– Váratlan akció rázta fel a közelmúltban az ukrajnai háborúba belefásult közvéleményt: Kijev váratlanul lerohanta az ország északnyugati vidékeivel határos kurszki területet. A behatoló idegen haderőt azóta sem tudta kiszorítani Oroszország. Fordulatról beszélhetünk?
– Stratégiai dimenziót tekintve úgy látom, ukrán részről akár paradigmaváltásról is beszélhetünk, hiszen teljesen új jelenség, hogy ukrán reguláris haderő támad meg orosz területeket. Nem drónokkal, nem felderítő, diverzáns erőkkel – ne feledkezzünk meg ugyanis arról, hogy Oroszország mélységében is működnek ilyen ukrán erők. Nem is az ukrán titkosszolgálatok által működtetett orosz proxierőket mozgatva. Ez mindenképpen új jelenség, s akár a háború új szakaszaként is értelmezhető. Függetlenül attól, hogy mi lesz a végkimenetele ennek a kis kalandnak.
– Katonai kalandhoz talán túl nagy erőkről beszélünk.
– Egyelőre csak kalandnak nevezném, azzal együtt, hogy úgy tűnik: műveleti szinten nagyon jól előkészített, nagy meglepetéssel bíró akció volt. Viszont komoly ukrán erőket köt le. Olekszandr Szirszkij (az ukrán szárazföldi erők parancsnoka – a szerk.) habitusát ismerve teljes figyelmét szentelte a kurszki iránynak, zászlóaljszintig személyesen irányította ezt a műveletet.
🇺🇦🇷🇺Mapa animado de la ofensiva de Ucrania en Kursk Bulge (6 al 22 de agosto).#Ukraine️ #UkraineWar #UkraineRussiaWar️️ #ukrainewarreport #GuerraDeUcrania #UkrainianArmy #Ucrania #kursk #kurskoblast pic.twitter.com/q0A2aNQmqO
— joshfreak (@elcheguevaraZ) August 27, 2024
– Mi volt a támadás sikerességének titka?
– A betörés azért volt sikeres, mert meglepetést okozott. Az ukrán fél jól mérte fel az orosz gyengeségeket. Ehhez nyilván kellettek a NATO és az Egyesült Államok felderítési adatai, hogy az orosz erők hol, milyen formációban és milyen erőkkel helyezkednek el. Nagyon jól választották meg a támadás helyét, időpontját is: ennek alapján az ukránok olyan túlerőt tudtak létrehozni, amely biztosította az áttörés sikerét. Ez a siker a művelet megindításától számított körülbelül egy héten belül vált egyértelművé.
– De hát mit csináltak mindeközben az oroszok?
– Orosz oldalról nem voltak jól felkészített erők a helyszínen. Az Ukrajnával közös határszakasz védelméért az Alekszandr Lapin tábornok vezette északi hadseregcsoport a felelős. A csoport fő erői Harkiv irányában voltak lekötve. Itt egyébként két irányban küzdenek, az orosz határ mentén fekvő falu, Lipci megszerzéséért és Volcsanszk határváros megtartásáért. Utóbbi helyszínén igen kemény városharcokba bonyolódtak. Ezen a két helyen, két irányban folyó ütközet pedig jelentős erőket kötött le.
12.05.2024 Volchansk
Kharkov direction. Fighting in Volchansk.
Attack of the Russian Armed Forces by infantry units.
Assault groups are advancing within the city limits of Volchansk and occupying positions in residential areas in the northern part of the city.50.29879,… pic.twitter.com/G1aGDVrNGb
— — GEROMAN — time will tell – 👀 — (@GeromanAT) May 15, 2024
– Kik maradtak a határkörzetben?
– E helyszínektől északra, Oroszország területén működött a tízezer fős Kurszk, még északabbra pedig a Brjanszk harccsoport, 8500 fős erőcsoportosítással. Szintén itt állomásoztak egyébként az Akhmat különleges csoportjai is. Elvileg tehát elegendő erő állt volna az oroszok rendelkezésére ahhoz, hogy a kiépített védműveket megszállva tartsák, és hogy betörés esetén megszervezzék a csapatok ellátását.
– Mi volt ennek az akadálya?
