A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Berlini Globális Párbeszéd panelbeszélgetésén mindenekelőtt leszögezte, hogy hazánk a világ blokkokra osztásán alapuló előző világrend vesztesei között volt, s ezzel negyven évet veszített, Magyarországot ezért rendkívüli aggodalommal töltik el az utóbbi évek globális fejleményei.
„Ezért legfőbb célunk most hozzájárulni azon nemzetközi erőfeszítésekez, amelyek célja a világ ismételt blokkosodásának megelőzése” – hangsúlyozta. Kifejtette, hogy a magyar kormány ehelyett a konnektivitásban lenne érdekelt, és ennek kapcsán sérelmezte, hogy egyes nagyhatalmak még csak tárgyalni sem hajlandók egymással napjainkban.
A miniszter kiemelte, hogy a kis államok is a nagyhatalmak segítségére lehetnek abban, hogy képesek legyenek hidakat építeni egymás között. Kockázatnak nevezte az amerikai-orosz tárgyalásképtelenséget és az amerikai-kínai kereskedelmi háború lehetőségét.
Kitért az őszinteség fontosságára, és arról számolt be, hogy az európai uniós külügyi tanács ülései előtt gyakran biztosítják támogatásukról kollégái titokban, de ezt a hazai politikai helyzetük miatt nem tudják nyíltan felvállalni.
Ezt példaként hozva fel úgy vélekedett, hogy „a legnagyobb luxus a politikai stabilitás”, hiszen a magyar kormány is ennek köszönhetően „tudja azt tenni, amit mond, valamint azt mondani, amit tesz”.
„És ha ez így marad, akkor úgy gondolom, hogy segítségére lehetünk a nagyhatalmaknak is abban, hogy újraindítsák egymással a kommunikációt, és ennek alapján felépülhessen a konnektivitás időszaka” – összegzett.
Szijjártó Péter rendkívül sikeresnek minősítette az arra irányuló magyar stratégiát, hogy hazánk fontos találkozási pontjává váljon a keleti és a nyugati vállalatoknak.
Emlékeztetett, hogy Magyarország a világ azon három országa között van, ahol mára mind a három német prémium autómárka gyártási bázissal rendelkezik, s ezzel párhuzamosan a tíz legnagyobb keleti elektromosakkumulátor-gyártója közül öt is a letelepedés mellett döntött, méghozzá elsősorban az erős német jelenlét miatt.
„Amit Magyarországon elértünk, az egy Berlin-Peking-Szöul kereskedelmi és gazdasági együttműködési zóna magyarországi központtal” – fogalmazott.
Szavai szerint ezért is érthetetlen, hogy német kollégája miként is gondolná az EU és Kína gazdaságának szétválasztását, az úgynevezett „kockázatmentesítést”, miközben a német cégek erősen támaszkodnak keleti beszállítóikra, és emiatt rendre ezek beruházásainak ösztönzésére buzdítják Magyarországot is.
A miniszter a magyar gazdasági sikereket is érintette, beszélt a teljes foglalkoztatottság eléréséről, egymillió új munkahely teremtéséről 2010 óta, Európa legalacsonyabb egykulcsos adóinak bevezetéséről, illetve arról, hogy 2014 óta minden egyes évben megdőlt a beruházási rekord Magyarországon.