Percről percre

Még hat napig tarthat a kiemelt árvízi védekezés | Komáromnál tetőzött a Duna | Budapesten nyolcméteres a vízszint | A Lajtán elindult a lassú apadás – Kövesse az árvízi híreket a hirado.hu-n

A lengyel parlament alsóháza megszavazta az alkotmánybíróság átalakításáról szóló törvényt

A lengyel parlamenti alsóház (szejm) megszavazta pénteken az alkotmánybíróság átalakítását célzó törvény szenátusi módosításait, és ezáltal a maga részéről véglegesen is elfogadta a jogszabályt.

A törvény most az államfő elé kerül jóvágyásra.

A szejm első körben júliusban szavazta meg a jogszabályt, amelyet ugyanabban a hónapban a szenátus a saját módosítójavaslataival visszaküldött az alsóháznak.

Az egyik, pénteken a szejmben jóváhagyott szenátusi javaslat lehetővé tenné, hogy a szejm által megválasztott új alkotmánybírákat ezentúl ne az államfő eskesse fel, hanem közjegyző jelenlétében tegyenek esküt, amennyiben az államfői részvétellel történő beiktatásra a megválasztást követő 14 napon belül nem kerül sor.

A lengyel alkotmányra hivatkozó eddigi előírások szerint az alkotmánybíróság tagjai az államfő jelenlétében tesznek esküt.

Az új törvény értelmében a szejm az alkotmánybírákat háromötödös többséggel választaná meg. A jelenlegi előírások szerint a megválasztáshoz a szavazatok abszolút többsége szükséges a képviselők legalább 50 százalékos jelenléte mellett.

A bírójelöltek a megválasztásukat megelőző négy évben nem tölthetnének be képviselői, szenátusi vagy európai parlamenti képviselői mandátumot, valamint nem lehetnének párt- és kormánytagok.

Szymon Holownia, a szejm elnöke a pénteki szavazás után a törvény aláírására, „az alkotmánybíróság körüli válság közös megoldására” szólította fel Andrzej Duda elnököt. Megerősítette azt az álláspontját, hogy a taláros testületet először meg kell reformálni, és csak ezt követően lehetne új alkotmánybírákat választani azok helyébe, akiknek megbízatása a közeljövőben lejár.

Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, volt kormányfő viszont még júliusban azon reményét fejezte ki, hogy az elnök nem hagyja jóvá a törvényt, amely – mint mondta – a taláros testület „felszámolását” célozza.

A jogszabály egy, az alkotmánybíróság átalakítását célzó, az alaptörvény módosítását is tervező előíráscsomag része. Ennek keretében a szejm márciusban határozatot fogadott el, amelyben lemondásra szólították fel a jelenlegi taláros testület tagjait.

A lengyel alkotmánybírákat 9 évre választják meg. A 15 tagú taláros testületben a kormánykoalíció kétségbe vonja elsősorban azon három bírájának mandátumát, akit az előző, a PiS vezette kormány idején, 2015-ben választottak meg. Szabálytalannak minősítik Julia Przylebska alkotmánybírósági elnök megbízatását is.

Az alkotmánybíróság több, a jelenlegi parlamenti többség által megszavazott törvényt is alkotmánysértőnek talált. A kormánypolitikusok és egyes jogászok azonban nem tartják hatályosnak az alkotmánybírósági ítéleteket.

A PiS tavaly őszig tartó kormányzása idején kezdeményezett, az alkotmánybíróságot is érintő változtatások miatt az Európai Bizottság 2016 elején jogállamisági eljárást indított Lengyelországgal szemben, amelyet idén májusban – hivatkozva a tervezett reformra – megszüntetett.

A kiemelt kép illusztráció: A szejm 2023. december 12-én. (Fotó: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak)

Ajánljuk még