– Nem voltak ellátva elegendő fegyverrel, lőszerrel, vízzel: a legalapvetőbb szükségletekkel sem rendelkeztek ahhoz, hogy harcba bocsátkozhassanak a nagyon jól felkészült, rendkívül nagy harci tapasztalatokkal rendelkező és elszánt ukrán erőkkel. A csata kezdeti szakaszában az oroszoknak ezen a területen szinte semmi esélyük nem volt. Ezért láthattuk az interneten, számos felvételen, hogy orosz sorkatonák adják meg magukat. Az ukrán fél arról beszél, hogy 400–600 fő közötti foglyot ejtettek. Hogy mennyire az oroszok tyúkszemére léphettek, jelzi, hogy Moszkva szinte azonnal fogolycserét ajánlott fel. „Egy az egyben” alapon 115 főnyi sorkatonát tudtak visszaszerezni.
– Mekkora lehetett az ukrán támadó erő? Eleinte csak kis létszámokról olvashattunk.
– Ne vegyük komolyan azt a létszámot, amit Valerij Geraszimov (tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke – a szerk.) az első napon jelentett Putyinnak és a védelmi tanácsnak, hogy az ukránok ezer fővel törtek be. Nagyon jelentős és erős ukrán erőcsoportosításról van szó. Még akkor is, ha kezdetben tízezer fő lehetett az ukrán támadó csoportosítás, amelyet jelentősen növeltek, ahogy beérkeztek a csapásban részt vevő ukrán dandárok zászlóaljai. Az összlétszám rövidesen 20–25 ezer főre növekedett, de bele kell számítani azt a tartalék erőt is, amely ukrán területen, Szumi környékén összpontosul.
– Mi volt a művelet katonai célja?
– Az ukrán erőcsoportosítás nagyságából következtetve a műveleti cél egyértelműen Kurszk városa és a kurcsatovi atomerőmű elfoglalása volt. Csakhogy ezt a célt az ukrán fél nem érte el, és most már nem is fogja elérni.
– Mi változott a kezdeti feltételekhez képest?
– Egy hét elteltével az oroszok megkezdték az átcsoportosítást, rendkívül jelentős erőket vezényelve a területre. Megjelent például a kalinyingrádi exklávét védő 11. hadtest gépesített lövész hadosztálya. Ennek kapcsán olyan híradásokat olvashattunk, hogy nagy bajban vannak az oroszok, hiszen már Kalinyingrádból vonják ki a csapataikat – csakhogy ez a hadosztály a kezdetektől fogva részt vesz az Ukrajna elleni hadműveletekben. Többek között az ő itteni megjelenésüknek köszönhető, hogy megkezdődhetett a területet tartó orosz egységek felmentése és leváltása. Szintén a helyszínre érkeztek jelentős tengerészgyalogos erők, emellett légideszantos és gyalogezredek is.
Russian reinforcements, reportedly arriving in the Kursk region. They could use the same treatment like the convoy in Oktyabr’skoe. pic.twitter.com/I4rDIqAqvT
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) August 9, 2024
– Naponta lehet híreket olvasni arról, hogy Kurszk megyében újabb és újabb településeket foglalnak el a betört ukrán erők. Hogy lehetséges ez, ha most már jelentős orosz erők állnak velük szemben?
– Az oroszoknak sikerült blokkolni a betörés fő irányait, s közben Kurszktól és Kurcsatovtól délre jelentős, több rétegű védelmi vonalakat is kiépítettek. Az ukrán fél számára csak egy nyugati csapásirány maradt szabadon. Itt, a Szejm folyó mentén rombolták le a területre átvezető hidakat, megnehezítve az ott levő orosz védőerők ellátását.
– Állóháború alakulhat ki?
– Ezt kizártnak tartom. Az átdiszlokált (átcsoportosított – a szerk.) orosz erők hadi létszámát nem ismerjük pontosan, de a hozzáférhető adatok alapján arra lehet következtetni, hogy megnövelt létszámuk okán képessé válnak ellencsapás megindítására, melynek célja, hogy kiverjék a területről a betört ukrán erőket.
– Ha húszezerre becsüljük az ukránok létszámát és ezt fölszorozzuk hárommal…
– Szakítani kell a hadtudomány korábbi forrásaiban rögzített axiómákkal, miszerint a támadó félnek háromszoros erőfölénnyel kell rendelkeznie. Ha megvan a tüzérségi és a légi fölény, márpedig ez az oroszoknál bőven megvan, akkor 1,2–1,6-os szorzójú létszámfölénnyel is átmennek támadásba. Putyin politikai okokból sem engedheti meg, hogy az ukrán fél orosz területeket tartson megszállva.
