– Hogyan értékeli a demokrata és a republikánus elnökjelölt verbális összecsapását?
– Összességében Kamala Harris valamivel összeszedettebb benyomást keltett, de a kérdezők is úgy tették fel a kérdéseket, mintha kissé neki szerettek volna kedvezni. A vita fő pontjai a gazdasági kérdések, a migrációs válság, az abortusz kérdése, valamint külpolitikai kérdések – az orosz–ukrán konfliktus és az izraeli–palesztin viszály – voltak. A jelöltek érintették a 2021 januárjában a Capitoliumnál történt eseményeket is, ezek, továbbá más vádak kapcsán több mint harminc vádirat van jelenleg Donald Trumppal szemben.
Donald Trump republikánus párti volt amerikai elnök és Kamala Harris demokrata párti amerikai alelnök az elnökjelöltek első televíziós vitáján Philadelphiában, 2024. szeptember 10-én. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban (Fotó: MTI/AP/Alex Brandon)– Érzelmileg mennyire volt túlfűtött a televíziós vita?
– Kamala Harris gyakran kikerülte a direkt válaszokat, és törekedett arra, hogy az amerikai választópolgárok lelki világára hasson. Kerülte az eldöntendő kérdéseket, nem mondott igent vagy nemet. Ehelyett gyakran terelte abba az irányba a beszélgetést, hogy az ő célja egységesíteni az amerikai népet, és nem megosztani – ellentétben Trumppal, aki folyton a különböző népcsoportokra és az általuk okozott problémákra mutogat. A demokrata jelölt és alelnök tudatosan kerülte, hogy fontos kérdésekre direkt válaszokat adjon. Kamala Harris arra is többször utalt, hogy novemberben az amerikai állampolgárok jövőjéről kell dönteni, nem a múltról. Harris azt is hangsúlyozta, számára fontosak a kisemberek, a középosztály, és az egyik legfontosabb célja, hogy támogassa a kisvállalkozásokat, valamint az új lakást vásárlókat. Azonban nem ment bele nagy ívű gazdasági kérdésekbe, például abba, hogy elképzelése szerint mi fogja mozgatni az amerikai gazdaságot, vagy az hol fog elhelyezkedni néhány év múlva a világgazdaságban.
– Ezzel szemben Donald Trump egyik kedvenc témája az amerikai gazdaság. A korábbi elnök gyakran elmondja, hogy fontosnak tartja a védővámokat, az amerikai ipar megvédését a külső támadásoktól. Érintette ezt most is?
– Természetesen. Előkerültek a hagyományos Trump-féle gazdaságpolitika jelképes elemei, így például az, hogy meg kell adóztatni, illetve vámot kell kivetni bizonyos exportcikkekre, különösen a kínai termékekre; és hogy nem szabad hagyni, hogy az Egyesült Államok előnytelen pozícióba kerüljön a partnereivel szemben. Érdekes, hogy a Biden-adminisztráció három és fél éve lényegében a republikánus elnökség alatt bevezetett protekcionista gazdaságpolitikát folytatta, csak visszafogottabban.
– A reggeli sajtóhírek alapján a személyeskedéstől sem volt mentes a televíziós vita.
– Úgy fogalmaznék, hogy egy egészséges mederben maradt a másikra mutogatás. Gyakran provokatívan viselkedtek egymással az elnökjelöltek, de volt, hogy a moderátor igyekezett provokálni. Egy alkalommal direkt módon azt kérdezte Trumptól, hogy mi gondol, meg kell-e nyerni Ukrajnának a háborút. A korábbi elnök rutinosan kikerülte a direkt választ. Azt felelte, hogy ő a háború lezárását szeretné, de nem nevezte meg, hogy Ukrajnát vagy Oroszországot látná-e szívesebben győztesként. A palesztin–izraeli konfliktussal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy ha ő lett volna az USA elnöke, akkor az egész konfliktus nem tört volna ki, nem történt volna meg.
– Összességében melyik elnökjelölt szerepelt jobban?
– Érzésem szerint Kamala Harris összeszedettebb volt, illetve ő tudott a direkt válaszokat kikerülve felelni több kérdésre. Olykor sarokba tudta szorítani Donald Trumpot, aki kénytelen volt reaktív válaszokat adni. Jól eltalálta azokat a pontokat, amelyekkel Trumpot bosszantani tudta – például a 2021. januári, a Capitoliumnál történt események felemlegetése –, akár úgy is, hogy nem adott valós választ a kérdésekre. Donald Trump ezzel szemben érettebb politikus benyomását keltette, például, amikor azt vetette a demokraták szemére, hogy meg sem próbálták tárgyalásos úton rendezni sem az orosz, sem az izraeli konfliktust. Az Egyesült Államok nem folytatott aktív diplomáciát, párbeszédet a világpolitika többi fontos szereplőjével.
– Elképzelhetőnek tart egy visszavágót? Lesz második felvonás, újabb televíziós vita a választások előtt?
– Elképzelhetőnek tartom, hogy lesz, hiszen ennek van hagyománya az Egyesült Államokban. Nem látok a jövőbe, de a két elnökjelölt közötti verseny szorossága is ezt indokolná.
Kiemelt kép: Donald Trump republikánus párti volt amerikai elnök és Kamala Harris demokrata párti alelnök kezet fog az elnökjelöltek első televíziós vitája előtt Philadelphiában 2024. szeptember 10-én (Fotó: MTI/EPA/The Washington Post/Demetrius Freeman)