– Derült égből villámcsapásként sújtottak le a Hamász állig felfegyverzett harcosai a civil lakosokra egy évvel ezelőtt, 2023. október 7-én a dél-izraeli Negev-sivatag Gázai-övezettel határos területein, rajtaütve számos kibuc civil lakóin és a Re’im zenei fesztivál résztevevőin. Mi lehetett az akció célja, s miért érte ez a terrortámadás ennyire felkészületlenül a biztonsági és a katonai erőket?
– A hadseregnek és a biztonsági szolgálatoknak fogalmuk sem volt arról, hogy támadás készül. Később sokan bírálták emiatt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, akit túlzottan lekötött Ciszjordánia, s nem gondolta volna, hogy a Hamász képes lehet egy ilyen akció végrehajtására. Tegyük hozzá, hogy a Hamász eredményesen eltitkolta ezt a támadást, mivel abban az időszakban kezdetleges eszközökkel kommunikáltak.
Exactly 3 months ago.
The moment that made it clear that October 7th is a day like no other.
A pickup truck full of Hamas terrorists entered the city of Sderot (pop.28k), 12 km from Gaza (7 miles) and fired at everyone and everything that came their way.
pic.twitter.com/6O3KjmTkLW— Elad Simchayoff (@Elad_Si) January 7, 2024
– Melyek voltak ezek az eszközök?
– Papírcetlire írt üzeneteket küldözgettek, melyeket motoros futárok vittek szét. Nem használtak elektronikus eszközöket. Sejteni lehet, hogy nagyon komoly iráni segítség is áll a háttérben, fegyver- és rakétaszállításokkal a már bejáratott csempészútvonalakon keresztül. Hosszú éveken keresztül gyűjtötték a fegyvereket.
– Nyilvánvalóan valamiféle nyomásgyakorlás volt a célja az akciónak. Megfogalmazták-e a támadók követeléseiket?
– A Hamász első hivatalos nyilatkozata az volt a támadást követően, hogy addig harcolnak, amíg nem lesz a palesztinoknak saját állama, s amíg folytatódnak a gázai atrocitások, illetve amíg meggyalázzák a muszlimok szent helyeit. Tehát indoklásuk szerint a palesztin nép védelmében követték el ezt a terrorakciót. Ezt követően Netanjahu azt mondta, hogy háborúban áll az ország, s ez az állapot a mai napig tart.
– Miért pont október 7-e volt a terrortámadás napja?
– Október 7-én éppen Smini áceret ünnepe volt. Nagyon sok támadást a múltban is valamilyen zsidó ünnepen követtek el, például a sabbat napján, azaz szombaton, amikor alacsonyabb a katonák bevethetősége.
– Mi lehetett az oka ennek a váratlan és kegyetlen mészárlásnak, túszejtésnek?
– A támadás motivációit illetően pedig általános vélemény, hogy mivel Szaúd-Arábia már kezdte normalizálni a kapcsolatait Izraellel, és nagyon sok arab ország is békésebb politikát folytatott a zsidó állammal, megkezdődött a kapcsolatok kiépítése, a palesztinok és a Hamász úgy érezték: az arab országok megfeledkeztek ügyükről, sőt, hogy az egész nemzetközi közvélemény is elfeledkezett róluk. Így ez a támadás egyfajta figyelemfelhívás is volt. Minél nagyobb veszteséget akartak okozni a zsidó államnak, és meg akarták mutatni: ők egy olyan csoport, amely képes egy ilyen támadásra. Ez a halálos ítéletük is volt egyébként.
– Miért?
– Bár nem semmisültek meg, olyan csapást szenvedett ez a terrorcsoportport, amiből a közeljövőben nem fog tudni felállni.
– Számoltak azzal, hogy ennyire erőteljes lesz az izraeli válasz?
– Valószínűleg nem voltak tisztában a következményekkel: azóta a Hamász legfontosabb vezetője, Iszmail Haníje például életét vesztette Iránban. Az ő szemszögükből nézve mindez valamiféle önfeláldozás is lehetett, cserébe azért, hogy a nemzetközi közösség melléjük álljon – csakhogy ez nem következett be. Ugyanis az akciót az egész világ terrortámadásnak minősítette, talán a szíriai Aszad-rezsimet, valamint Iránt kivéve, mindkettő kifejezetten gratulált.
– Viszont világszerte a palesztin zászlót lobogtatva tüntetnek a szélsőbaloldali szervezetek a gázai megtorlások ellen tiltakozva.
– Valóban, bár állami szinten a terrortámadást egységesen elítélte a világ szinte mindegyik országa, egyes radikális csoportok megerősödtek, például azok, amelyek az európai országokban élő bevándorlókra ráépüléve szerveződnek. Miközben megmozdulásaik rendszerint szimpátiatüntetésekként szerveződtek, ezek sok esetben Izrael elleni gyűlöletkeltő megmozdulássá változtak – tehát a nyugati értékekkel szemben tüntettek. Mivel voltak békésebb megmozdulások is, ezért nem mernék általánosítani, de tény, hogy sok tüntetés nagyon erőszakos volt, és antiszemita felhangokkal zajlott le. Sok országban be is tiltották ezeket a megmozdulásokat. Ezek egyértelműen a bevándorló társadalmak demonstrációi a befogadó kultúrával és a nyugati értékekkel szemben. Ők a saját sérelmeiket torolják meg a tüntetések során. Ám ez csak növeli a szakadékot a különböző csoportok között, ami hosszú távon túl sok jót nem eredményez.
I hope finally you understand that all of these violences are happening because of Islam. Islam is directly leading people toward violence. If you want to combat violence, you must address the issue the religion of peace(!), Islam. #Israel #إسرائيل
pic.twitter.com/k5GcqKYa1Vه— Ali Ebrahimzadeh (@AliEbrahimzade_) October 7, 2023
– Mennyiben állhatott Irán a terrortámadás mögött?
– Miközben a Hezbollahot Teherán évi több százmillió dollárral támogatja, nemcsak híresztelések, de bizonyítékok is vannak arra, hogy az Iszlám Dzsihád-csoportnak – amely a Hamász mellett szintén részt vett ebben a terrortámadásban – 500 tagját Iránban képezték ki, nem sokkal a támadás előtt. Irán tehát vastagon benne van ebben a támadásban, és felveszi a harcot a Nyugat, az USA és Izrael által dominált világrenddel szemben. Neki nem tetszik az a rend, ami kialakult a Közel-Keleten, és nyilván ezt akarja megváltoztatni. Ezért is törekszik Teherán a „síita félhold” létrehozására a térségben.
7th October massacre by Hamas terrorists!
Hamas shot their car, terrified dad grabs his little daughter and runs
He doesn’t know he’s fleeing right towards another terrorist truck
They kill him and leave the little girl standing next to her father’s bodypic.twitter.com/E1ssoDE0W3— Azat (@AzatAlsalim) February 6, 2024
– Mi ez a félhold?
– Iránnak saját területén kívül különböző közel-keleti országban vannak síiták lakta területen szerevezett milíciái (Libanon, Szíria, Irak, Kuvait, Bahrein és a palesztin területek – a szerk.), s ha ránézünk a térképre, ezek az országok félhold alakban helyezkednek el. Teherán rajtuk keresztül vívja meg a harcát. Ez jellemző az iráni rezsimre, amely 1988-ban véget ért iraki háború óta nem nagyon vesz részt közvetlenül háborúkban. Más csoportokat pénzel, akik majd megvívják a harcot.
– Az október 7-i rajtaütéssel komoly presztízsveszteséget szenvedett el a zsidó állam. Milyen belpolitikai következményekkel járhat ez?
– Ez valóban egy óriási csapás volt Izrael számára, az ezerkétszáz meggyilkolt személy kirívó az ország történelmében. Nyilván még el sem kezdődött a kormány és a felelősök elszámoltatása a történtek miatt, hiszen azóta zajlik a háború.
– Magas a palesztin civil áldozatok száma is, ami viszont elszigetelheti Izraelt, nem könnyítve meg a rendezést a háború után.
– Eddig negyvenezer palesztin halt meg, ami iszonyatos adat, s egy súlyos humanitárius válságra utal. Mindkét fél megszenvedte tehát ezt a konfliktust. S az elmúlt esztendő során nem történt előrelépés azt illetően, hogy ha majd egyszer befejeződik a háború, akkor ki fogja Gázát igazgatni. Az arab államok csak akkor vennének részt a folyamatban, ha megalakulna az önálló palesztin állam, ezt Szaúd-Arábia is kinyilvánította az elmúlt hetekben. Diplomáciai szinten sem történt előrelépés. Ez mindenképpen aggasztó Gáza hosszú távú jövőjére nézve. Így legfeljebb Izrael gyakorolhat majd valamiféle bábáskodást, katonai ellenőrzést a terület fölött, amit viszont nem fog mindenki elismerni.
Another badge of shame for U.S. universities
In a new Harvard CAPS/Harris Poll about Israel-Hamas, over half of 18-24-year-old Americans think Israel should cease to exist + be replaced by a Palestinian state
60% think Oct 7 terror attack was justifiedhttps://t.co/HRiIHgab5x pic.twitter.com/ZcaJMmFXfC— Trisha Posner (@trishaposner) December 17, 2023
– Éppen a történtek után egy esztendővel, a Hamász dél-libanoni állásainak megtámadásával, az izraeli hadsereg szárazföldi offenzívájának kezdetével a háború új szakaszba lépett. Van esély a konfliktus lezárására, miközben Irán támadása éppen az eszkalációt sejteti?
– A gázai háború mindenképpen elhúzódik. Azt még meglátjuk, hogy a Hezbollahnak érdekében áll-e belemenni egy ilyen elhúzódó háborúba, ám a libanoni fronton nem biztos, hogy szintén elhúzódik a fegyveres konfliktus. Miközben folytatódnak a Gázára mért csapások, Damaszkusz és Jemen bombázásával a szíriai, jemeni és iraki milíciákra mért légicsapásokkal több fronton nyílt meg a harc. Láthatjuk, hogy ezekben az országokban működnek az Irán által fenntartott milíciák, tehát nem véletlen, hogy ezeket a csoportokat szeretné Izrael elpusztítani vagy valamilyen módon alacsony szintre csökkenteni a katonai képességeiket.
– Éppúgy, mint Gázában?
– Gázában azért más a helyzet, mert ott a Hamász folyamatosan újratermeli a tagjait: meghal mondjuk négyezer fő, születik jóval több. Egy ilyen csoportot hosszú távon nehéz lesz gyorsan felszámolni. A nyugalmasabb időszakok után így mindig minden kezdődik újra elölről. Izrael azt szeretné elérni, hogy ne támadják közvetlen közelről a területét. Megpróbál tehát hosszabb távon is ellenőrzött területekben és demilitarizálásban gondolkodni. Az újabb izraeli törekvések tehát erre hajaznak, ezeket a célokat próbálják majd meg elérni.
Kiemelt kép: Palesztin férfiak ünnepelnek egy izraeli katonai járművön a Gázai övezet északi részén 2023. október 7-én (Fotó: MTI/EPA/Haitham Imad)