A konferencián Thomas Fazi olasz író, újságíró kutatását mutatták be, amely szerint az államadósság-válság, a menekültválság, a Brexit-szavazás, a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború mind az Európai Bizottság hatásköreinek bővüléséhez vezetett. A kutatás szerzője arra kereste a választ, hogy vajon a bizottság ezeket a válságokat ürügyként használta-e fel arra, hogy egy nemzetek feletti és centralizáltabb EU-t hozzon létre, vagy a válságok menti működése csupán egy „természetes” válasz volt a kihívásokra. Thomas Fazi előadásában elmondta:
a folyamat középpontjában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke áll, aki aktívan részt vett az EU kormányzásának átalakításában.
Mint mondta, a kutatása rávilágít arra, hogy a bizottság hatalomátvétele többnyire „alattomosan” történt, a „hatáskörbővülés” különböző formáin keresztül. „Hivatalos szerződésmódosításoknak demokratikus viták hiányában, a szuverenitás nemzetiről nemzetek feletti szintre való átemelésének lehetünk tanúi, ami a demokratikus ellenőrzés és az elszámoltathatóság rovására történik” – jelentette ki.
Szavai szerint ezt nevezik „lopakodó integrációnak”, „rejtett integrációnak” vagy Perry Anderson politikai filozófus szavaival „puccsnak”.
A szerző hozzátette, kutatása megvizsgálja továbbá az EU végrehajtó szerve, vagyis a bizottság és a tagállami kormányokat tömörítő Tanács közötti hatalmi dinamika eltolódását, valamint azt a paradoxont, hogy ezt a folyamatot gyakran maguk a tagállamok támogatták, szuverenitásuk rovására. A tendencia szerinte aggodalmakat vet fel a nemzeti szuverenitás és a demokratikus elszámoltathatóság eróziójával kapcsolatban is, amely ennek a folyamatnak a velejárója volt.
Frank Füredi, a központ vezetője beszédében elmondta: Brüsszelben jelenleg a legfontosabb dolog a fellépés az ellen a „vak föderalizmus” ellen, amely a határokat és a nemzeteket alapvetően negatívnak tekinti. Véleménye szerint ezen irányzat követői „szalámitaktikát” alkalmaznak, és „mindig egy kicsit többet vesznek el a nemzettől, hogy mindig egy kicsit többet adjanak a bizottságnak”. Füredi szerint a konzervatív jobboldalnak szorosan össze kell fognia, és együtt fel kell lépnie a tömeges migráció és a zöldmegállapodás ellen, „mert mindkettőnek komoly, romboló hatása lesz az európai polgárok életére”.
„Fel kell venni a harcot a bizottság politikájával és a föderalista mozgalommal szemben, amely bizonyos értelemben lebecsül és kordonnal zár el bárkit, aki nemzeti vagy szuverenista politikát folytat”
– hívta fel a figyelmet az MCC Brussels vezetője.
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságnak az Európai Néppárt (EPP) által jelölt eddigi elnöke ünnepel az újraválasztása után az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. július 18-án. (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)