A tárcavezető az albán kollégájával, Igli Hasanival közös sajtónyilatkozatában arról számolt be, hogy az Európai Unió soros elnöki tisztségét jelenleg hazánk tölti be, egy olyan időszakban, amikor a kontinens számos rendkívül súlyos kihívással néz szembe, amelyekre mindeddig nem sikerült hatékony válaszokat találni.
„Ezért most az EU rossz formában van, a versenyképessége folyamatosan csökken. A bajokra gyógyszer kell, és mi úgy látjuk, hogy az egyik legjobb gyógyszer ezekre a bajokra éppen az Európai Unió bővítése lenne a nyugat-balkáni térség irányába” – szögezte le.
„Az Európai Uniónak új lendületre, frissességre, új energiára volna szüksége, és úgy látjuk, hogy mindez a Nyugat-Balkánról érkezhet meg” – tette hozzá. „Ezért már nem túlzás azt mondani, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége lenne a nyugat-balkáni országokra, mint a nyugat-balkáni országoknak az uniós tagságra” – vélekedett.
Majd Magyarország nemzeti érdekének nevezte, hogy a szomszédságban, a Nyugat-Balkánon fejlődés, béke és stabilitás legyen, amihez a bővítés tökéletes eszközt jelentene.
Szavai szerint a magyar kormány ezért továbbra is az EU-bővítés szenvedélyes támogatója marad, s az elnökségi időszak legfontosabb célkitűzése is ehhez igazodik. Szijjártó Péter ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy a nyugat-balkáni országok átlagosan mára több mint tizennégy éve várakoznak a belépésre.
„Mi ezt a nyugat-balkáni országokkal és nemzetekkel szembeni tiszteletlenségnek tartjuk, és a bővítési folyamat felgyorsítása mellett érvelünk” – mondta.
„Mi egyértelműen úgy látjuk, hogy Albánia remekül teljesít a csatlakozási folyamatban, és ezért Albánia megérdemli a továbblépést. Ezért a magyar elnökség az idei esztendőben két kormányközi konferencia megrendezését tervezi Brüsszelben Albánia és az EU között, amelyeken az albán csatlakozási fejezetek közül az első három fejezetcsoport megnyitása a célunk” – fűzte hozzá.
„Semmi ok nincs a késlekedésre, minden további késlekedés ellentétes az Európai Unió érdekeivel, és minden további késlekedés aláássa a bővítési politika hitelét” – hangsúlyozta.
A miniszter végül érintette a kétoldalú kapcsolatok kérdését is, üdvözölve, hogy hatalmas sikereket ért el a két ország a gazdasági együttműködésben, mivel tavaly megdőlt a kereskedelmi forgalom rekordja, és a jelek szerint az Albániába irányuló magyar export is új csúcsot fog dönteni.
Aláhúzta, hogy három fontos ágazatban is a piacvezetők közé került három magyar vállalat Albániában.
A légiközlekedésben a Wizz Air nagyjából 70 százalékos részesedéssel egyértelműen az első helyen áll, az OTP csaknem 20 százalékos részesedéssel a harmadik az albán bankpiac szereplői között, a 4iG pedig a mobilszolgáltatások terén szintén piacvezető, és olyan nagyratörő tervvel rendelkezik, mint Egyiptom és Albánia összekötése tenger alatti optikai kábellel – sorolta.
„Mindez azt mutatja tehát, hogy Magyarország és Albánia együttműködése egy sikertörténet, és mi a magunk részéről készen állunk ennek a sikertörténetnek a folytatására” – összegzett.