„Szenátorok, állítsátok meg a diktátort!”, „Az igazságszolgáltatás nem bukhat el!” – skandálta több tucat tüntető mexikói zászlókkal a kezükben. Gerardo Fernández Norona, a szenátus elnöke kénytelen volt elnapolni az ülést, miután az emberek áttörték a biztonsági kordonokat. Fernandez Norona nem sokkal később bejelentette, hogy az ülést áthelyezik a szenátus régi székhelyére. „Meglesz az igazságügyi reform” – szögezte le a politikus.

A viták este folytatódtak a másik épületben, amely köré a tüntetők is átvonultak. A menet résztvevői – a sztrájkoló igazságügyi tisztviselők és joghallgatók – ellenezték a reformot, amelynek révén Mexikó lenne a világon az első olyan ország, ahol az összes bírót választás útján neveznék ki, beleértve a legfelsőbb bíróság tagjait is.

Nem sokkal később, szerdán a szenátus véglegesen jóváhagyta a reformot, ezzel megerősítette Obrador leköszönő elnök győzelmét, aki a vitatott javaslatot támogatta. A kritikusok attól tartanak, hogy a reform veszélyeztetheti a jogállamiságot, és kárt okozhat Mexikó gazdaságának, mivel visszafogja a beruházásokat és aláássa az észak-amerikai kereskedelmi paktumot.

A tervezett változtatások miatt hetek óta mindennaposak a tüntetések.

A javaslatot az alsóházi képviselők egy tornateremben voltak kénytelenek megvitatni és elfogadni, miután tüntetők akadályozták a belépést az alsóházba. A mexikói államfő, aki október 1-jén adja át a hatalmat megválasztott utósának, Claudia Sheinbaumnak, azt állítja, hogy a mexikói igazságszolgáltatás korrupt, és csak az elit gazdasági érdekeit szolgálja, miközben a civil szervezetek szerint a bűncselekmények több mint 90 százaléka büntetlenül marad Mexikóban. A változtatás ellenzői úgy vélik, hogy a reform aláássa a bírák függetlenségét, és kiszolgáltatottá teszi őket a szervezett bűnözés nyomásának.

Az ellenzéki pártok, a jobbközép Nemzeti Akció Párt (PAN), a centrista Intézményes Forradalmi Párt (PRI) és a Polgári Mozgalom kijelentette, hogy ellene fognak szavazni. „Már korábban is mondtuk, és újra elmondjuk: a végsőkig harcolni fogunk, hogy megakadályozzuk ezt a gyalázatot a köztársaság és a demokrácia ellen” – írta Alejandra Barrales, a Polgári Mozgalom szenátora. Lopez Obrador, aki gyakran bírálta a legfelsőbb bíróságot, amiért az több javaslatának is útjába állt, óva intett minden olyan kísérlettől, amely az alkotmány „égbekiáltó megsértése” lenne. „Az aggasztja leginkább azokat, akik ellenzik ezt a reformot, hogy elveszítik kiváltságaikat, mert az igazságszolgáltatás a hatalmasok (…) és a fehérgalléros bűnözés szolgálatában áll” – mondta kedden a leköszönő elnök, akinek népszerűsége megközelíti a 70 százalékot.

Kiemelt kép: A bírák választás útján történő kinevezése ellen tüntetők Mexikóvárosban, 2024. szeptember 5-én. (Fotó: EPA/MARIO GUZMAN)