Brüsszeli sajtótájékoztatóján Kadri Simson közölte, az Európai Unió a tagállamokkal közösen az Ukrajnán keresztül érkező, Oroszországból származó gáz tranzitjára vonatkozó megállapodások lezárására törekszik – szavai szerint ugyanis – az EU képes létezni anélkül, hogy gázellátása az ukrán tranzitútról származna.
Egy vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, Ukrajnának nem érdeke a tranzitszerződések meghosszabbítása Oroszországgal, ugyanakkor az európai vállalatoknak joguk van az ukrán infrastruktúra használatára, ez ugyanis nincs szankcionálva.
Ukrajna érdeke is, hogy a vonatkozó infrastruktúrája működjön, ugyanis alternatív útvonalak alkalmazása esetén Ukrajna elesik a tranzitdíjaktól – jegyezte meg Simson, majd úgy fogalmazott: „arra ösztönzöm azokat a vállalatokat, melyek orosz gázt kapnak vezetékeken keresztül, hogy térjenek át kiszámíthatóbb megoldásokra”.
Hozzátette: lejáratukat követően nem szükséges az orosz szerződések meghosszabbítása, a beszerzésre vannak alternatív megoldások.
„Együtt sikerül véget vetnünk az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való több évtizedes függőségnek. Amíg korábban évente 150 milliárd köbméter gázt importáltunk Oroszországból, ma már kevesebb, mint 50-et” – fogalmazott az uniós biztos.
Közölte továbbá: az orosz gáz részesedése az uniós behozatalban a 2021-es 45 százalékról 2024 júniusára 18 százalékra esett vissza, miközben „a megbízható partnerektől, például Norvégiától és az Egyesült Államokból származó import nőtt”.
Kiemelte: az ötéves mandátumát befejező Európai Bizottság megbízatása alatt jelentős eredményeket ért el a mindenki számára megfizethető, biztonságos és versenyképes energia biztosítása terén, a tiszta energiára átállás megvalósításához szükséges szabályozási keretet hozott létre, és lefektette a megújult gazdasági növekedés és versenyképesség alapjait.
Az energiaellátás területén elért eredményeket sorolva kiemelte: az energiaárak stabilabbak, és jelentősen a 2022-es energiaválság idején tapasztalt csúcsszint alatt vannak.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a magas energiaárak kezelése érdekében fokozott erőfeszítésekre van szükség, ami kulcsfontosságú az uniós ipar versenyképességének javítása, valamint az európai gazdaság villamosítása szempontjából alapvető integrált európai infrastruktúra-hálózatokba történő beruházások felgyorsítása érdekében.
Elmondása szerint 2022 augusztusa és 2024 májusa között az EU 138 milliárd köbméterrel csökkentette a gázigényt, miközben augusztus 19-én elérte a 90 százalékos téli gáztárolási célértéket. Azaz már jóval a november 1-jei határidő előtt – jegyezte meg.
Mindazonáltal az energiahatékonysági erőfeszítéseket tovább kell fokozni, hogy az EU teljesítse a 11,7 százalékos végső energiafogyasztás-csökkentési célt 2030-ra – hívta fel a figyelmet. További javulásra van szükség a fűtőberendezések villamosítása és az épületek felújítási aránya területén is – tette hozzá.
Szavai szerint a megújulóenergia-termelés új kapacitási rekordokat döntött meg, 2024 első felében az EU villamosenergia-termelésének fele megújuló forrásokból származott.
Részleteket közölve elmondta, a szélenergia megelőzte a gázt, az EU második legnagyobb villamosenergia-forrásává vált az atomenergia mögött. 2024 első felére a megújuló energiaforrások adták az EU villamosenergia-termelésének 50 százalékát – tájékoztatott.
Az uniós biztos elmondta, az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 32,5 százalékkal csökkent 1990 és 2022 között, miközben a gazdasága körülbelül 67 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.
Közölte továbbá, a jövőben olyan új kihívásokkal kell foglalkozni, mint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági célok terén fennálló hiányosságok, az energiaszegénység növekedése, az energiaárak más globális versenytársakhoz viszonyított különbsége, valamint a stratégiai fontosságú energiahordozóktól való függőségek kockázata.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós gyártók növekvő versennyel szembesülnek a nulla nettó kibocsátású technológiák terén a globális és a hazai piacokon. A jelentés azt is elismeri, hogy az iparral kialakított partnerségekre kell építeni a nulla nettó kibocsátású technológiák fejlesztésének felgyorsítása és az EU gyártóbázisának megerősítése érdekében – tette hozzá.
Beszámolt arról is, hogy az új energiapiaci jogszabályok nagyobb védelmet biztosítanak a legsebezhetőbb háztartásoknak az esetleges lekapcsolással szemben.
Földgázár-válság esetén a tagállamok intézkedéseket vezethetnek be a fogyasztók védelmére, valamint a megfizethető energiához és az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására – mondta. Ez magában foglalja a beavatkozásokat a kiskereskedelmi szintű ármegállapításokba annak érdekében, hogy megvédjék a fogyasztókat a túlzottan magas áraktól – tájékoztatott.
Végezetül közölte, az EU szociális klímaalapja legalább 86,7 milliárd eurót mozgósít a 2026-2032-es időszakra olyan beruházások támogatására, mint az energiahatékonysági felújítások, a megfizethető és energiahatékony lakásokhoz való hozzáférés, a tiszta fűtés és hűtés, a megújuló energiaforrások integrálása, valamint a nulla és alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés – tette hozzá az energiaunió helyzetéről szóló uniós bizottsági jelentést ismertetve az energiaügyekért felelős biztos.
Kiemelt kép: Kadri Simson, az energiaügyekért felelős uniós biztos (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)