– Nézzük az ukrajnai hadszínteret: mi az oka annak, hogy az oroszok előrehaladása a második világháborús amerikai „csigaoffenzívára” emlékezet az Appennini-félszigeten?
– Az ukrajnai hadszíntéren, melyen mindenek előtt a pokrovszki irányt kell megemlíteni, a kurszki betörés óta a kétszeresére gyorsult fel az orosz támadási ütem. Az ukrán fél gyengesége mellett új jelenség, amellyel a háború kezdete óta nem nagyon lehetett találkozni, hogy harc nélkül adnak fel védelmi támpontokat, településeket.
– Mi okból csappant meg így a harci kedv?
– Ezek a területek nem nagyon voltak védelemre felkészítve, másrészt az itt harcoló ukrán erők demoralizálódtak. Elvesztették hitüket a parancsnokságban és a győzelemben, hogy az oroszokat meg tudnák állítani. Közben egészen komoly szakírók is vélekednek úgy, hogy az oroszokat itt csapdába próbálják csalni, de ez szerintem hiú remény. Az oroszok már nyolc kilométerre közelítették meg Pokrovszk városát, és egy másik irányban, Toreck városánál is előrehaladást értek el. Sőt, az elmúlt napok eseménye, hogy Uhledárnál is fel tudták újítani a támadást. Az orosz főcsapás iránya Pokrovszk, bevétele akár stratégiai jelentőségűvé is válhat.
Pokrovsk a strategic town is in a dangerous situation as Russia sends waves of infantry forward creating a bulge,560k of Russian troops in East Ukraine ~36000 casualties a month being replaced so numbers not dropping.Kursk is a different story where Ukranian is routing the enemy pic.twitter.com/RQcuypH7XU
— Steven Allen (@TheLaughingCav4) September 4, 2024
– Mi adná meg egy ilyen győzelem jelentőségét?
– Pokrovszk után már nincs kiépített védelem – egy nagy áttörés esetén úgynevezett „virágbontás” következik be. Hasonló jelentősége volt Popaszna bevételének: innen számtalan irányba kirajzhatnak az orosz alakulatok. Ez Pokrovszk jelentősége, nem az, hogy vasúti vagy logisztikai csomópont.
Ukraine is getting ready to lose Pokrovsk.
Pokrovsk came within range of short-range Russian artillery, it has been bombarded, but it seems to have gotten much worse for the Ukrainians over the past 4 days.
Residents follow calls for mass evacuations. pic.twitter.com/Zjqj2mrgHU
— cvetko35 (@cvetko35) September 4, 2024
– Látszik, hogy közel a végjáték: mennyire vehető komolyan az orosz fenyegetőzés, hogy akár nukleáris csapást is bevetnének a győzelem érdekében?
– A nukleáris fegyver nem játék, a geopolitikai színtér eszköze. Amikor az oroszok nukleáris témában megszólalnak, az nem az ukrajnai hadszíntérnek szól, hanem az Egyesült Államoknak és a NATO-nak címzett figyelmeztetés. Ennek célja pedig az, hogy ne avatkozzanak be jobban az ukrajnai hadszíntér eseményeibe.
– Erre utalhatnak a nukleáris fegyverek már méreteikkel is hatást gyakorló célba juttató eszközei, melyeknek új fejlesztéseit mutogatják az oroszok a sajtóban?
– Ami a nukleáris fegyverek eszközeit illeti, itt valóban hatalmas méretű eszközökről van szó, mint az interkontinentális rakéta; megjelentek az új eszközök, az Avangard hiperszonikus rakétarendszer és a Burevesztnyik robotrepülőgépek is.
🇷🇺IS RUSSIA REALLY READY FOR NUCLEAR WAR?
Putin said Russia is ready for nuclear war if the US sends troops into Ukraine.
But how powerful is Russia’s nuclear arsenal?
4,380 stockpiled warheads, including operational forces, and 1,200 retired warheads awaiting dismantlement.… https://t.co/CndO0HkAzJ pic.twitter.com/ennaNfUWX8
— Mario Nawfal (@MarioNawfal) March 13, 2024
– A nyilván érdeklődő fegyverzetszakértőkön kívül más is felfigyel, eljut vajon a címzettekhez az üzenet?
