Elmondta, hogy a NAÜ-nek sikerült azonosítania az augusztus 11-én keletkezett tűz forrását, amely, mint mondta, nem a hűtőtorony aljánál keletkezett. A felelősöket Grossi nem nevezte meg. Beszámolója szerint láthatta az összes munkát, amelyet az állomás vízszivattyúrendszerén és az üzemanyag-tárolón végeztek. „Elemezni és értékelni fogjuk a ma látottakat. Meggyőződésem, hogy további előrelépéseket fogunk tenni az erőmű biztonságának és stabilitásának biztosítása terén” – mondta újságíróknak Grossi, aki a háború kezdete óta ötödik alkalommal járt az erőműben.
Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye kormányzója augusztus 11-én arról számolt be, hogy ukrán dróncsapás következtében tűz ütött ki a zaporizzsjai üzemben, a hűtőtornyok területén. Elmondta ugyanakkor, hogy az atomerőmű és Enerhodar város körül a sugárzási háttér továbbra is normális. Jurij Csernicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű igazgatója szerdán azt mondta Grossinak, hogy a létesítmény vezetősége elrendelte a hűtőtorony műszaki vizsgálatát az ukrán dróntámadás utáni működtetéséhez. Közölte, hogy csak felülről történt drónberepülést tudtak megállapítani a történtekkel kapcsolatban. A főigazgató látogatása alkalmából váltás történt a zaporizzsjai erőműben szolgálatot teljesítő NAÜ-megfigyelőknél.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója Vlagyivosztokban elmondta: a Roszatom és a NAÜ álláspontja eltér abban, hogy kik az elkövetői a kurszki és a zaporizzsjai atomerőművek elleni támadásoknak. Hozzátette: a NAÜ további információkat kér a fenyegetések forrásának egyértelmű azonosítása érdekében. „Úgy gondoljuk, hogy tovább kell lépni, nem szabad félni az igazságtól, hogy megállapítsuk, honnan származnak és kitől érkeznek a lövedékek, drónok, hogy csapást mérjenek a zaporizzsjai atomerőmű, a zaporizzsjai hőerőmű, Enerhodar város területére, a város infrastruktúrájára” – mondta Lihacsov. Hozzátette:
a Roszatom igyekszik majd elérni, hogy meghatározzák az atomenergetikai létesítmények elleni támadások okát és végrehajtóit.
Grossi legutóbb februárban járt az erőműben. Júniusban a főigazgató úgy nyilatkozott, hogy a nukleáris biztonság mind a hét pillérét megsértették benne. Mint mondta, az atomerőművet először áprilisban érte közvetlen támadás, és továbbra is akadályozták az ellátási láncok működését és a vészhelyzeti intézkedések végrehajtását. A NAÜ főigazgatója kedden Kijevben tárgyalt az ukrán vezetéssel az ukrán atomerőművek támogatásáról. A tervek szerint a héten Kalinyingrádban találkozik majd Lihacsovval.
A zaporizzsjai Európa legnagyobb atomerőműve, amely hat VVER–1000-es erőműblokkal rendelkezik. A létesítmény 2022. szeptember 11. óta nem termel áramot, mind a hat reaktora hideg leállítási üzemmódban van.
Kiemelt kép: Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója 2024. szeptember 4-én a délkelet-ukrajnai Enerhodarba látogatott. Grossi instabilnak minősítette az atomerőműnél kialakult helyzetet, hozzátéve, hogy a NAÜ-nek sikerült azonosítania az augusztus 11-i tűzeset forrását, amely a vizsgálat alapján nem a hűtőtorony aljánál keletkezett. A felelősöket Grossi nem nevezte meg (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)