A voksolás hagyományosan két napon át tart: pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután kettőig lehet szavazni. A választásra jogosultak száma mintegy nyolcmillió.
A nagy árvíz sújtotta települések polgármesterei néhány napja a választás elhalasztására kérték a kormányt, amely ezt elutasította. Petr Fiala miniszterelnök szerint erre már nincs törvényes lehetőség, ráadásul a halasztás megkérdőjelezhetné a voksolás legitimitását. Vít Rakusan belügyminiszter azt mondta, hogy mintegy 40 településen, ami több mint 200 választókörzetet jelent, vannak gondok a választás lebonyolításával, de az állam ehhez segítséget nyújt az önkormányzatoknak.
Kapcsolódó tartalom
Csehország 6250 településén összesen több mint 14 ezer választókörzet van.
Az önkormányzati választáson dől el, hogy ki fogja irányítani a következő négy évben a 13 csehországi régiót, amelyeknek meghatározó szerepük van például az egészségügyi ellátás vagy a közlekedési infrastruktúra karbantartása és fejlesztése terén.
A legutóbbi, 2020-as regionális önkormányzati választáson az Andrej Babis vezette, most ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom a 13 régióból tízben győzött, de végül három régióban tudta megszerezni az elöljárói tisztséget, illetve a többséget a regionális tanácsokban. Négy éve az ANO összesen 178 mandátumot szerzett a 675 lehetségesből.
Idén a mandátumokért 8269 jelölt versenyez. A mostani kormánykoalícióból legutóbb a Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a Kalózpárt egyaránt 99 mandátumot, a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 91, a kereszténydemokrata KDU-CSL 53, a TOP 09 párt pedig 19 mandátumot kapott.
A részleges szenátusi választáson a 81 tagú parlamenti felsőház egyharmada, 27 mandátum újul meg. Az eredménytől függetlenül a parlamenti felsőházban ezután is megmarad a kormánykoalíciós többség. A 27 mandátumért most 169 jelölt indul, helyenként átlagban hatan.
Míg a cseh alsóházba arányos, addig a felsőházba a többségi elv alapján választanak. A képviselői mandátum négy-, a szenátori hatéves.
Tekintettel az árvíz sújtotta települések bonyolult helyzetére, a kormány öt településen teljes egészében magára vállalta az önkormányzatok helyett a választás lebonyolítását, mintegy 30 településen pedig a szokásosnál nagyobb segítséget nyújt az önkormányzatoknak.
A szenátori mandátum megszerzéséhez az első körben a leadott szavazatok több mint felét kell megszereznie valamelyik jelöltnek, ha ez nem sikerül, akkor a legtöbb szavazatot szerzett két jelölt az egy hét múlva sorra kerülő második körben újra összeméri erejét. A második körben az egyszerű többség is elég a győzelemhez. Az első körben általában csak egy-két jelölt jár sikerrel.
A regionális önkormányzati és a szenátusi választás iránt az összes csehországi választás közül általában a legalacsonyabb az érdeklődés. A részvétel a múltban többnyire 30 és 40 százalék között mozgott.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Martin Divísek)