– Annak ellenére, hogy sem Iránnak, sem Izraelnek nem érdeke, hogy veszélybe sodorja a közel-keleti régió olajexportját, az egyre fokozódó izraeli–iráni konfliktusban mégis felmerült, hogy Tel-Aviv rakétáinak célpontjába az iráni olajfinomítók kerülhetnek, „jobb híján”.

– Izraelnek mindenképpen válaszolnia kell az iráni rakétatámadásokra, és feltételezem, hogy ez viszont további iráni választ is kiválthat, ha túlságosan erőteljesre sikerül. Amennyiben nem az iráni nukleáris létesítményeket érinti ez a támadás – amit nagyon nem szeretne Biden amerikai elnök, s egyébként mások sem – akkor az egyik kézenfekvő lehetőség az olajlétesítmények támadása.

– Az olajárak már a kölcsönös rakétatámadások után megugrottak, milyen következményekkel járna egy ilyen támadás?

– A kedd esti, iráni, hozzávetőlegesen 180, Izraelre kilőtt ballisztikus rakéta jelentősen megemelte a Brent kőolaj árát: 75 dollár fölé emelkedett, és még este is 73,56 dollárba került. Ezek az események mindig megemelik az olajárakat, miközben az áremelkedést az csökkentheti, ha a nemzetközi gazdasági élet bekalkulálja – mondván, hogy az olaj-infrastruktúra támadása nem fog akkora kárt okozni, hogy az hosszú távú és jelentős kapacitást érintő kiesést okozzon az olajtermelésben.

Tálas Péter dékán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi Intézetének és Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának Állam és diplomácia című konferenciáján az egyetem Ludovika Campusán 2015. június 3-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

– Látványos volt megfigyelni a repülési térképeken, hogy a nemzetközi légi járatok azonnal megkerülték az egész térséget Izraeltől Iránig. Mikor érhet el ez a konfliktus egy olyan szintet, amelyet hétköznapi életünkben is érzékelhetünk?

– A légi járatok elterelése természetes következménye annak, hogy ez egy háborús övezet, hiszen Budapestről Sanghajba is Ukrajna megkerülésével repülnek. Ez a konfliktus eszkalálódhat, ha megindul egy elhúzódó, kölcsönös adok-kapok – elég hozzá, hogy a jemeni húszik az Adeni-öbölben leállítsák a hajóforgalmat. Ám egyelőre mindenki – talán Izraelen kívül – abban érdekelt, hogy ne legyen eszkaláció. Ne felejtsük el, hogy az irániak bejelentették: nem akarnak további eszkalációt. Másrészt az Iránból kilőtt rakéták nem a leggyorsabbak közé tartoztak. Hasonlóképpen az áprilisi támadáshoz, most is elég hosszú ideig repültek ahhoz, hogy az izraeliek fel tudjanak készülni, és le tudják lőni ezeket az eszközöket. Ezen a területen is lehetséges lehet a minőségi és a mennyiségi továbblépés is, ha Irán fejlettebb (lényegesen nagyobb sebességű) rakétákat indít, és jóval több mint 180 darabot.

– Vajon az izraeli–iráni konfliktus kiéleződésére vagy inkább annak gyors lezárására számíthatunk?

– Az elemzők túlnyomó többsége valamilyen eszkalációra számít, mivel Izraelt nagyon nehéz visszafogni, s tulajdonképpen ez az Egyesült Államoknak sem sikerül. Mindemellett úgy tűnik, megfogadták azt a tanácsot, hogy ne az iráni nukleáris létesítményeket bombázzák. Ennek ugyanis sokkal súlyosabb hatása lenne.

BREAKING: Israel bombed a residential building in the area of Cola, Central Beirut, Lebanon

This area is NOT in the suburbs. Israel is targeted the heart of the capital of Lebanon. pic.twitter.com/t8CwACE8RW

— Sulaiman Ahmed (@ShaykhSulaiman) September 29, 2024

– Elszigetelheti-e mindeközben Izraelt konfliktusa az ENSZ-főtitkárral vagy a gázai polgári áldozatok miatti felháborodás?

– Izrael már a Hamász 2023. októberi támadását követően elég éles konfliktusba került az ENSZ-szel, ugyanis a zsidó állam szerint azok a segélyezők, akik Gázában tevékenykednek, együttműködnek a Hamásszal. Ez abból a szempontból igaz, hogy minden olyan segélyszervezet, amely egy diktatúrában vagy erősen centralizált rendszerben működik, kénytelen együttműködni valamilyen formában az ott hatalmat gyakorlókkal, különben be sem engedik a területre. Másrészt sokan vannak, akik túlzottnak tekintik az izraeli fellépést mind Gáza ügyében, mind Libanon déli felén, s miközben a biztonsági szervek és a titkosszolgálatok csodálattal nézik a felrobbanó walkie-talkie-kat és egyéb eszközöket, ezt sok szakértő háborús bűnnek, sőt van, aki terrorizmusnak tekinti. Nem tartozom ez utóbbiak közé, szerintem állam nem követhet el terrorizmust, de tény, hogy az ENSZ többször kritizálta azt, hogyan viselkedik Izrael Gázában és Ciszjordániában a palesztinokkal. Sokan pedig elégedetlenek azzal az izraeli magatartással, ami nem minden tekintetben követheti a nemzetközi háborús szabályokat.

Kiemelt kép: Izraeli légicsapás Bejrút túlnyomórészt síiták lakta déli elővárosában, Dahijében 2024. október 4-én hajnalban (Fotó: MTI/AP/Huszein Malla)