A jogszabály kétpárti javaslatként került a képviselőház elé a Donald Trump republikánus párti jelölt ellen július 13-án elkövetett merényletkísérletet követően. A szavazáson minden jelenlévő, azaz 405 képviselő igennel voksolt.

Amennyiben a törvényt a szenátus is megszavazza, és Joe Biden aláírásával hatályba lép, akkor az kötelezővé tenné, hogy a Titkosszolgálat egységes személyi védelemről szóló eljárásrendet alkalmazzon az ország elnökére és alelnökére,

valamint a posztért elinduló hivatalos elnök- és alelnökjelöltekre.

Mike Lawler a törvényjavaslat republikánus beterjesztője a Kongresszus csütörtöki vitáján azzal érvelt, hogy függetlenül attól, hogy az állampolgárok a választáson kire szándékoznak szavazni, az amerikai emberek joga, hogy eldöntsék a választás kimenetelét, és erről nem egy merénylő által leadott lövés hivatott dönteni.

A demokrata Jerry Nadler azt mondta, hogy ugyan támogatja a törvényt, mert a titkosszolgálatnak képesnek kell lennie, hogy védelmet nyújtson az ország legmagasabb rangú választott tisztségviselőinek és a posztért induló jelölteknek, de hasztalannak nevezte a jogszabályt, ha nem csatolnak mellé a fegyverbirtoklási szabályok szigorításáról szóló törvényt is.

A védelem szintjének növeléséről azt követően indult vita, hogy július 13-án egy merénylő lövéseket adott le Donald Trumpra a Pennsylvania állambeli Butlerben tartott választási gyűlésen, a politikust megsebesítve, egy embert megölve. Az eset nyomán felmerült, hogy a védelmet ellátó szolgálat nem megfelelő módon biztosította a helyszínt.

Szeptemberben pedig újabb merénylő próbált Trump közelébe jutni egy floridai golfpályánál.

Kiemelt kép: A Trump Golfklub bejárata előtt őrködnek rendőrök a floridai West Palm Beachen, 2024. szeptember 16-án. Egy férfi merényletet próbált elkövetni Donald Trump volt amerikai elnök, republikánus párti elnökjelölt ellen a golfklubban, de a titkosszolgálat emberei ezt megakadályozták. (MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich)