Rendkívüli

Késsel támadt napközibe tartó gyermekekre egy férfi Zürichben, többeket megsebesített

Bejrút nem akar háborút, a szándékai ellentétesek a Hezbollahéval – Tárik Meszár a libanoni háborúról

| Szerző: Udvardy Zoltán
Izrael megtisztítaná a libanoni határzónát, hogy visszaköltöztethesse az ország északi részébe a polgári lakosságot. A másik cél pedig az, hogy a Hezbollahot visszaszorítsák a Litáni folyó északi oldalára – nyilatkozta a hirado.hu-nak Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

– Beszélgetésünk felvétele előtt nem sokkal az izraeli hadsereg szárazföldi erői átlépték a libanoni határt, és megindították a Hezbollah elleni támadásukat. Valóban korlátozott maradhat-e Izrael katonai művelete?

– Az izraeli vezetés elég világosan közölte, mik a beavatkozás céljai: az izraeli–libanoni határt szeretnék megtisztítani. Egy olyan demilitarizált zóna a cél, ahonnan teljes mértékben eltűnik a Hezbollah. Az elsődleges cél tehát a szervezet minden katonai infrastruktúrájának felszámolása a határ mentén.

– Miért ennyire fontos a 2006-ban Bejrút által is aláírt, harminc kilométeres semleges zónát kijelölő szerződés betartatása?

– Azért van erre szükség, hogy az Észak-Izraelből kitelepített, mintegy hatvanezer főnyi civil lakost vissza tudják költöztetni. Őket éppen azért kellett onnan evakuálni, mert a Hezbollah folyamatosan csapást mért erre a zónára. A másik cél pedig az, hogy a Hezbollahot visszaszorítsák a Litáni folyó északi oldalára. Így távolabb kerülnének az izraeli határtól, s nem tudnának olyan könnyen csapásokat végrehajtani. Mindehhez pedig arra van szükség, hogy a Hezbollah katonai infrastruktúráját teljes egészében felszámolják.

Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója (Fotó: hirado.hu)

– A százezres menekülthullám ellenére nem tudja mindenki elhagyni a területet.

– Ennek az offenzívának kizárólag a Hezbollah a célpontja, ám ettől függetlenül vannak civil áldozatok is, sajnos ez minden háborúban előfordul.


– Bejrút sem kezeli rokonszenvvel a Hezbollah jelenlétét. Hogy viszonyul a libanoni állam ehhez a konfliktushoz?

– Az ENSZ BT határozata, amely 2006-ban lezárta a második izraeli–libanoni háborút, felszólította a Hezbollahot, hogy vonuljon ki a határzónából, és ott szüntesse meg a fegyverkezést. A szervezet ezt a megállapodást megszegte, sőt, nem is igazán fogadta el. Csakhogy a libanoni kormány szándékai ellentétesek a Hezbollahéval: Bejrút nem akar háborút, nem érdeke ugyanis az ellenségeskedés, s a háború szintén ellentétes számos libanoni érdekcsoport akaratával.

– Akkor miért nem a libanoni kormány akarata érvényesül?

– A Hezbollahnak van egy erős hadserege, amivel Libanonban nem tudnak mit kezdeni, hiszen erősebb az ország haderejénél. Hosszabb távon viszont nyilván Libanonnak is az az érdeke, hogy ezt a milíciát leszerelje, mert különben soha nem lesz béke azon a területen.


– Van arra esély, hogy a Hamász erői iráni segítséggel hosszabb ideig tartani tudják ezt a kritikus határsávot, ami egy elhúzódó háborúhoz vezethet?

– Láthatjuk, hogy a katonai konfliktus a Hamásszal egy éve tart, s a Hezbollahnak elég erős hadereje van. Irán egy több országban működő milíciahálózatot alakított ki. Viszont Izrael lebombázta azokat az alagutakat vagy azok jó részét, amelyek a Hezbollah fegyverutánpótlását biztosították. Ám a Hezbollah régi taktikája, hogy ilyenkor visszahúzódik, bunkerharcra rendezkedik be – s így ebből is lehet akár egy elhúzódó konfliktus.

Kiemelt kép: Izraeli harckocsik egy észak-izraeli gyülekezési ponton 2024. október elsején, amikor az izraeli hadsereg folytatja a libanoni szélsőséges szervezetek elleni támadásokat. Az izraeli hadsereg hajnalban bejelentette, hogy korlátozott katonai műveleteket indított Libanonban, az izraeli határ mentén (Fotó: MTI/AP/Baz Ratner)

Ajánljuk még