– Úgy gondolom, az Egyesült Államok érti ezeket a jelzéseket, és éppen emiatt nem enged meg bizonyos dolgokat Ukrajnának. Az amerikaiak jól ismerik az oroszok nukleáris elrettentési doktrínáját, melyet Moszkva nem véletlenül hozott nyilvánosságra. Eszerint négy olyan alapeset van, amikor az oroszok nukleáris fegyvert alkalmazhatnak, vagy megfontolhatják annak bevetését. Az egyik ilyen eset az, amikor Oroszországot és szövetségeseit tömegpusztító vagy atomfegyverrel történő támadás éri.
– Milyen szövetségesekről beszélhetünk?
– Oroszországnak is megvan a maga NATO-ja, több vele határos állam tagja egy olyan katonai szövetségnek, amelyek részvevői számára Moszkva nukleáris védőernyőt biztosít.
Pasukan rudal strategis Rusia mengisi silo dengan rudal nuklir hipersonik Avangard di Orenburg. pic.twitter.com/UoReplJif4
— Z Operation (@yo2thok) December 17, 2022
– Mi lehet az orosz nukleáris támadás másik két kiváltó oka a doktrína szerint?
– Úgyszintén okot szolgáltat erre, ha az orosz nukleáris választ biztosító elemeket bármilyen támadás éri, beleértve a nukleáris triádot (szárazföldről indítható nukleáris rakéta, illetve ezzel felszerelt tengeralattjáró és stratégiai repülőgép – a szerk.) Támadás alatt hackertámadást is érthetünk. A doktrína szerint harmadik alapeset az, ha „hagyományos” fegyveres támadás éri Oroszországot, ám olyan, amely az állam létét fenyegeti. Oroszország például a kurszki betörés esetén ezért nem fenyegetőzött atomfegyverrel, hiszen annak mértéke az államiságot nem veszélyezteti. Viszont van egy negyedik eset is, amelyet Putyin sem nagyon szokott idézni, és gyakran megfeledkeznek róla – pedig nem kéne.
Kapcsolódó tartalom
– Miről szól ez a szövegrész?
– Ez a pont azt mondja ki, hogy nukleáris fegyvert alkalmazhat Oroszország egy hagyományos fegyveres konfliktusban is annak lezárására, mégpedig az orosz érdekeknek megfelelő lezárása. Ukrajna esetében ez egy hagyományos fegyveres konfliktus, és ha Oroszország úgy dönt, hogy ideje ezt lezárni, saját doktrínája szerint alkalmazhat akár atomfegyvert is. Erről sokan megfeledkeznek.
– Mi az igazság azon találgatásokat illetően, hogy csak korlátozott mértékű és erejű nukleáris csapára kerülne sor?
– Erre is választ ad az orosz nukleáris elrettentési doktrína: itt nem „kis” atomfegyverről van szó. Úgy fogalmaznak: a nukleáris csapásnak elrettentő erejűnek kell lennie.
🇷🇺🚀 Nella regione di Vologda, le Forze missilistiche strategiche russe starebbero preparando un sito di posizionamento per i sistemi missilistici strategici a propulsione nucleare 9M730 Burevestnik, con gittata illimitata e profilo di volo a bassissima quota
1/4 pic.twitter.com/x31t6pdKRx— Lukyluke31 (@Lukyluke311) September 2, 2024
– Vajon felvállalná-e Moszkva egy ilyen lépés politikai következményeit?
– Sokan beszélnek arról, hogy Oroszország számára azért lenne kockázatos egy ilyen lépés, mert elveszítené szövetségeseit, pária állammá válna. Hadd kérdezzem meg: az Egyesült Államok Hirosima és Nagaszaki után pária állammá vált, elveszítette szövetségeseit? Történelmi példánk van arra, hogy egy nagyhatalom alkalmazhat hagyományos fegyveres küzdelemben is – minden következmény nélkül – atomfegyvert. Nagyon veszélyesnek tartom az EU politikusai részéről azt a feltételezést, hogy az oroszoknak nincsenek vörös vonalai, s így ők ebben a konfliktusban azt csinálhatnak, amit csak akarnak.
– Milyen limitekkel, tűréshatárokkal számolhatnak Moszkva esetében?
– Vannak az oroszoknak vörös vonalai, csak nem azok, amelyeket eddig hittünk. Nem tudjuk – és ez a bizonytalansági faktor szerintem szörnyűbb helyzet, mintha tudnánk –, hogy az oroszok hová tették azokat a bizonyos vörös vonalakat.