minden érintettnek, hanem külön kell igényelni.

Korai még mérleget vonni azzal kapcsolatban, hogyan kezelte Joe Biden és Kamala Harris kormánya a Helene következményeit. Ám érdemes felidézni azt, hogy amikor a Bush-adminisztráció késve reagált a 2005-ös Katrina hurrikán pusztítására, a liberális sajtó irdatlan dührohamba lovalta magát. Ma viszont inkább falaznak a demokrata adminisztrációnak.

– Ha az amerikai elnökválasztásról szóló híradásokat követjük, könnyen tűnhet úgy, mintha két külön világ rajzolódna ki a szemünk előtt. A Financial Times szerint – ahogy fogalmaznak – Kamala Harris varázsa kezd kifizetődni a Wall Streeten, miközben a Fox News arról ír, hogy a michigani Detroitban is egyre többen támogatják Trumpot. Mit lehet leszűrni az egymásnak ellentmondó híradásokból? Mit mutatnak a közvélemény-kutatások?

– Kétségtelen tény, hogy ma a Demokrata Párt a nagyvárosi liberális elitet képviseli – így a pénzintézeteket is –, miközben a republikánusok egyre inkább az átlag amerikai, a dolgozó emberek pártja lett. Ez egy komoly átrendeződés az Egyesült Államok pártstruktúrájában, hiszen korábban inkább az volt a jellemző, hogy a republikánusok képviselték az iparosokat és vállalkozókat, a demokraták pedig a munkavállalókat. A változás azzal magyarázható, hogy a jobboldalon – Trump felemelkedésével – bekövetkezett egy jó értelemben vett populista fordulat. Ennek hatására az elit a Demokrata Párthoz menekült, ahol végbe ment egy elitista hatalomátvétel. Utóbbinak egyértelmű jele, hogy a demokraták semmilyen beleszólást nem engedtek saját szavazóiknak abba, hogy ki legyen Joe Biden utódja. Kamala Harris egyetlen voks nélkül lett a párt elnökjelöltje.

A közvélemény-kutatások abszolút kiegyenlített versenyt mutatnak. Jelen pillanatban megjósolhatatlan, ki nyeri a választást. A hét csatatér államban – Arizona, Észak-Karolina, Michigan, Nevada, Georgia, Pennsylvania és Michigan – hajszál sem választja el egymástól Trumpot és Harrist. Bár az október mindig tartogat fordulatokat, ne lepődjünk meg, ha november 5-ig egyik jelölt sem tud komoly vezetésre szert tenni.

– Mindeközben kibontakozóban van a következő amerikai belpolitikai válság: 45 ezer dokkmunkás sztrájkolt a keleti parton. A tiltakozást legkésőbb január 15-ig felfüggesztették, a választás pedig november 5-én lesz. Mit lehet elmondani nagy általánosságban a gazdasági természetű eseményeknek a választási időszakra gyakorolt hatásáról? Az esemény – amely gyakorlatilag az ellátóláncolatok összeomlásával fenyegetne – melyik jelöltnek kedvezhet?

– Egy hirtelen jött válság – az amerikai szaknyelv ezt „fekete hattyú jelenségnek” szokta nevezni – bármikor felkavarhatja az állóvizet, és szinte biztosan kedvezne valamelyik oldalnak. Hogy melyiknek, azon múlik, hogy mennyire hibáztatható a hivatalban lévő kormányzat – azaz mennyire kellett volna előre látnia és felkészülnie rá. A gazdasági természetű válságok inkább abba a kategóriába tartoznak, amelyre illik felkészülni. Az őszi szezonban lecsapó hurrikán is ilyen. Ezek a „fekete hattyúk” a kihívónak kedveznek. Ha azonban egy valóban megjósolhatatlan katasztrófa történik – pl. egy földrengés – akkor a „zászlóhoz húzó” hatás érvényesül, és a választók hajlamosak a már hivatalban lévő vezetőkben bízni.

– Alig egy hónappal a választások előtt milyen témák, momentumok lehetnek azok, amik akár eldönthetik a november 5-i választást?

– A teljes kampány legfontosabb két témája a migránsválság, illetve az abortusz kérdése. A Biden-kormányzat alatt az Egyesült Államokat elárasztotta az illegális bevándorlás, mely súlyos humanitárius válságot okozott a déli határ mentén. Jóval több mint tízmillió migráns érkezett az USA-ba, ami jelentősen hozzájárult a közbiztonság romlásához, az amúgy is válságos droghelyzet további kiéleződéséhez, de a tömeges érkezések még az inflációt is felgyorsították – elsősorban az élelmiszerek és a lakhatás terén. Mindez jelentős támadási felületet jelent Kamala Harris kampányának, hiszen Joe Biden az alelnökét bízta meg azzal, hogy tárja fel és kezelje a tömeges migráció mélységi okait. Szemmel láthatóan ez nem sikerült. Az abortusz a demokraták elsődleges témája. A Trump által kinevezett bírák szavazataival a legfelsőbb bíróság eltörölte a korábbi döntését, mellyel garantálta a művi vetéléshez való abszolút jogot a terhesség első trimeszterében. Ez jelentős siker volt az életpárti konzervatívok számára, ám a döntést a szavazók többsége elutasítja, így a demokraták azzal kampányolnak, hogy a következő ciklusban törvényileg rögzítenék az abortuszhoz való jogot.

A fentiek mellett még számos más kérdés befolyásolhatja a szavazókat – a gazdaság helyzete, a benzin ára, az egészségügy, illetve az oktatás minősége. Különösen az óvodás- vagy iskoláskorú gyermekeket nevelő szülők körében fontos téma az ultraprogresszív ideológia – a woke – terjedése az oktatási intézményekben. A Helene elleni védekezés is olyan mozzanat lehet, ami döntő jelentőséggel bírhat a szavazók számára számos igen fontos államban: Floridában, Georgiában és Észak-Karolinában. Előbbi hagyományosan szoros (de a republikánusoknak áll), utóbbi kettő pedig igazi csatatérállam.

– A közel-keleti válság felerősödése melyik félnek kedvezhet inkább?

– A közel-keleti válság felerősödése egy olyan katasztrófa lenne, amit vélhetőleg mindkét fél elkerülne. A külpolitikai kérdések rendszerint nem perdöntők az amerikai választópolgárok számára, amikor leadják a szavazatukat. Ugyanakkor tény, hogy a Demokrata Párt szavazói igencsak megosztottak. A baloldali választók egy jelentős része szélsőségesen palesztinpárti, többen közülük egyenesen antiszemiták. Eközben – legalábbis szavakban – Kamala Harris kiáll Izrael joga mellett, hogy megvédje magát. A Hamász és Hezbollah zászlóit lobogtató szélsőbaloldali egyetemi ifjúság természetesen nem fog Donald Trumpra szavazni, de elképzelhető, hogy pár államban pont ők fognak hiányozni Harrisnek, ha végül úgy döntenek, hogy nem mennek el.