Az ügy, amelyben Franciaország legnagyobb ellenzéki pártja érintett, 2015-ben az Európai Parlament elnökségének jelentésével kezdődött, és a francia párt parlamenti asszisztenseivel kötött szerződéssel kapcsolatos.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés által alkalmazott EP-asszisztensek közül többen soha nem jártak az Európai Parlamentben, s a vádirat szerint közvetlenül a pártnak dolgoztak Franciaországban, amit az európai szabályozás tilt.
A bíróságon a Nemzeti Front (FN, a Nemzeti Tömörülés korábbi neve) kilenc volt EP-képviselőjének kell felelnie, köztük Marine Le Pen volt pártelnöknek, jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetőnek és volt élettársának, Louis Aliot-nak, a párt alelnökének. Ezenkívül 12 volt parlamenti asszisztenst és a párt négy volt alkalmazottját is meggyanúsították a perben, amely november 27-ig tart.
A vádlottakat közpénzek hűtlen kezelésével, illetve ebben a bűncselekményben való bűnrészességgel vádolják, ami tíz év börtönbüntetéssel és egymillió eurós pénzbüntetéssel sújtható, valamint mellékbüntetésként a politikai választásoktól tízéves eltiltás is kiszabható, ami akár meg is akadályozhatja Marine Le Pen 2027-es elnöki ambícióit.
„Nincs ok arra, hogy eltiltsák őt a választásoktól, hiszen Francois Bayrou-t, akit ugyanezen bűncselekmények miatt vontak felelősségre, és aki szintén egy politikai párt (a centrista MoDem) elnöke, felmentették. Ami az egyik politikusra vonatkozik, annak a másikra is vonatkoznia kell” – mondta hétfőn Sébastien Chenu RN-es képviselő az RTL rádióban. Az ellenzéki politikus szerint Marine Le Pen a perben „számos új elemet” fog bemutatni.
Februárban a párizsi büntetőbíróság Emmanuel Macron francia államfő egyik legfőbb szövetségesét, a centrista Demokrata Mozgalmat (Modem) vezető Francois Bayrou-t felmentette, akinek tíz párttársával kellett felelnie pártjuk európai parlamenti fiktív asszisztensi állásainak ügyében. A vádlottak közül viszont nyolcat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.
Kapcsolódó tartalom
A bíróság azt vizsgálta, hogy a centrista pártnak az EP büdzséjéből 2005 és 2017 közötti időszakban fizetett európai parlamenti asszisztensei valójában milyen munkát végeztek a centrista pártnál, illetve az európai pénzeket a párt Párizsban dolgozó munkatársainak kifizetésére használták-e fel. A nem legálisan felhasznált európai parlamenti összeget 1,4 millió euróra becsülte a francia igazságszolgáltatás. Az ügyészség gyanúja szerint Bayrou pártelnök volt a centrista párt feltételezett illegális finanszírozásának a felelőse, ő azonban tagadta, hogy bármilyen rendszerszerű csalás történt volna az uniós pénzekkel, a bíróság álláspontja szerint pedig nem volt bizonyítható, hogy a pártelnök tudott az uniós pénzek törvénytelen felhasználásáról.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés esetében „valódi rendszert vezettek be, amelyen keresztül a Nemzeti Front működési költségeinek egy részét az Európai Parlamenttel fizettették ki, oly módon, hogy az uniós testület fedezte a párt egyre több alkalmazottjának béreit”.
Az ügyészség szerint ez a „rendszer” – amelyet az FN alapítója, Jean-Marie Le Pen, majd a pártvezetés megöröklése után a lánya, Marine Le Pen hagyott jóvá -, felgyorsult, amikor 2014-ben 23 FN-es képviselő került az Európai Parlamentbe, szemben a korábbi hárommal.
A 96 éves Jean-Marie Le Pennek egészségügyi okokból nem kell megjelennie a bíróságon.
A vádlottak többsége tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a parlamenti asszisztensek munkáját „összevonták”. Az RN a kezdetektől politikai eljárásnak minősíti a párt elleni támadásokat.
Franciaországban hasonló eljárás folyik egy harmadik parlamenti párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország ellen is.
Kiemelt kép: Marine Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párt vezéralakja (k) érkezik perének első tárgyalására a párizsi büntetőbíróságra 2024. szeptember 30-án. Le Pent és 24 párttársát azzal gyanúsítják, hogy 2005 és 2017 között 6,8 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemzeti pártcélokra használtak (Fotó: MTI/EPA/Julien Mattia)