– Zelenszkij kedden videóbeszédet tett közzé, amiben arról beszél: nagy kihívást jelentő helyzet alakult ki a fronton. Értelmezhető úgy ez a felhívás, hogy nagy a baj? Mit lehet tudni az aktuális fronthelyzetről?

– Az első és legfontosabb, arról, hogy a fronton mi történik, legalább két-három nap késéssel értesülünk, tehát ebből kiindulva nem nagyon tudunk mire támaszkodni, mert úgynevezett műveleti-biztonsági okokból mind az orosz, mind az ukrán források késve teszik közzé az eseményeket. Ami valószínűnek látszik az az, hogy a régóta ostromolt Vuhledar nevű város orosz kézre került, amelyet egyébként már nagyjából két hete bekerítettek az oroszok. Innentől kezdve az, hogy mikor történik meg a tényleges meghódítása, az már csak idő kérdése volt, és valószínűleg erre utalt Zelenszkij elnök. Azt sem szabad viszont elfelejteni, hogy egy háborúban álló ország államfőjéről beszélünk, amely ország túlélése vagy a sikereinek elérése attól függ, hogy nyugatról milyen típusú és mekkora támogatást kap. Nemsokára megrendezik Ramsteinben a következő ilyen felajánlási konferenciát, ahol a nyugati államok katonai, illetve egyéb segítséget szerveznek Ukrajnának, és ennek a konferenciának a helyzetét vagy hangulatát meghatározandó is fontos ez az üzenet, amely akár alappal, akár alap nélkül tűnik egyfajta vészkiáltásnak.

Somkuti Bálint, a Matthias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának kutatótanára  a Matthias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszten, Esztergomban 2024. augusztus 2-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

– Akkor gyakorlatilag, többek között erre is utalhatott az elnöknek az a kijelentése is, miszerint: „Még ősszel el kell érnünk mindent, ami elérhető ez idő alatt. Ehhez mindenkire szükség van Ukrajnában.”

– Ez egy nagyon érdekes kijelentés. Azért érdemes kiemelni, mert ezzel – hogy ez megint csak egy nyelvbotlás vagy szándékos kijelentés – arra utal, hogy akármilyen új kormányzat is kerül az őszi elnökválasztások után hatalomra Amerikában, az csökkenteni fogja az ukránoknak nyújtandó támogatást. Esetleg ezzel akarja arra sarkallni a túlnyomórészt európai országokat, hogy most segítsenek, és ne abban az időszakban. Vagy pedig olyan információkkal rendelkezik, amely erre utal.

– Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter döntése – aki elbocsátotta helyetteseit (Olekszandr Szerhijt, Jurij Dzsigirt és Ljudmila Darahant) – miképpen illeszkedik ebbe a helyzetbe, hogyan lehetne ezt kontextusba helyezni?

– Az ukrán belpolitikai eseményeket egy „feketedobozhoz” tudnám hasonlítani. Nyilván vannak szakértők, akik jobban átlátják, melyik kinevezett politikus kihez és melyik érdekcsoporthoz tartozott korábban – Amerika-párti vagy angol párti, esetleg európai kapcsolatokkal rendelkezett –, és ebből a szempontból értékelik őket. Egy biztonságpolitikai szakértő szemszögéből egy ilyen változás mindig azt jelenti, hogy valami nem működött jól, hogy ez a „jól működés” milyen céloknak felelt meg, az megint egy másik kérdés. Lehet, egy korrupciós kör működéséről vagy éppen létrehozásáról van szó, tehát ezeket mindig lehetetlen megmondani. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy ez az egész folyamat mindenképpen azt mutatja, milyen gyorsak ezek a változások. Nemrégiben volt egy jelentősebb ukrán kormányátalakítás, és amilyen gyorsan csökkenő időintervallumban történnek ezek a folyamatok, egy romló helyzetet mutatnak kívülről.

– Gyakorlatilag megállapítottuk, hogy a következő amerikai vezetésnek valamilyen formában valószínűleg vissza kell vennie a támogatásokból. Milyen ütemezést lehetne erre a helyzetre elképzelni, ha hozzátesszük azt a tényt, hogy ezzel párhuzamosan a júliusi, washingtoni NATO-csúcstalálkozón a háború egyfajta ötéves kiterjesztését – csúnya szóval „Trump-mentesítését” – akarták előirányozni?

– Igen, aztán abból sem lett semmi. Itt vannak olyan érdekkörök, amelyek komoly szándékokkal rendelkeznek, csak nem tudnak mellé – tegyük hozzá, hál’ istennek – képességeket rendelni. Tehát, itt sokan vannak, akik a háború kiszélesítését, eszkalációját szeretnék. Nagyon sok olyan mozgolódás van a háttérben, amelyek egy részének szerencsére nem kell túl nagy hitelt adni, vagy nem kell túl nagy hangsúlyt fektetni rá. Az látszik, hogy az Egyesült Államok az Ukrajnának nehezen megszavazott 61 milliárdos csomagját erre az évre gyakorlatilag befejezettnek tekintette. Hogy a jövő év elején mi lesz – különösen figyelembe véve az amerikai belpolitikai kérdéseket –, az valószínűsíthető, hogy csökkenő és ennél is alacsonyabb támogatást szavazhat meg Amerika Ukrajnának, de ez is változhat.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/24. gépesített dandár)